Betét és megtakarítási számla kalkulátor 2024

Mit kell tudni a lekötött betétről?

A bankbetét a legegyszerűbb módja annak, hogy kamatoztassuk a megtakarításunkat, azaz betéti kamatot kapjunk a befizetések után. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy azt a pénzt, amit éppen nem szeretnénk használni, lekötjük valamilyen betéti okirat ellenében, vagy pedig elhelyezzük egy betéti számlán. Ez a megtakarítási forma biztonságos és kiszámítható, a várható hozam viszont mérsékelt. A lekötött pénzt az Országos Betétbiztosító Alap (OBA) biztosítja 100 ezer euróig. 

A lekötött betét lehet forint vagy deviza alapú, illetve különböző futamidők közül is választhatsz, attól függően, hogy meddig tudod nélkülözni a pénzt. Fontos, hogy a kamatot csak akkor kapjuk meg, ha a futamidő alatt nem törjük fel a lekötött összeget - ez a folyószámlán lekötött betét esetében is igaz. 

Hasonlítsd össze az ajánlatokat a lekötött betét kalkulátor segítségével, és találd meg a számodra legjövedelmezőbb megtakarítást!

Milyen típusai vannak a bankbetéteknek?

A bankbetéteknek betétetek három fajtája létezik:

1. Lekötött betét
   Lekötött betétnél előre meghatározott futamidőre kötjük le a pénzt, ami után a bank betéti kamatot fizet.
    
2. Látra szóló betét
   A látra szóló betét esetében a bankszámlán vagy a betétszámlán lévő összeg nincs lekötve, tehát bármikor hozzáférhetünk. A bank ebben az esetben a kamatot a számla záróegyenlege alapján számítja ki. A látra szóló betétek általában jóval kevesebbet kamatoznak, mint a lekötött betétek, hiszen ebben az esetben bármikor hozzányúlhatunk a félretett pénzhez.
3. Megtakarítási számla
   A megtakarítási számla nem lekötött betét, hanem egy speciális, elkülönített számla. Általában havi rendszeres megtakarításokat raknak félre rá az ügyfelek, de be lehet rá fizetni eseti nagyobb összegeket is. A látra szóló betéthez hasonló módon kamatozik, ám a legtöbbször magasabb kamatot fizet.

Futamidő 

A lekötött betét feltételeit, így a betéti kamatot is befolyásolja a futamidő. A lekötés időtartama általában 1-12 hónap között választható, de több banknál akár 1 éven túli lekötést is választhatunk.

Miért fontos a lekötött betét futamideje?

Ha lekötjük a megtakarításunkat, akkor előre meg kell mondani, hogy a lekötés milyen hosszú ideig tartson. A betéti kamatot csak a futamidő lejárta után írja jóvá a bank. Természetesen van lehetőség a lekötött betét lejárat előtti feltörésére, de ebben az esetben bukjuk a kamat egészét vagy egy részét. 

Ezért mielőtt a lekötés mellett döntünk, minden esetben gondoljuk végig, hogy a futamidő alatt tudjuk-e nélkülözni a pénzt.

Forint vs. deviza betét

Megtakarított pénzünket leköthetjük forintban és devizában (pl. euróban vagy dollárban) is. Fontos azonban, hogy ebben az esetben nemcsak az összeg és a futamidő befolyásolja a várható kamatot, illetve a hozamot, hanem a forinthoz viszonyított árfolyamváltozás is. Az árfolyamkockázat miatt ez egy kevésbé biztonságos megoldás. Akár veszteséges is lehet, ha éppen kedvezőtlenül alakul az árfolyam.

A kamatozás típusa

A lekötött betét kamatozásának a típusa lehet:

1. fix
2. változó
3. változtatható.

A betételhelyezés módja

A betételhelyezés módja lehet:

• egyszeri
• ismétlődő

A kamatmeghatározás módja

A kamatmeghatározás módja lehet:

• sávos,
• lépcsős,
• egyszerű.

Hogyan tudom lekötni a megtakarításomat?

A betétlekötés egyszerű folyamat, amit megtehetünk bármelyik bankfiókban, több banknál pedig akár az internetbankban vagy a mobilbankban is leadhatjuk a lekötési megbízást. A legegyszerűbb módja az adatok megadásának, ha az online lekötött betét mellett döntünk, de online és offline is a következő adatokat kell megadni: 

1. Mekkora összeget szeretnénk lekötni?

2. Fix vagy változó kamatozású legyen a betét?

3. Milyen hosszú legyen a futamidő?

4. A betét elhelyezés módja egyszeri vagy folyamatos legyen?

Ha minden információ megvan a megbízáshoz, akkor nincs más teendőnk, mint megvárni a futamidő végét, ami alatt a lekötött pénzünk kamatozik. A futamidő végén a bank a lekötött összeget és a kamatot jóváírja a megadott számlán. Ha a futamidő vége előtt feltörjük a betétet, akkor csak a befektetett tőkére tarthatunk igényt, a kamatot részben vagy teljes egészében elveszítjük.

