Önkéntes Nyugdíjpénztár kalkulátor 2024

Önkéntes nyugdíjpénztár

Kinek ne fordulna meg a fejében, hogy idős korában vajon elég lesz-e a nyugdíja ahhoz, hogy kényelmesen, talán még a gyerekeket, unokákat segítve is kijöjjön a mindennapokban? Nagyon úgy tűnik, hogy önmagában az állami ellátórendszer egy jó nyugdíjhoz nem lesz elég. A vészharangot sokan és sokszor megkongatták: egyre kevesebb fiatal tart el egyre több nyugdíjast, az ellátórendszer nem képes ennyi járadékot kifizetni.

Éppen ezért az állami ellátásról az öngondoskodásra terelődik a hangsúly  Magyarországon is. Azaz, hogy még aktív korban kezdjünk el félretenni a nyugdíjas évekre, ezzel biztosítva a nyugodtabb éveket.

Hazánkban a nyugdíj előtakarékosságnak több formája is létezik, de három olyan, kifejezetten erre a célra kialakított termékkör létezik, amelyet az állam még kedvezményekkel is honorál. Ezek a

1. nyugdíjbiztosítás

2. a nyugdíj előtakarékossági számla

3. önkéntes nyugdíjpénztár
    

Most nézzük meg alaposabban, hogyan is működik az önkéntes nyugdíjpénztár, és hogyan készülhetünk fel vele a nyugdíjas éveinkre!

Így működik az önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy adómentes megtakarítást lehetővé tevő szolgáltatás. Lényege, hogy már aktív éveinkben vállaljuk fizetésünk töredékének elhelyezését egy nyugdíjpénztári számlán, akár a munkáltatónkon keresztül cafeteria formájában, vagy egyénileg. Az ott összegyűlt pénzt aztán a nyugdíjas kor elérésével felhasználjuk az állami nyugdíjjal kiegészítve, megőrizve azt az életszínvonalat, amit korábbi éveinkben megszoktunk.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak vitathatatlan előnyei vannak más megtakarítási formákkal szemben:

Nem igényel szakértelmet: az önkéntes nyugdíjpénztárak szakértői a pénzünkből pénzpiaci eszközöket (befektetési alapokat, részvényeket, állampapírokat stb.) vásárolnak azért, hogy azok értéknövekedése, a pénzünk hozama nagyobb nyugdíjhoz juttasson minket, amikor eljön az idő. Nekünk mindössze azt kell meghatároznunk, hogy mekkora hozamért mekkora kockázatot tudunk elviselni és az ehhez megfelelő portfóliót kell kiválasztanunk. Azaz inkább biztonságosan, de apránként növeljük befektetéseink értékét, vagy megkockáztatjuk a bukás lehetőségét a magasabb hozam reményében.

Az önkéntes nyugdíjpénztár előnyei

1. Olcsó: akár már pár ezer forinttól is megtakaríthatunk, nem kell nagyobb összegű rendszeres befizetést vállalnunk.
2. Fizetheti a munkáltató: juttatásként, cafeteriaelemként is adható, így a munkabérünk mellett ezt is kaphatjuk. Tehát helyettünk fizeti a munkáltató, akinek ez alacsonyabb járulékfizetési kötelezettséget is jelent. Mindenki jól jár.
3. Adókedvezmény: az állam honorálja, ha előre gondolkozunk. Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után 20 százalékos, de maximum 150 ezer forintos adókedvezményt igényelhetünk minden évben. Ehhez éves szinten 750 ezer forintot kell befizetnünk. Ráadásul az adókedvezményből a pénztár díjakat sem von le.
4. Rugalmas: bármikor válthatunk a pénztárak között, ha nem vagyunk elégedettek az aktuális kassza teljesítményével, mindössze nagyjából 3000 forintos díjat és az utalás költségét kell kifizetnünk. Nem csak pénztárat, de a díj mértékét is szabadon változtathatjuk, szüneteltethetjük.

Önkéntes nyugdíjpénztár tagja bárki lehet, aki elmúlt 16 éves, elfogadja a szabályokat és megfizeti az egységes havi tagdíjat. A tagsághoz belépési nyilatkozatot kell tenni. Ha ez megtörtént, kezdődik a rendszeres megtakarítás, tehát pénzt helyezünk el a nyugdíjpénztárnál.

