Újabb kamatcsökkentés mellett döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, így a jegybanki alapkamat az eddigi 6,00%-ról 5,75%-ra csökken. A testület legutóbb egy hónappal ezelőtt, június 24-én vágott a kamaton.

Ismét kamatot vágott az MNB Monetáris Tanács - a testület 25 bázisponttal, 6,00%-ról 5,75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Legutóbb június 24-én csökkent a jegybanki alapkamat, akkor ugyancsak 25 bázisponttal, 6,25%-ról 6,00%-ra.

A testület mostani, júliusi döntése értelmében a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal csökkent. Ennek megfelelően az egynapos (O/N) betéti kamat 4,75%, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 6,75%. A Monetáris Tanács mostani döntése megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak.

Milyen hatással lehet ez a lakossági ügyfelekre?

A kamatcsökkentés hatása leggyorsabban a változó kamatozású hiteleknél jelentkezhet. Azok a konstrukciók, amelyek bankközi referencia-kamatokhoz kötődnek, érzékenyen követik a monetáris politika változásait, így elméletileg a törlesztőrészletek is mérséklődhetnek. A gyakorlatban azonban a hazai hitelállomány túlnyomó részét legalább 5–10 évre, de sok esetben még hosszabb időre rögzített kamatozású kölcsönök teszik ki, ezért a mostani kamatvágás közvetlen hatását az adósok többsége várhatóan nem fogja megérezni.

A döntés elsősorban azoknak kedvezhet, akik most készülnek hitelt felvenni, vagy a közeljövőben terveznek kölcsönt igényelni. Az alacsonyabb jegybanki alapkamat ugyanis lehetőséget teremthet arra, hogy a bankok kedvezőbb feltételekkel hitelezzenek. Ez javíthatja a hitelfelvevők jövedelemarányos terhelhetőségét, és az ingatlanpiaci kereslet élénküléséhez is hozzájárulhat. A személyi kölcsönök a rövidebb futamidő miatt jellemzően gyorsabban követhetik a kamatkörnyezet változását, ugyanakkor a kamatfelárak miatt itt általában kisebb mértékű árazási változásra lehet számítani.

A kamatcsökkentés ugyanakkor a megtakarítók számára kevésbé kedvező fejlemény. A lakossági bankbetétek és más megtakarítási termékek kamata ugyanis szintén mérséklődhet, ami elsősorban az alacsony kockázatú, rövid futamidejű megtakarításokat választókat érintheti hátrányosan. Amennyiben a piaci hozamkörnyezet tartósan alacsonyabb szinten marad, a lakossági állampapírok új kibocsátásai is szerényebb hozamot kínálhatnak. Ezzel párhuzamosan azonban a korábban megvásárolt, magasabb fix kamatozású állampapírok relatív értéke növekedhet.

A befektetési alapok közül elsősorban a kötvényalapok lehetnek a kamatcsökkentés nyertesei, hiszen a piaci hozamok mérséklődése jellemzően felértékeli a korábban kibocsátott kötvényeket. Emellett az alacsonyabb diszkontráta a részvénypiac számára is kedvezőbb környezetet teremthet, ami támogathatja a részvények árfolyamának alakulását.