Az ingatlanod gyakran nemcsak egy ház vagy egy lakás, hanem az otthonod vagy egy hosszú távú befektetés is. Bármikor előfordulhatnak kisebb és nagyobb balesetek, amikor kár keletkezik az ingatlanban vagy más vagyontárgyban, a veszteség ilyenkor néhány tízezer forinttól több millió forintig is terjedhet.

A váratlan helyzetekben egy megfelelő lakásbiztosítás nagy anyagi terhet vesz le a válladról, hiszen nem zsebből kell fizetni a kárt, hanem a biztosító állja ezt a költséget a szerződésed alapján.

Mi a lakásbiztosítás?

A lakásbiztosítás egy olyan vagyonbiztosítás, amely lakóházban vagy lakásban és a benne lévő vagyontárgyakban keletkezett kár esetén fizet a tulajdonosnak illetve a szerződést megkötőnek.

A lakásbiztosítás összege és tartalma rendkívül széles lehet, szinte minden lehetséges káresemény ellen bebiztosíthatjuk a tulajdonunkban vagy használatunkban lévő ingatlant. A lakásbiztosításhoz kapcsolódóan számos olyan kiegészítő biztosítás is köthető, amely már nem csupán az ingatlant védi, hanem a szerződőt vagy annak családtagjait is. Érdemes lehet nemcsak saját lakásra, hanem bérleményre is biztosítást kötni, hiszen ott is történhetnek balesetek, lakásbiztosítást pedig nemcsak tulajdonosként, hanem haszonélvezőként, vagy ha bérled az ingatlant, akkor bérlőként is köthetsz.

Hogyan kössünk online lakásbiztosítási szerződést?

A biztosítás kötés legegyszerűbb módja, ha online intézel el mindent, hiszen így ki sem kell mozdulnod otthonról. Nem kell mást tenned, mint megadni néhány alapadatot az ingatlannal kapcsolatban, ami néhány percet vesz igénybe. 

Meg kell adnod többek között az:

• az építés évét,
• a címet,
• az ingatlan típusát,
• a falazat típusát,
• a tetőszerkezet típusát,
• az ingatlan méretét.
   

A megadott adatok alapján a kalkulátor listázza az elérhető ajánlatokat, a lakásbiztosítások összehasonlítása után pedig könnyen kiválaszthatod, hogy melyik lakásbiztosítás a legjobb a számodra. A kalkulációnál az is beállítható, hogy csak az ingatlant, vagy a benne lévő ingóságokat is szeretnéd biztosítani. A kalkulátor által ajánlott biztosítási összegeket elfogadhatod, vagy azokat lejjebb vagy feljebb módosíthatod igény szerint.

A lakásbiztosítási díjak összehasonlításánál érdemes figyelembe venni, hogy ha egy biztosítónál több szerződésed is van, például casco vagy kötelező biztosítás, akkor gyakran kedvezménnyel köthetsz lakásbiztosítást. Az együttkötés lehetősége nemcsak a pénztárcádat kímélheti meg, de az ügyintézés is egyszerűbbé válik, hiszen nem kell egyszerre több biztosítóval is kapcsolatban állnod.

Hogyan adjuk meg a vagyontárgyaink biztosítási összegét? 

A biztosítási összegeket te határozhatod meg, annak alapján, hogy mekkora lenne a biztosítani kívánt vagyontárgyak újbóli felépítésének vagy újbóli beszerzésének költsége. Ebben segítenek a biztosító munkatársai. Érdemes átgondolni, akár egy listát készíteni, hogy milyen vagyontárgyakat szeretnél biztonságban tudni, és ez alapján meghatározni például az ingóságaid biztosítási összegét. A biztosító az ingatlan hasznos alapterülete alapján javasol biztosítási összeget, átlagos egységáron. A szerződés megköthető ezzel az ajánlott összeggel, de meg is emelhető, ha nem felel meg neked, mert például magas minőségű anyagokból épült a lakásod.  

Mikor lehet szabadon lakásbiztosítást váltani?