A nyugdíjpénztárnál több szakaszra osztható a gyűjtés időszaka:

• Várakozási időszak: ez a belépéstől számított 10 év. Ez alatt az idő alatt nem vehetjük ki megtakarításunkat. A megtakarítást ugyanakkor átvihetjük másik nyugdíjpénztárhoz.

• Felhalmozási idő: a belépéstől a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig tartó idő.

A felhalmozási időszak alatt rendszeres vagy eseti befizetéseinkkel növeljük a megtakarításunk nagyságát, ezt hívjuk tagdíjfizetésnek.

Az nyugdíjpénztárak belső működése

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak három tartalékuk van, így a pénzünk háromfelé oszlik el:

1. Fedezeti tartalék: ez az a „zseb” ahol a saját megtakarításunkat találjuk, itt gyűlik a befektetett pénz. Ennek egyenlegét saját számlánkon találjuk. Az itt lévő pénzt a pénztár befekteti különböző pénzpiaci eszközökbe annak reményében, hogy azok pozitív hozammal növelik a megtakarításunk értékét. A tagdíj legalább 90 százaléka ebbe a zsebbe kerül.

2. Működési tartalék: ebből a zsebből fedezi a pénztár a saját működését. Mivel nonprofit szervezetekről van szó, a tagok feladata a fenntartás. Az ide kerülő pénzből fedezi a pénztár a kapcsolattartást vagy például az adminisztrációt.

3. Likviditási tartalék: ez a zseb a pénztár fizetőképességét biztosítja, illetve ez az a tartalék, ami segít elhárítani a befektetési és demográfiai kockázatokat. Baj esetén ehhez a tartalékhoz nyúlhat a nyugdíjpénztár.

Befizetések a nyugdíjba vonulásig

A legtöbben juttatásként gyűjtik pénzüket a nyugdíjpénztárban, azaz a munkáltató fizeti helyettük a béren felül. Azonban minden további nélkül gyarapíthatjuk egyéni befizetéssel is nyugdíjunkat. Így akár önállóan is tagjai lehetünk egy pénztárnak, vagy választhatjuk azt is, hogy saját zsebből fizetjük tovább a nyugdíjmegtakarítást, ha a munkáltató ezt már nem teszi meg, (mert például munkahelyet váltottunk).

A befizetéseink nagysága bármekkora lehet, de jó, ha tudjuk, hogy a pénztárak költségei sávosan alakulnak. Tehát bizonyos határösszegek felett kevesebb megy a két fenntartásra szánt tartalékba és több marad nekünk. Azaz minél többet fizetünk be, annál több megy a fedezeti tartalékba. Ugyanígy viszont, ha kevesebbet fizetünk be, magasabb díjakkal kell számolnunk (de sosem lehet magasabb, mint 10 százalék). Aki a nyugdíjas éveire készül, mindenképpen számoljon a díjakkal, hiszen, ha nyugdíjba vonulásig még évek, akár évtizedek vannak hátra, rengeteget jelentenek a különböző költségekre kifizetett összegek.

A TKM segít a költségek összehasonlításában

A TKM (teljes költség mutató) arról ad képet egy megtakarítási termékkel kapcsolatban, hogy a felmerülő költségek mennyit fognak elvinni a várható hozamból. Az élet- és nyugdíjbiztosításoknál évek óta használják ezt a mutatót, 2020-tól pedig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások költségeit is összehasonlíthatjuk a TKM szerint. Ezt az értéket a pénztárak számítják ki, az MNB által meghatározott módszer szerint. A kalkulációnál figyelembe veszik a nyugdíjpénztár által felszámolt költségeket, illetve a befektetések közvetett anyagi terheit is. 

A TKM számítása egy típus példa szerint történik, az ezzel kapcsolatos követelményeket szintén az MNB határozza meg. Az önkéntes nyugdíjpénztárra az alábbi feltételek vonatkoznak:

• a mindenkor hatályos nyugdíjkorhatárral kell számolni,
• a pénztártag 35, 45 és 55 éves, eszerint 30, 20 és 10 éves felhalmozási időtartammal kell számolni,
• havi 25 000 forintos befizetéssel számol a példa,
• a tagdíjfizetés időtartama 10, 20 és 30 év, 
• a felhalmozási időszakban a pénztári tag nem vált portfóliót és csak egy portfólióban tag.

