Maradt a 6,5 százalékos alapkamat az október kamatdöntő ülés után. Az inflációs kockázatok fokozódtak, a forint gyenge, a piac is erre számított. A hitelesek aggódhatnak, a bankközi kamatok is magasak.

Három százalékra csökkent az éves infláció szeptemberben. Ettől azonban nem mennek lejjebb a kamatok, a jegybanktól nem várnak az elemzők kamatvágást októberben, hiszen közben gyengélkedik a forint.

Szerdától már csak 6,5 százalékos lesz az alapkamat. Minden adott volt a kamatvágáshoz, javult az ország megítélése, alacsony az infláció, és a nagy jegybankok is lazítanak. Ezek után a hitelkamatok is csökkenhetnek, ami élénkítheti a gazdaságot.

Augusztusban maradt a 6,75 százalékos alapkamat. Hiába lenne jó a lazítás a rossz gazdasági mutatók miatt, az inflációs kockázatok nőttek, ezért a jegybank hosszú idő óta először nem vágott a kamatból.

Erős a forint, alacsony az infláció, és a nemzetközi helyzet is javult, így a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa júliusban is folytathatta a kamatvágásokat. Az alapkamat szerdától már csak 6,75 százalékos lesz.

Júniusban már csak 25 bázisponttal csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot. Holnaptól 7 százalékos a ráta, az év végéig már csak időnként lehet szó kisebb kamatvágásokról. A kölcsönfelvevők sem számíthatnak arra, hogy a bankok jelentősebben csökkentik a hitelkamatokat a második félévben.

Újabb fél százalékponttal lett alacsonyabb az alapkamat. Az inflációt sikerült megfékezni, a hosszú távú kamatok azonban nem csökkennek együtt az MNB irányadó mutatójával, ezért a lakáshitelek kamatainak csökkenése is megállt az év eleje óta.

Holnaptól már csak 7,75 százalékos az alapkamat, de az MNB már félszázalékra mérsékelte a kamatvágást. A szakértők szerint az év közepéig 6,5-7 százalékra süllyedhet az irányadó ráta, ez pedig a hitelek kamataira is hatással lesz.

A piaci várakozások közül a nagyobbik kamatvágás mellett döntött az MNB monetáris tanácsa, és 0,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot, amely így szerdától 8,25 százalékos. Az elemzők további csökkentésre számítanak az elkövetkző hónapokban.

A hét eseményeinek hatására romlott a forint árfolyama, de ennek mértéke egyelőre távolról sem akkora, hogy fejvesztve eurót vagy dollárt kellene venni miatta. A jegybank óriási reálkamata védi az árfolyam elszabadulását.

Az alapkamat 9 százalékosra csökkent a jegybank februári kamatdöntő ülésén. Az infláció gyorsan mérséklődik, ezért indokolt volt a korábbinál nagyobb kamatvágás. Az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatja a csökkentést a jegybank, aminek hatására a hitelkamatok is egyre lejjebb ereszkedhetnek, már az önkéntes kamatplafonok és kötelező kamatstopok nélkül is.

A bankok és brókercégek közül már több is közzétette 2024-re. Csökkenő inflációval, gyorsan mérséklődő alapkamattal és stabil forintárfolyammal számol a piac. Ha a jóslataik bejönnek, akkor többet érhetnek az év eleji fizetésemelések és olcsóbbá válhatnak a hitelek.

Az infláció lendületes csökkenése ellenére a Magyar Nemzeti Bank csak annyit vágott az alapkamatából, mint az elmúlt két hónapban. A 0,75 százalékos csökkentés alapján az alapkamat várhatóan a 10,75 százalékos szinten zárja az évet, és már csak jövőre válik egyszámjegyűvé. A lakáshitelek kamatplafonjának a múlt héten bejelentett 1,2 százalékos januári csökkentésében megelőlegezték a jegybanki lépést.

A hitelezés ugyan lelassult, de a bankok mégis degeszre keresik magukat az idén a jegybankban tartott pénzükön. Az MNB jelentése szerint a nemfizető hitelek aránya ugyan alacsony, de látni kockázatokat.

