Sokat hallani olyan mesés történetekről, amikor egy távoli, mondjuk Amerikában élő nagybácsi halála után egy olyan örökösre száll a felhalmozott vagyon, aki egy szegény ember, ezáltal egycsapásra megváltozik az élete, és onnantól minden szép és jó lesz. De mi van akkor, ha ez az örökhagyó nagybácsi leginkább adósságot hagyományoz az örökös számára? Merthogy adósságot is lehet örökölni.

Amikor egy hozzátartozó meghal, a jogszabály szerint az örökös vagy örökösök nemcsak vagyonát, hanem minden fennálló tartozását is öröklik. Sokakat meglepetésként ér az adósság öröklése, ezért a Bank360.hu most segít eligazodni.

A vagyont és az adósságot is örököljük 

A hivatalos eljárás szerint a haláleset után az érintett helyi önkormányzat elindítja a hagyatéki eljárást, amely során felkutatják az örökhagyó minden vagyonát (ingatlanok, ingóságok, nem személyhez kötött vagyoni értékű jogok), majd összeírják a hitelezőket, valamint azokat a tartozásokat is, amelyeket az elhunyt még élete során halmozott fel.

Az örökösnek csak egy, saját vagyonából eredő kötelezettsége van, az illő eltemetés és a hagyatéki eljárás közjegyzői költségének, az illetéknek kifizetése.

A „mindent vagy semmit” elve alapján pedig az örökös a hagyaték egészét, azaz a vagyont és az adósságot is örökölni fogja, ebben nem válogathat. Lemondás esetén pedig az egész örökségről lemond: a vagyonról és a tartozásról is, azonban az adósság az örökös további egyenesági rokonaira, adott esetben a kiskorú gyermekre száll át. 

Milyen adósságot lehet örökölni?

Nagyon egyszerű a válasz: mindent, ami felmerült az elhunyt élete során. Banki kölcsönök esetében ez például az jelenti, hogy örökölhető

• lakáshitel

• jelzáloghitel

• személyi kölcsön

• gyorskölcsön

• autóhitel

• kihasznált hitelkártya hitelkeret

• kihasznált folyószámla-hitelkeret

Nem jelent kivételt a szabály alól az örökhagyó által magánszemélytől felvett kölcsön sem, a még fennálló adósság kifizetése ebben az esetben is az örökösre hárul. Ugyanúgy  az örökös érvényesítheti az örökhagyó fennálló pénzköveteléseit is. Magyarul ha valaki tartozott az elhunytnak, az örököseinek is tartozni fog. 

Adósság öröklése adóstárstól

Az örökhagyó által vállalt adóstársi és kezességvállalási felelősséggel is tartozni fog az örökös. Tehát ha adóstárs vagy kezes volt egy ingatlanhitelben vagy személyi kölcsönben az elhunyt, az örökös is az lesz. 
 

A megörökölt vagyonból lehet törleszteni az adósságot?

Amennyiben adósságot is hátrahagyott az elhunyt, a megmaradó vagyonból lehet törleszteni, azaz kiegyenlíteni. A példa kedvéért: van egy 20 millió forint értékű lakás, és van egy 5 millió forint értékű lakáshitel tartozás, akkor az ingatlan eladásából a hitelező pénzintézet joggal és elsődlegesen tart igényt a befolyó összegre, a tartozás kiegyenlítésére. Az örökösök választhatnak: vagy tovább viszik a hitelt, vagy kifizetik a tartozást.
Az örökös – hacsak vissza nem utasítja a hagyatékot – a hagyaték tárgyaival (például lakás) és annak hasznaival (például bérleti díj) felel a hiteltartozásért. Ennek ismeretében vagy saját pénzből kifizeti a tartozás összegét (ha a tartozás összege nem haladja meg a lakás értékét), vagy a lakást értékesíti, és abból fizeti meg azt. Ha nem teljesít az előzőek szerinti módon, akkor ”viszi tovább” a hitelt a korábbi feltételek mellett. Hasonló esetekben azonban gyakran megtörténik, hogy a bank és az örökös a tartozás ismeretében új feltételekkel új megállapodást kötnek.

Le lehet mondani az örökségről?

Igen, a törvény jogot biztosít az örökösnek arra, hogy visszautasítsa az örökséget, akár hivatkozással az adósság mértékére, ebben az esetben az a további örökösökre hárul, ha pedig minden, utána következő örökös is megteszi ezt, akkor az adósság a Magyar Államra száll. Mint ahogyan akkor is az Állam a kedvezményezett, ha az elhunyt örökösök nélkül hagyja hátra vagyonát.

Fontos tudni itt azt is, hogy az örökös nem válogathat a hagyatékból, nem lehet csak a vagyont elfogadni és a tartozásokat visszautasítani. Szintén nem lehet megváltoztatni az elhatározást. Ha az örökös az örökséget a hagyatéki tárgyaláson visszautasította, nem lehet utána semmilyen követelése.

Mi történik, ha az örökös nem tudja visszafizetni az adósságot?

Több megoldás is elképzelhető: egyrészt dönthet úgy, hogy jelzáloghitelt vesz fel rá, vagy eladja saját ingatlanát, kiveszi pénzügyi megtakarításait, és abból rendezi a kötelességét. Másrészt megoldás lehet, ha egész egyszerűen megállapodik a hitelezővel, legyen az akár bank vagy éppen valamely közszolgáltató.