A TKM a következő költségtípusokat foglalja magában:

• belépési díj,
• a tagdíj működési és likviditási tartalékon jóváírt része,
• a befektetés értékét csökkentő költségek: vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, brókeri jutalék, saját vagyonkezelés után felszámított díj,
• közvetett befektetési költségek, pl. alapkezelési díj,
• az egyösszegű nyugdíjcélú szolgáltatás kifizetésével kapcsolatos költségek.

A nyugdíjpénztáraknak az MNB ajánlása szerint 2020. január 1-től kell alkalmaznia a TKM-et, az első számítások eredményét pedig 2020. február 28-ig kellett elküldeniük a jegybank részére. 2002-ig visszamenőleg az MNB oldalán találhatunk adatokat a költségekkel kapcsolatban, a legutóbbi 2018-as; ekkor az önkéntes nyugdíjpénztárak korrigált díjterhelési mutatója 0,75 százalék volt.

Hozam, támogatás, kedvezmény – hogy lesz ebből pénz?

A pénzünk az önkéntes nyugdíjpénztárak által felkínál 3-4 változó összetételű portfólióba kerül, más és más befektetési kockázat mellett. A cél az, hogy a megtakarítás értéke legalább annyival nőjön, mint az éves infláció, de még jobb, ha ezen felül még plusz hozamot is termelnek befektetéseink. A konzervatívabb, kevésbé rizikós portfóliók kiszámíthatók, de kevesebb hozamot is termelnek, míg a kockázatosabb eszközökkel dolgozó portfóliók magasabb hozamot eredményezhetnek, de egy rossz időszakban pénzt is veszíthetünk.

Sajnos senki sem tudja megjósolni, hogy vajon a választott portfóliónk hozza-e a legtöbb pénzt nekünk. A Magyar Nemzeti Bank oldalán viszont az összes pénztári portfólió korábbi teljesítménye szerepel, így összevethetjük, hogy hol fialt legjobban a pénz. Fontos, hogy tudjuk: pusztán a múltbéli teljesítményből nem lehet a jövőbelire következtetni. Mivel a nyugdíjcélú megtakarítások jellemzően hosszú távúak, akár évtizedeket kellene előre látni ami – valljuk be – még a legnagyobb pénzügyi guruknak is komoly fejtörés, hiszen az időtáv jelentős részét nem láthatjuk be.

Tipp: mivel nyugdíjmegtakarításról van szó, érdemes hosszú távon gondolkozni és nem visszaváltani a befektetésünket a legkisebb negatív elmozdulás hírére. Fiatalon érdemesebb a kockázatosabb, de több pénzzel kecsegtető portfóliókkal elindulni, hiszen, ha veszítünk is, még lesz erőnk pótolni a kiesett összeget. A nyugdíjas kor felé közeledve viszont biztonságosabb az óvatos, kiszámíthatóbb portfóliót választani, hiszen nem lenne jó vége annak, ha elbukjuk a nyugdíjunkat. Gondoljunk bele, mi történt volna, ha éppen a 2008-2009-es válság után megyünk nyugdíjba, mi pedig a kockázatos portfólióban tartjuk a teljes nyugdíjmegtakarításunkat.

Nem csak a hozamok hízlalják a megtakarításunkat, hanem az igényelhető adóvisszatérítés is, ami önkéntes nyugdíjpénztáraknál legfeljebb 150 ezer forint lehet. Mindezt személyi jövedelemadónkból tudjuk visszaigényelni, a befizetéseink után maximum évi 20 százalékot.

Ha nem nyúlunk megtakarításainkhoz, a tagság megkezdésétől számított 10 év elteltével a hozamunk adó- és járulékmentesen felvehető, amit a felvételtől számított 3 évente megismételhetünk. Ha újabb 10 évet várunk, a tőke is adómentesen hozzáférhető.

Jól jár a munkáltató is, hiszen juttatásként a nyugdíjpénztári megtakarítás havonta, összeghatár nélkül, a bérnél kedvezményesebb adózással nyújtható.

Így használhatod fel a nyugdíjmegtakarítást

Logikus, hogy a megtakarításainkat a nyugdíjkorhatár elérésével használhatjuk fel, vannak azonban más lehetőségeink is.

Ha a tagság megkezdésétől számított 10 éven belül használnánk a megtakarítást: az önkéntes nyugdíjpénztári tagság megszüntetése 10 év előtt nem javasolt, de ha szükség van erre a pénzre, nincs mit tenni, ugyanis a pénztárból nem vehetünk ki megtakarítást 10 évig, így muszáj felmondani a szerződést.

