Aki vagyont szerez, örökösödési illetéket kell fizetnie minden belföldön örökölt hagyatékra és bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. A köznyelv sokszor az örökösödési adó kifejezést használja az öröklési illetékre.

Az öröklési illeték mértéke

• általában az örökség tiszta értékének 18 százaléka (a tiszta érték kiszámításáról lejjebb olvashat),

• lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor 9 százaléka.

• Gépjármű és pótkocsi öröklése esetén a visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese, azaz 8 százalék az illeték.

• Termőföld öröklésekor az öröklési illeték felét (9 százalék), az őstermelők családi gazdasága tagjaként a negyedét (4,5 százaléka) kell befizetni.

Az öröklési illetéket az adóhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van. Az esetek többségében ugyanis a közjegyző jelenti be a hagyatékot az adóhatóságnak.

Öröklés illetékmentessége

Az örökösödési illeték megfizetése alól több esetben mentesség jár, többek közt az alábbi esetekben:

• ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona (az örökbefogadott is),

  • gyermeke, unokája, dédunokája stb.

  • szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

• Ha az örökös az örökhagyó túlélő házastársa vagy élettársa.

• Ha az örökös az örökhagyó testvére (akár vérszerinti, féltestvér vagy mostoha).

• Ha az örökös az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, vagy mostoha- és nevelő szülője: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (a gépjárművekre ez nem vonatkozik).

• Az ingóörökség 300 000 forint forgalmi értékhatárig.

• A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés.

• Lakóház építésére alkalmas telek vagy tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül arra lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak.

• A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési vagy közjóléti célra juttatott örökség.

Az illetékmentesség nem vonatkozik az oldalági rokonokra - ilyenek az unokatestvérek, unokaöccsök, unokahúgok, nagynénik, nagybácsik stb. Ilyen esetekben meg kell fizetni az előírt illetéket. 300 000 forint értékig azonban ők is mentesek a illetékfizetés alól.

Öröklési illeték bankszámla és bankbetét után

A bankbetét és bankszámla öröklésére ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak: a 300 000 forint feletti érték 18 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni, kivéve ha vonatkoznak az öröklésiilleték-mentesség szabályai, melyekről fent írtunk.

Készpénz öröklése utáni illeték

A készpénzre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bankbetétre: egyenes ági leszármazottak között nem kell illetéket fizetni, egyéb esetekben a 300 000 forint feletti rész után 18 százalékot. Fontos tudni azonban, hogy ha nem kerül be a készpénzes örökség a hagyatékba, később nem lehet rá igényt tartani. 

Külföldi örökség utáni illeték fizetése

A külföldi hagyaték után is kell öröklési illetéket fizetni, kivéve, ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket vagy adót. A külföldi örökösödési illeték vagy adók fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik. Az örökösnek kell igazolnia a külföldi illetékfizetést, illetve adófizetést.

Az örökösödési illeték alapja

Az illeték alapja mindig az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ezt úgy számoljuk, hogy a vagyonszerző által megszerzett vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét, az úgynevezett hagyatéki terheket.

A hagyatéki terhek közé tartoznak az alábbiak:

• Adósságok, tartozások: az örökhagyó halálakor fennálló hitelei, jelzáloghitelek és személyi kölcsönök.

• A hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok vagy végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja.

• A közjegyzői díjak.

• A temetés költségei (akár igazolás nélkül).

A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe.

Az adósságok meglétét az örökösnek kell igazolni, ez vonatkozik a hitelekre is. Fontos tudni, hogy az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik az örökrész nagyságának megfelelő arányban.

Kötelesrész illetéke

Kötelesrész szerzése után is kell örökösödési illetéket fizetni. Ugyanakkor csökkenteni kell a kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét. Ha a kötelesrészt megváltják például készpénzzel, akkor a megváltónak vagyonszerzési illetéket, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetnie.

Kiskorú öröklése

Kiskorú örökösnek a nagykorúvá válásakor kell öröklési illetéket fizetni. Ezt a nagykorúvá válástól számított két éven belül késedelmi pótlék fizetése nélkül teheti meg. Ha azonban a fizetési határidő előtt megfizeti az illetéket, naptári évenként 10 százalékos, legfeljebb 70 százalékos illetékfizetési kedvezményre jogosult az fiatal örökös.

Termőföld öröklése

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az öröklési illeték felét (9 százalék), az őstermelők családi gazdasága tagjaként nyilvántartott örökösként csak a negyedét (4,5 százalék) kell megfizetni.

Egyéb kivételek

A jogszabály illetékmentességet vagy illeték csökkentést biztosít sok speciális esetben, például cégtulajdon öröklésénél, ezekről a NAV tájékoztatójából lehet informálódni.

Örökölt ingatlan eladása utáni adózás

Ha eladjuk az örökölt ingatlant, akkor az szja-törvény értelmében meg kell fizetni az ingatlan eladás utáni adót. Az örökösödési illetéket nem lehet levonni az ingatlan eladás után fizetendő adóból. Ha az ingatlant az örökléstől számított 5. évben, vagy azon túl adjuk el, akkor nem kell 15 százalékos szja-t fizetni. Ha 5 éven belül adjuk el, akkor az ingatlan eladási árából levonjuk a hagyaték szerinti értékét (a hagyatékban megállapított vagy becsült értékét), és az esetleg elvégzett beruházások költségét. Ha pluszos lesz a különbözet, az után kell megfizetni az szja-t. A számításért kattints ide.

Melyik törvény szabályozza az öröklési illetéket?

Az illetékekre vonatkozó 1990/XCIII. törvény, valamint az 2019. évi XCIX. törvény illetékekről szóló módosításai.

Az örökösödési illeték és az örökösödési adó ugyanaz?

Igen. A hivatalos neve öröklési illeték, de az örökösödési illeték vagy örökösödési adó elnevezés is elterjedt. Emlegették “haláladó” néven is.