Mennyi idő alatt évül el az adósság?

Azt is fontos tudni, hogy ezek az adóssági öröklési ügyek az általános polgárjogi szabályozás szerint 5 év alatt évülnek el, de a hitelező akár az ötödik év előtt néhány nappal is jelezheti igényét, így akár még hosszú ideig elhúzható az ügy. Ma már annyiban változott az eljárás, hogy nem elég egy tértivevényes levél ebben az esetben, el kell indítani a fizetési meghagyást vagy a polgári peres eljárást, csak ebben az esetben egyértelmű és visszavonhatatlan az adósság érvényesítési igénye.

Mi van akkor, ha kiskorú örökli az adósságot?

A gyermek is visszautasíthatja az örökséget, azonban ekkor már be kell vonni a gyámhatóságot, és az ügy tovább húzódhat. Ha a gyermek – azaz a gyámhivatal munkatársa – úgy dönt, igényt tart az örökségre (és egyben az adósságra is), akkor úgynevezett eseti gondnokot jelölnek ki számára, aki a gyermek nagykorúságáig aláírási jogkörrel rendelkezik az eljárás során. Természetesen ha az adósság több, mint az öröklés, akkor a legegyszerűbb, ha az örökös – akár felnőtt vagy kiskorú – lemond mindkettőről, így az adósság az államra száll.

Az eseti gondnok bevonása azonban mégiscsak bonyolítja a helyzetet, hiszen egy harmadik, bár a munkáját végző személy „jön képbe”. Nem beszélve arról, hogy ki kell tenni gyermekünket olyan hatósági eljárásnak, ami nem biztos, hogy minden pillanatában érthető számára.

Az eseti gondnok bevonásával lezajlik a hagyatéki eljárás, és amennyiben az örökség több, mint az adósság, a kiskorú örökös 18. életkoráig a fennmaradó összeg felhasználása (például egy másik lakás vásárlása)  csak a gyámhivatal hozzájárulásával történhet meg.

Mi az örökösödési illeték, és mekkora összeggel kell számolni?

A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. A köznyelv sokszor az örökösödési adó kifejezést használja az illetékre. 

Az öröklési illeték mértéke általánosságban 18%, lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén 9%. Azonban fontos megjegyezni, hogy a közeli rokonok mentességet kapnak az örökösödési illeték megfizetése alól. 

Érdemes minden szereplővel és érdekelttel megállapodni

Persze az élet hozhat sok furcsaságot, de abban minden jogi és pénzügyi szakértő egyetért, a legideálisabb, ha az örökösök a hagyatéki eljárás során mindenben megállapodnak. Akár a megörökölt vagyoni elemek, akár az adósságok egyenlő vagy más irányú szétosztásáról legyen szó.

Számolás és együttműködés

Nyilvánvalóan egy haláleset a legtöbb családban megrázó élmény, amely során sokszor nehéz csak  számokban gondolkozni. Mégis, amikor a hagyatéki eljárás folyamatban van, és előkerülnek, látható válnak a pozitív és negatív vagyoni elemek, érdemes alaposan számolni.

Egyrészt az örökösöknek érdemes közjegyző előtt megállapodni a különböző vagyonelemek és esetleges adósságok felosztásáról, másrészt ha utóbbiak vannak többségben, mérlegelni kell az öröklés visszautasításának lehetőségét is, figyelembe véve persze a kiskorú, további örökös szempontjait is.

A végrendelet sok mindent tisztázhat

További döntés lehet, ha az örökhagyó még életében dönt az örökségről, amelynek a legbiztonságosabb formája a közjegyző előtt készített írásbeli végrendelet. Annak sincs akadálya, hogy az örökhagyó a végrendeletet saját maga írja meg, ennek azonban nagyon szigorú formai szabályai vannak, és gyakran előfordul, hogy az ilyen végrendelkezés később érvénytelen lesz. Az is megtörténhet, hogy a leendő törvényes örökös az örökhagyóval kötött szerződésben már előre lemond az öröklésről, beleértve az azzal járó vagyont és adósságokat is. 

Mindenesetre amikor beáll egy ilyen tragikus élethelyzet, érdemes a lehető leghamarabb felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, a bankkal, vagy akár átnézni a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvét, amely az örökléssel kapcsolatos szabályozással foglalkozik.

De ami ennél is fontosabb lehet, hogy az örökösök és az adósság érdekeltjei meg tudjanak állapodni egymással. Ez kompromisszumot, adott esetben mértéktartást igényel, azonban a megállapodást követően nagyobb megnyugvást is, a lezárás lehetőségét.

Gyakori kérdések

Hitelkártya adósság

A hitelkártyán megjelenő adósság az örökhagyó bekövetkező halála után ugyanúgy az örökös felé öröklődik, azaz neki kell helyt állnia a visszafizetésben. Amennyiben az örökös – figyelembe véve a hagyatéki eljárás során véglegesített plusz-mínusz vagyont és tartozást – úgy dönt, hogy inkább lemond az örökségről, hiszen több adósságot hagyott rá az örökhagyó, mint vagyont, akkor a hitelkártya tartozását sem kell megfizetnie.