A tagság megkezdésétől számított 10 év után: ha eltelt egy évtized, a teljes összeghez hozzájuthatunk. A hozamunk ebben az esetben adómentes lesz, de a tőke továbbra is adóköteles. A hozamot a kivételtől számított 3 évente újra és újra kivehetjük adómentesen, ha szükségünk van rá, de hamarabb nem kérhetünk újabb kifizetést.

Újabb 10 év után: a tagság kezdetétől számított 20 év után már a tőke is adómentesen vehető ki.

Nyugdíjkorhatár elérése: nyilatkozhatunk, hogy egy összegben vagy járadék formájában vesszük fel a nyugdíjat, de akár azt is meghatározhatjuk, hogy bizonyos részét egyben vesszük fel, a maradékot pedig járadékként. Arról is dönthetünk, hogy fizetjük-e tovább a tagdíjat és gyarapítjuk a megtakarításainkat.

Természetesen a fizetést bármikor szüneteltethetjük. Tagi kölcsön felvételére van lehetőség azoknak, akiknek mégis szükségük van az itt elhelyezett pénzre. A tagi kölcsönt az egyéni számlánkon lévő összeg terhére vehetünk fel. Ennek feltételei:

• Legalább 3 éves nyugdíjpénztári tagság

• Nincs visszafizetetlen tagi kölcsönünk máshol, vagy akár csak folyamatban ilyen ügylet

• A kölcsön összege a számlán lévő pénz maximum 30 százaléka lehet

• A kölcsön futamideje 1 év

• A folyósítás díja legalább 4000 forint

• A kamat a jegybanki alapkamat +5 százalék, ezt a folyósításkor levonja a pénztár

• A kölcsönösszeget a lejáratkor, egy összegben kell visszafizetni. Ha ez nem történik meg a lejáratot követő 30 nap után küldött felszólítás ellenére sem, akkor az összeg a megtakarításainkból kerül levonásra, az adókkal együtt. Késedelmes teljesítés esetén számíthatunk a késedelmi kamat felszámítására is.

Másra van szükség? Ezekkel a nyugdíjcélú megtakarításokkal járhatsz még jól

Ahogy azt láthattuk, az önkéntes nyugdíjpénztár minden előtakarékoskodó számára egyszerű és olcsó megoldás lehet. Aki azonban mást keres, a bejegyzés elején már említett megoldások közül választhat még, ha szeretne adókedvezményt igénybe venni megtakarításai után:

Nyugdíjbiztosítás: életbiztosítással és balesetbiztosítással összeköthető, befektetési egységekhez kötött megtakarítás. Itt már nekünk kell összeválogatnunk, hogy milyen befektetési alapokba szeretnénk elhelyezni a pénzünket, ezért magasabb szakértelmet kíván a megfelelő portfólió összeállítása. A nyugdíjbiztosítás hátránya, hogy nagyon költséges, így a díjak a hozamunk jelentős részét elviszik. Ráadásul a pénzünkhöz sem férhetünk hozzá a nyugdíjkorhatár eléréséig, ha pedig feltörnénk a megtakarítást, a visszavásárlási tábla szerint csak töredékét kaphatjuk vissza az elhelyezett pénznek. Évente maximum 130 000 forintot kaphatunk adójóváírásként.

Nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ): teljesen szabad kezet kapunk, ha NYESZ-szel takarítanánk meg a nyugdíjas évekre, ezért itt fontos, hogy tudjuk, mit csinálunk. A NYESZ egy befektetési számla, ahol mi válogatjuk össze a portfóliónkat képező eszközöket segítség nélkül. A NYESZ-nél maximum 100 000 forint igényelhető vissza évente.

Az összehasonlításból is látszik, hogy legtöbb esetben az önkéntes nyugdíjpénztár lehet a jó megoldás, hiszen olcsó és rugalmas, hozzáértést nem igényel. Ahhoz azonban, hogy hosszú távon valóban jó eredményeket érjünk el, fontos a költségek minimalizálása. A Bank360 önkéntes nyugdíjpénztári kalkulátorával könnyen és egyszerűen találhatjuk meg a legolcsóbb nyugdíjlehetőséget, hogy nyugodtan élvezhessük az idős kori éveket.