Csaknem egy év után ismét 13 százalék az MNB irányadó kamata. Mindeddig a 14 százalékos egynapos betéti tender kamat számított irányadónak, de ez 13 százalékra csökken, októbertől pedig meg is szűnik.

Fellélegezhet a kormány, mert nem kell még részletekben sem kifizetnie a jegybank magas kamatok miatti óriási veszteségét. Az Európai Központi Bank ugyanis engedélyezte, hogy ezt majd az MNB későbbi nyereségéből pótolják.

Ismét vágott az MNB. Már csak 14 százalékon áll az irányadó kamatszint, szeptemberben pedig összeérhet az alapkamattal. Azt követően az alapkamat is csökkenhet, de sok múlik az infláció alakulásán. 

Az egynapos betét kamatát újabb 1 százalékponttal 15 százalékosra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) július végi kamatdöntő ülésén. Az alapkamat 13 százalékos maradt, a kamatfolyosó viszont szűkebb lett.

Derűlátóan alakult az elmúlt hónapban a magyarországi helyzet és a világgazdaság is, ennek megfelelően a monetáris tanács - a várakozásoknak megfelelően - folytatta a kamatvágást. Az alapkamat továbbra is 13 százalékon maradt, ennek a csökkentése jó ideig nem is kerül napirendre, az egynapos betét kamata továbbra is 12,5 százalékos, az egynapos hitelét viszont 19,5-ről 18,5 százalékosra vágta vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az alapkamat maradt, a kamatfolyosó viszont szűkebb lett, az egynapos betéti tender kamata, vagyis az irányadó ráta pedig 100 bázisponttal 16 százalékosra csökkent. Ettől a hitel- és kiemelt ügyfeleknek adott betétkamatok is lejjebb mehetnek a bankoknál.

Hét hónappal a drasztikus kamatemelés után csökkenti az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai háromszorosát kitevő magyar infláció Matolcsy György szerint nem kis részben a magas államháztartási hiányok és az ársapkák eredménye. 

A várakozásoknak megfelelően továbbra is 13 százalékon tartotta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Ez jó pár hónapig így is maradhat, a betéti tendernél azonban elérkezhetett a várva várt fordulat, 15 órakor a jegybankelnök bejelentheti, hogy a 18 százalékos kamatot elkezdik csökkenteni. 

Fél éve még teljesen megszokott volt, hogy a bankok akár kéthetente is hozzányúltak a kamatokhoz. A folyamat év elején kezdett el lassulni, mostanra pedig gyakorlatilag megállt, május elején már csak egy-egy bank módosított a kamatokon, azok is csak minimális mértékben.

Új eszközökkel védi a forintot az MNB. A jegybank devizát ad az ország energiavásárlásához, és a 13 százalékos alapkamathoz képest nagyon magas, 18 százalékos kamatú egynapos betéti tendert hirdet.

A mai, szeptember 27-i kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa a vártnál nagyobb mértékben, 11,75 százalékról 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Viszont ezzel lezárja a kamatemelési ciklusát.

A várakozásoknak megfelelően folytatta a kamatemelést a jegybank. A mai, augusztus 30-i ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is az alapkamathoz igazítja az MNB.

Hozzáemelte az MNB az alapkamatot a múlt héten a forint védelmében csaknem 10 százalékra növelt irányadó kamatához. Így most mindkettő 9,75 százalék, az euró árfolyama azonban így is 410 körül van.

Egy év alatt csaknem 7 százalékkal emelkedett az alapkamat, és ez nem csupán a hiteleket drágította meg alaposan. Több fizetnivalót ugyanis az alapkamat értékéhez képest határoznak meg.

Az elemzői várakozásokat is jóval felülmúlóan, 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. A jegybank ezzel a forint soha korábban nem látott gyengeségének időszakában igyekezett erős jelzést adni a piacnak.

Az MNB nagy kamatemelései az elmúlt félévben lényegében beépültek a lakáshitelek áraiba. A bankok nagyobb részt a személyi kölcsönök kamataiban is érvényesítették ezt.