Mitől függ a betéti kamat?

A klasszikus lekötött betétek kamatozását különböző módon számolhatják a pénzintézetek.

1. Kamatozás a lekötés módja szerint

A fix kamatozású lekötésnél nem az ügyfél vállalja a kamatkockázatot, hanem a bank, így a megtakarításunk várható hozama nem változik, akkor sem, ha a piaci kamatok csökkennek a futamidő alatt. Ha változó kamatozású lekötést választunk, akkor viszont mi vállaljuk a kamatkockázatot, vagyis a kamat a futamidő alatt folyamatosan követni fogja a pénzpiaci mozgásokat. 

2. Betételhelyezés módja szerint

A lekötési periódusokat tekintve két út áll előttünk: egyszeri lekötésnél akkor kapjuk meg a befizetett tőkét és a kamatot, amikor véget ért a futamidő. Folyamatos vagy ismétlődő lekötésnél a futamidő végén csak a keletkezett kamatot írja jóvá  a bank, a tőkét pedig újra lekötik, ugyanazokkal a feltételekkel, mint első alkalommal. Az ismétlődő lekötés másik típusa, ha a lejárat napján nemcsak a tőkét kötjük le újra, hanem a futamidő alatt összegyűlt kamatot is. Ha a futamidő végén nem szeretnénk felhasználni a pénzt, érdemes újra lekötni.

3. Kamatmeghatározás módja szerint

A bankok a kamatszámításnál eltérő metodikát alkalmazhatnak, de minden esetben a lekötött összeg és a futamidő függvénye, hogy mekkora kamatra számíthatunk. Ez egyaránt vonatkozik a forint betéti kamatra és a deviza, például az euró betéti kamatra is. Foglaljuk össze röviden a három számítási módot, amellyel a bankbetét kamata meghatározható:

• sávos kamatozás: a sávos számítás vonatkozhat a futamidőre és az összegre is. Az első esetben minél hosszabb időre kötjük le a pénzt, annál magasabb lesz a betéti kamat mértéke - de a magasabb érték nem a teljes futamidőre vonatkozik. Nézzünk meg egy konkrét példát: ha lekötjük a pénzt 12 hónapra, akkor az első 3 hónap után 1%-ot, a második 3 hónapra 2%-ot, a harmadik negyedévre 3%-ot, a negyedikre pedig 4%-ot kamatozik a teljes összeg - a lekötött betét kamata ezeknek az átlagából lesz kiszámolva. Ha a sávos számítás a lekötött összegre vonatkozik, akkor az elv hasonló, vagyis a legmagasabb érték nem a teljes tőkére vonatkozik, hanem csak a “legfelső” sávra, a többi sávhoz tartozó összeg kamata eltérő lesz. Sávos kamatozásnál minden esetben a teljes futamidőre és a teljes összegre vonatkozó kamatot nézzük meg.

• lépcsős kamatozás: ezt a számítási módot alkalmazzák leggyakrabban a bankok, ekkor a lekötési idő és a lekötött összeg határozza meg a kamat mértékét. Minél hosszabb időre kötünk le minél nagyobb összeget, annál magasabb kamatra számíthatunk. A legnagyobb különbség a sávos kamatozással szemben az, hogy a lépcsős kamatozás a teljes tőkére és futamidőre vonatkozik.

• egyszerű kamatozás: egyszerű kamatszámításnál a kamatot nem csatolják hozzá a tőkéhez, ami azt jelenti, hogy az összegyűlt betéti kamat nem kamatozik. Az egyszerű kamatszámítás mellett a kamatos kamatszámítás a másik módja a számításnak.

Betéti kamatok összehasonlítása: az EBKM

Mi az EBKM? Az egységesített betéti kamatláb mutató, rövidítve EBKM. Ez az érték mutatja meg, hogy mekkora egy betét ténylegesen kifizetendő éves kamata. Az EBKM a kamat mellett azokkal a díjakkal is számol, amelyek csökkentik a betét hozamát.

Ezt az értéket minden banknak meg kell adnia, méghozzá egy egységes számítási mód alapján. Ennek az az oka, hogy a kamatot a pénzintézetek eltérő képlet szerint számolhatják; általában 365 napos időintervallum alapján adják meg ezt az értéket, de van olyan bank is, ahol 360 nappal számolnak. Ezért fontos az EBKM meghatározása, így a betétesek ugyanazzal a mércével tudják összehasonlítani a befektetések nettó hozamát. 