2024 márciusában első alkalommal (aztán pedig évente minden márciusban) egy hónapig szabadon felmondható a meglévő lakásbiztosítás annak évfordulójától függetlenül, és új köthető. Ezért ebben az időszakban érdemes lakásbiztosítás kalkulátor segítségével egyszerűen megnézni, hogy nem találunk-e a mi elvárásaiknak megfelelőbb, olcsóbb biztosítást a meglévőnél.

Első alkalommal 2024 márciusában derül ki, mennyire mozgatja meg a biztosítottakat az extra felmondás lehetősége. A biztosítók akciókkal igyekeznek megvédeni a meglévő lakásbiztosításaikat, illetve újakat szerezni. A kampányt már februárban megkezdték, különböző extra kedvezményeket kínálnak. Innentől minden évben szabad lesz a biztosítóváltás márciusban, függetlenül attól, hogy egyébként mikor van a szerződésünk évfordulója. Ha a váltás mellett döntünk, alaposan nézzük meg a felmondás és új kötés feltételeit, határidőit, nehogy emiatt maradjunk le a lehetőségről.

A felmondási lehetőség a lakáscélú ingatlanokra határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási (lakásbiztosítási) szerződésekre vonatkozik - köztük azokra is, amelyek csak az ingatlanban lévő ingóságokra (vagyontárgyakra) terjednek ki -, a határozott idejűekre nem. (Ilyenekből jóval kevesebb van, és ezek legfeljebb 3 évig nem mondhatók fel.) Szabadon felmondhatjuk a jelzáloghitelhez kapcsolódó hitelfedezeti lakásbiztosításokat is, és köthetünk újat, ha találunk számunkra megfelelőbbet. A díjfizetésben nem lehet elmaradásunk. A felmondást írásbeli nyilatkozattal tehetjük meg március 1. és 31. között, 30 napos felmondási határidővel. Mivel azonban 2024-ben március utolsó és április első napja húsvét, a felmondás biztosítókhoz beérkezésének határideje 2024. április 2. éjfél.

Mit tartalmaz a lakásbiztosítást felmondó nyilatkozat?

A lakásbiztosítás felmondására a biztosítási feltételek szerint van lehetőség. Kizárólag írásos nyilatkozattal mondhatjuk fel a biztosítási szerződést, ennek tartalmaznia kell

• a szerződő fél személyes adatait,
• a biztosító nevét,
• a biztosítás típusát,
• a szerződés- vagy kötvényszámot,
• és a felmondás okát is beleírhatjuk (ami a leggyakrabban évfordulóra történő felmondás vagy érdekmúlás volt, most már beírhatjuk azt is, hogy évközi vagy márciusi felmondás).

Az aláírt felmondási nyilatkozatot

• elküldhetjük levélben a biztosítónak címezve,
• átadhatjuk személyesen a biztosító ügyfélszolgálatán vagy értékesítési pontjain,
• elküldhetjük e-mailben a biztosító által megadott címre (elektronikus aláírással ellátott elektronikus okiratba foglaltan, vagy az aláírt nyilatkozatot beszkennelve vagy lefotózva csatoljuk az e-mailhez),
• a nyilatkozatot megtehetjük az online ügyfélszolgálati fiókunkon keresztül is, ha rendelkezünk ilyennel.

Kiterjed az extra felmondási lehetőség a csak ingóságokra kötött biztosításokra?

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott állásfoglalás szerint a lakásbiztosítások 2023. márciusi szabad felmondásának lehetősége kiterjed a csak ingóságokra kötött vagyonbiztosításokra is. (Ilyeneket jellemzően akkor kötnek, amikor az ingatlanra már van biztosítás, például a társasházaknál, de az nem terjed ki a bennük lakók ingóságaira, amelyeket ezért külön biztosítanak. Hasonló a helyzet az albérletek esetén is, ahol az albérlő ingóságaira külön biztosítás köthető a lakásra egyébként meglévő biztosítás mellett.)