A keddi alapkamat-emelés után 30 bázisponttal 6,15 százalékra emelte az egyhetes betét kamatát az MNB. Az elkövetkezőkben mindkét kamat további növelése várható, ami kihat a meglévő és új banki hitelek költségeire is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma 1 százalékponttal emelte az alapkamatot, ami így már 4,4 százalékos értéket tesz ki holnaptól - derült ki a Monetáris Tanács februári kamatdöntő ülését követően. Az MNB a háború első heteiben több rendkívüli lépéssel élt, a mostani 100 bázispontos (1 százalékos) emelés ezeknek a szigorításoknak a megerősítése.

A 400 forintos euróárfolyam egy nap alatt újabb rendkívüli kamatemelésre késztette a jegybankot.

A forint napok óta tartó gyengülése miatt azonnali, 0,75 százalékos emelésre kényszerült az MNB. A 75 bázispontos emelésnél utoljára 2008 októberében, a globális pénzügyi válság kitörése idején kényszerült ennél nagyobb (akkor 3 százalékos) emelésre.

Az MNB heti kamatdöntései nyomán tovább drágulhatnak a banki hitelek. Az alapkamat mellett emelkedett a jelenleg irányadónak számító egyhetes betéti kamat is, mindkettő a várt mértékben. Ez újabb lökést adhat a február közepén alábbhagyott hiteldrágulásoknak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden ismét fél százalékkal emelte az alapkamatot,  ami így már 3,4 százalékos értéket tesz ki holnaptól - derült ki a Monetáris Tanács februári kamatdöntő ülését követően.

A hitelek drágulása már nem csak az új lakásban gondolkodókat, hanem a személyi kölcsönt keresőket is utolérte. Fontos látni, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, a bankok az MNB folyamatos kamatemelései miatt drágítanak, ez pedig legalább a nyárig ki fog tartani.

2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. Ez a hitelfelvétel és -fizetés feltételeit is tovább ronthatja az elkövetkező hónapokban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma fél százalékkal emelte az alapkamatot, ami így már 2,9 százalékos értéket tesz ki holnaptól - derült ki a Monetáris Tanács idei első kamatdöntő ülését követően. A fél százalékos (50 bázispontos) emelés magasnak számít, utoljára 2011 decemberében emelt ilyen nagy mértékben a magyar központi bank. Ráadásul az MNB további, hasonló mértékű kamatemeléseket tervez.

Decemberben ismét 7,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző évhez képest, a széleskörű drágulás azonban az egész világon jelen van. Az erősödő pénzromlás hosszú távon az adósoknak kedvezhet, de ez kevés vigaszt nyújt azoknak, akik még csak most gondolkoznak a hitel felvételén.

A hiteldrágulás érdemi hatása már csak decemberben érződhetett, így a bankok a lakáscélú kölcsönöknél már ettől függetlenül is rekordévet zárhattak.

Folytatódott a kamatemelés a személyi kölcsönöknél. Az ünnepek előtt két nagybank emelt, amit 2022 elején két újabb követett. A folyamat lassabb ugyan, mint a lakáshiteleknél, de várhatóan januárban lesznek még hasonló lépések.

Nem állt meg a kamatemelkedés az új lakáshiteleknél 2022-ben sem, a bankok többsége újra drágított januárban. Két hitelösszegre, 6 és 10 millió forintra vizsgáltuk meg milyen feltételekkel lehet felvenni 2022 elején lakáscélú hiteleket.

Várhatóan még 2022 első felében kimerül a Zöld Otthon Program 200 milliárd forintos kerete

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, ami így már 2,4 százalékos értéken tartózkodik - derült ki a Monetáris Tanács idei utolsó kamatdöntő ülése után.

Az MNB kedden kamatdöntő ülést tart, ez azonban már jóval kisebb jelentőséggel bír a hitelpiac számára, mint korábban. Az elmúlt hetekben ugyanis az alapkamat újabb tényleges módosítása nélkül is begyorsult a kamatemelési ciklus, ami alapvetően rányomja a bélyegét a lakáshitel-ajánlatokra. A bankok szinte naponta jelentettek be kamatemeléseket az újonnan folyósított lakáshiteleiknél - a Bank360 az egyre dráguló lakáshitel ajánlatokat járta körbe.

Több mint öt év után ismét emelkedik a fogyasztási hitelek maximum thm-je.