Nézzünk meg egy példát az EBKM kiszámítására!

Tegyük fel, hogy 12 hónap futamidőre elhelyeztünk a bankban 500 000 forintot, 5 százalékos kamatlábbal. Így egy év múlva a bruttó kamatunk 25 000 forint lesz. Ebből az összegből adóznunk kell, 2023. júliustól 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulást. (A 2023. július 1. előtt lekötött összegeknél csak az szja-t kell megfizetni a kamatok után.) Ez 25 000 forintos kamatnál 7000 forintot jelent, tehát a nettó kamat 18 000 forint.

Nézzünk meg egy számítást arra az esetre is, amikor az 5 százalékos kamatlábat 360 napra számoljuk. Így 360 napra kapjuk meg a 25 000 forint kamatot. 365 napra a kamat így valamivel több, 25 347 forint lesz. Az EBKM 365 nappal számolva így 5,07 százalék.

Az EBKM mutató számítására vonatkozó képlet a következő:

O = a betét összege

O_i = az i-dik kifizetéskor megkapott összeg

k_i = az i-dik kifizetéskor kifizetett kamat

r = az egységes betéti kamatmutató

t_i  = a betét kezdeti napjától számolva, az i-dik kifizetésig hátralevő napok száma

Természetesen senkinek nem kell ennyire hosszú képleteket megjegyezni, hiszen egy EBKM kalkulátorral könnyedén kiszámolhatjuk, hogy mekkora hozamra számíthatunk a futamidő végén.

Kamatadó: mennyit kell fizetni a felvett kamat után?

A kamatadó kifejezést a köznyelvben használjuk, de nem ez a hivatalos neve. A megtakarításunk után fizetett összeget valójában kamatra számított személyi jövedelemadónak nevezzük. A kamatadót a befizetett összeg után jóváírt kamatra kell fizetni, tehát a betét összege után nem.

A lekötött betétek kamata után korábban egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni a betéteseknek, ezt a járulékot 2017-ben eltörölték. A 2023. július 1. után lekötött betétek kamataira már szociális hozzájárulást is kell fizetni, ami 13 százalék. Így 100 egységnyi kamat után mindössze 72-t kapunk kézhez, a jelenlegi 85 helyett. A részletekről ebben a cikkben írtunk.

Nézzünk egy egyszerű példát a számításra: ha az 1 millió forintos megtakarításunk 100 000 forintot kamatozott, akkor a kamat 15 százalékát, vagyis 15 000 forintot kell befizetnünk személyi jövedelemadó formájában az állam felé, további 13 000 forintot pedig szociális hozzájárulásként. A 2023. július 1. előtt lekötött összegeknél a kamat után csak szja-t kell fizetni. 

A betét után felvett kamat adójának a befizetésével a magánszemélyeknek nem kell foglalkozni, sőt ezt az összeget mi nem is fogjuk látni: a bank levonja, és ő továbbítja az állam felé; mi pedig a nettó kamatot fogjuk látni a számlánkon. Fontos azonban, hogy ez csak a magánszemélyekre és a lakossági számlákra vonatkozik. A céges számláknál a pénzintézetek nem vonják le automatikusan a kamatadót, tehát nekik kötelezően be kell fizetniük ezt a tételt.

Mikor nem kell kamatadót fizetni?

Akár részben vagy teljesen is mentesülhetünk a kamatadó megfizetése alól, ha tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitunk, vagy ha bankbetétet öröklünk egy hozzátartozónktól. 

1. Tartós befektetési szerződés (TBSZ)

Tartós betéti számlaként is ismerheted. Ez a megtakarítási forma azoknak előnyös, akik hosszú távra szeretnék lekötni a pénzüket. A TBSZ-t hitelintézetnél és befektetési szolgáltatónál is megköthetjük. Két számlatípus közül választhatunk, attól függően, hogy mi a célunk a megtakarítással:

• tartós befektetési betétszámla,

• tartós befektetési értékpapírszámla.

A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de arra van lehetőség, hogy mind a két típusú számlát megnyissuk. A számla megnyitásának a feltétele, hogy legalább 25 000 forintot vagy ennek megfelelő devizát fizessünk be a számlára. 

A TBSZ legalább 3 éves lekötési időszakkal indul, ami meghosszabbítható. 3 év lekötés után a fizetendő jövedelemadó már csak 10 százalék, 5 év után adómentesen vehetjük fel az összegyűlt kamatot. A kedvezmény és a mentesség csak abban az esetben vehető igénybe, ha a szerződésben szereplő futamidő vége előtt nem szakítjuk meg a lekötést - ellenkező esetben nem kerülhető el az adózás. Az értékpapírszámla és ügyfélszámla egyenleg lekérdezés MNB belépési azonosítóval lehetséges.