Ismét rekordot döntött, 2,98 százalékra emelkedett a babaváró hitel referenciakamata, ami a támogatás elvesztése esetén a visszafizetendő összeget határozza meg.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma délután 30 bázisponttal emelte az alapkamatot, így november 17-től már 2,1 százalékos értéket tesz ki a jegybanki irányadó ráta.

Sorozatban ötödik hónapja emelkedett a bankközi kamatokat meghatározó legfontosabb jegybanki mutató.

A júniusi és júliusi csúcsérték után augusztusban érdemben csökkent a havi lakáshitelezés, a 117,8 milliárd forintos volumen ugyanakkor még mindig magas intenzitású folyósítást jelenít meg a jelzáloghiteleknél.

Ismét emelkedett a babaváró hitel ügyleti kamatát meghatározó referenciakamat, az ÁKK által közzétett új érték 2,22 százalék - ez 18 bázispontos emelkedésnek felel meg az előző havi referenciaértékhez képest.

Az elmúlt hónapokban a jegybanki alapkamatot több lépésben 0,6 százalékról 1,65 százalékra emelte az MNB. Tette mindezt az infláció mérséklése érdekében, amivel, bár közvetetten, de hatást gyakorolt a lakáshitelek kamataira is. Megvizsgáltuk ezért, hogy két, mostanában jobban keresett, nagyobb összegű lakáshitelt, 20 és 40 millió forintot milyen feltételekkel lehet felvenni.

Az MNB ma délután 15 bázisponttal emelte az alapkamatot, így szeptember 22-től már 1,65 százalékos értéket tesz ki a jegybanki irányadó ráta a sorozatos emelések következményeként.

A kamatemelés ugyan leginkább a változó kamatozású piaci hitelt fizetőknek és az új kölcsönök iránt érdeklődőknek lesz hátrányos, a CSOK támogatást igénylők körében is okozhat nehézségeket.

A nyár során a kezdeti 0,6 százalékról már 1,5 százalékra nőtt az alapkamat értéke.

Most nyáron egy olyan folyamat kezdődött el, ami utoljára egy évtizede: sorozatos kamatemelésbe kezdett a magyar jegybank, az MNB. Kinek kell aggódnia, ki örülhet ennek? A Bank360 bemutatja a banki kondíciók mögöttes mozgatórugóit.

Az alapkamat emelése a piaci hiteleket is megdrágítja, előbb vagy utóbb jelentős mértékű kamatnövekedéshez vezet a lakosság számára is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ismét 30 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, így július 28-tól 0,9 százalékról 1,2 százalékra nő az érték.

Tíz év után először emelkedett a jegybanki alapkamat az MNB Monetáris Tanácsának döntése alapján, 0,6 százalékról 0,9 százalékra. Megnéztük, milyen hatással lehet a lakossági hitelpiacra az alapkamat emelkedése.

Bár a Magyar Nemzeti Bank a júniusi után júliusban is a jegybanki alapkamat csökkentése mellett döntött, utóbbi már nem érzékelteti hatását a lakossági fogyasztási hitelek esetében, ugyanis a THM-plafonról szóló rendelet szerint csak az adott naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamathoz képest lehet meghatározni a legfelső értéket, emiatt idén már nem változhat, marad a legfeljebb 5,75%-os THM.

0,60 százalék lett a jegybanki alapkamat, de mit jelent ez a hitelünkre nézve? A Bank360.hu gyorselemzésben vizsgálta, mit jelent ez a legfontosabb hitelek esetében.

Négy év után ismét csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A Bank360.hu körüljárta, hogy mit jelent a kamatcsökkentés a fogyasztási és jelzáloghitelekre nézve.

A jegybanki alapkamat Magyarországon az a referencia kamatláb, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kéthetes lejáratú kötvények után. Jelenleg a jegybanki alapkamat 6,50% - ez az érték 2024. szeptember 25. óta van érvényben.

Sokszor elhangzik, hogy kedvező a kamatkörnyezet és most igazán érdemes hitelt felvenni. A hitelszakértők nem a hasukra csapva állítják ezt, hiszen az MNB számai is ezt mutatják. Az elmúlt évekhez képest a személyi kölcsön hitelszerződések átlagkamata a padlón van, tehát ha hiteligénylésen gondolkodsz, biztosan találsz kedvező ajánlatokat a piacon. A 2019-es személyi kölcsön körkép következik.