Tartós befektetési számlán kezelhetünk például állampapír állományt is - ilyen például a MÁP Plusz és a az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is, amelynél a futamidő végén kamatadó megfizetése nélkül vehetjük fel a teljes hozamot. A MÁP Plusz szinte a babaváró hitellel egyszerre jelent meg a piacon - ez sokaknak adta azt az ötletet, hogy a kamatmentes hitelt szuperállampapírba fektesse. 

2. Bankbetét öröklése

A bankbetét öröklése bizonyos esetekben illetékmentes. Ha egyeneságbeli rokontól örököl felmenő (szülő, nagyszülő, dédszülő stb.) vagy leszármazott (gyermek, unoka stb.), akkor nem kell a felvett kamat után illetéket fizetni. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor örökbefogadás útján jön létre rokoni kapcsolat. Ezenkívül akkor sem kell adózni, ha házastárstól örököl valaki befektetést vagy értékpapírt.

Betételhelyezés a bankoknál

Mielőtt lekötjük a megtakarításunkat, érdemes a lehető legtöbb ajánlatot összehasonlítani, akárcsak a hiteleknél vagy a bankszámláknál, hiszen a bankok ezen a téren is eltérhetnek. Néhány mondatban összefoglaltuk a hazai bankoknál elérhető betét szolgáltatásokat: megtudhatod, mekkora a legkisebb leköthető összeg, és hogy milyen hosszú futamidőt választhatsz.

A lekötött betét előnyei, hátrányai

Összefoglalva: a lekötött betét azoknak lehet jó megoldás, akik nem szeretnének kockázatos befektetésekbe belevágni, és a biztonságot tartják a legfontosabbnak. Azok viszont, akik magasabb hozamra szeretnének szert tenni, a lekötött betét csalódást fog okozni, ugyanis ritkán lehet olyan ajánlatot találni, amellyel az infláció mértékét meghaladó hozamra tehetünk szert. Az elmúlt időszakban főként a kisebb bankoknál lehetett magasabb kamattal lekötni a megtakarításokat. 

Rögzített célú betét

Léteznek úgynevezett rögzített célú betétek, amelyeknél a lekötött összeget nem tudjuk bármire felhasználni. Két típusával találkozhatunk:

1. Gyámhatósági takarékbetétkönyv
   Ez egy speciális betétforma, amelynél kiskorú a tulajdonos, de még nincs rendelkezési joga az őt megillető pénzösszeg felett. A pénzhez akkor férhet hozzá, ha betöltötte a 18. életévét, megszűnik a gondnokság vagy ha még a nagykorúság előtt megházasodik.
    
2. Nyereménybetétkönyv
   Ez szintén egy speciális betétforma, amelynél a kamatot nem pénz, hanem valamilyen tárgynyeremény formájában kaphatja meg a betéttulajdonos. A bankok a nyereményalapban összegyűlt kamatokból vásárolják meg a nyereményt, amit aztán kisorsolnak a tulajdonosok között. Magyarországon a legnépszerűbb nyereménybetét az OTP gépkocsi nyereménybetétkönyv.

Betétjellegű okirat

A bankok különböző betétjellegű okiratokat bocsáthatnak ki, ezek közül a legismertebbek:

• értékjegy, 

• kamatozó jegy, 

• letéti jegy,

• pénztárjegy,

• takarékjegy,

• takaréklevél.

Ezek az okiratok minden esetben névre szólóak.

Gyakori kérdések

Fel lehet törni a lekötött betétet?

Igen. Ebben az esetben viszont kamatot nem, vagy nem egészben ír jóvá a bank.

Lehet egyszerre több lekötött betétem?

Igen. Egyszerre akár több lekötött betétet is lehet birtokolni.

Mit jelent a lekötött betét feltörés?

A lekötött összeg futamidő lejárat előtti kivétele. Ilyen esetben, nem jár betéti kamat, vagy csak a kamat egy részét fogja kifizetni a bank.

Mi történik, ha munkaszüneti napon jár le a megtakarítás?

Ha lejárat munkaszüneti napra esik, általában a bankok a következő munkanapon írják jóvá a befizetést és a kamatokat.

Leköthetem a felvett babaváró hitelt?

Igen, ennek nincs akadálya. Mivel a babaváró hitel felhasználását nem szabályozza a vonatkozó rendelet, akár le is köthetjük a felvett pénzt.