Mire fizet a lakásbiztosítás?

A lakásbiztosítások széles körben védelmet nyújthatnak a lehetséges károkra a tulajdonunkban vagy a használatunkban lévő ingatlanra, és az abban lévő vagyontárgyakra. Már az alapcsomagok tartalmazzák a leginkább félt természeti és tűzkárokra szóló fedezetet. 

Az alapszolgáltatás általában a következő káreseményeknél nyújt segítséget:

• tűz, tűz nélküli füst vagy hő okozta kár, robbanás vagy villámcsapás,
• vihar, árvíz, csapadék és vezetékes víz okozta kár esetén,
• más természeti károk, mint például hónyomás, jégkár,
• földrengés, földcsuszamlás,
• kő- és földomlás, illetve üregbeomlás esetén,
• idegen tárgy rádőlése, idegen jármű ütközése.
   

Az ingatlan valamely részén keletkezett vagyoni kár számtalan forrásból származhat, így érdemes a lehető legtöbb esemény esetére biztosítani az ingatlant, illetve az ingóságokat, mint például:

• lopáskár, rablás vagy vandalizmus,
• üvegkár,
• villámcsapás okozta másodlagos kár,
• az ingatlanban folytatott vállalkozás vagyontárgyai.
   

A lakásbiztosítás tartalmazhat az ott lakókra kiterjedő felelősség-, baleset- és életbiztosítási fedezetet is. A balesetbiztosításnál, ha a szerződésben megjelölt személyek valamelyikét baleset éri (például háztartási baleset esetén egy csonttörés), akkor a biztosító arra is fizet.

Mire nem fizet a lakásbiztosítás? 

A lakásbiztosítás nem fedezi a lakásbiztosítási szerződés kezdete előtt vagy vége után keletkezett károkat, illetve azokat, amelyek nem a szabályzatban meghatározott eseményekből keletkeztek, vagy kizártak az egyes biztosítási események meghatározásában. Ezért jól gondoljuk át, hogy milyen alap- és kiegészítő biztosítások fedezhetik káresemény bekövetkeztekor a kárunkat.

Mi a teendő a lakásbiztosítással, ha felújítjuk a lakást vagy nagyértékű műszaki cikket veszünk?

Egy nagyobb összegű ingatlanberuházás (például hozzáépítés, tetőtér-beépítés vagy korszerűsítés) vagy az ingóságok esetében újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok vásárlása, mind növelik a vagyonunk értékét. Ezért legalább 1-2 évente érdemes összehasonlítani a lakásbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével.

Ha ez alapján szükséges, kezdeményezzük a szerződés módosítását az alulbiztosítottság elkerülése érdekében. (Erről lejjebb részletesen olvashatsz.) Az évenkénti indexálás (azaz a biztosítási összeg és díj infláció miatti emelése) nem okvetlen elegendő a  vagyontárgyak változása vagy értéknövekedése esetén. A lakásbiztosításod módosítását a márciusi lakáskampány során, vagy a biztosítási évfordulód előtt 30 nappal kezdeményezheted.

Mi a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek mintájára Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokat (MFO) is lehet kötni a biztosítóknál. Ezek egységes minimum feltételeknek megfelelő, egymással összehasonlítható termékek. A piacon lévő 14 biztosítóból már 13 társaság értékesít MFO-t: az Alfa (volt Aegon), az Uniqa, a Genertel, a CIG Pannónia, az Allianz, a Generali, a Colonnade, a Groupama, a KöBE, a Wáberer, az Union, a K&H és a Posta Biztosító.

Az MFO alapcsomagja elemi károkat és általános, a háztartásokat tipikusan érintő káreseményeket biztosít, összesen húszat:

1. tűz,
2. füst és koromszennyezés,
3. robbanás,
4. villámcsapás,
5. villámcsapás másodlagos hatása,
6. vihar,
7. felhőszakadás,
8. jégverés,
9. hónyomás,
10. árvíz,
11. földrengés,
12. földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás,
13. ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása,
14. idegen jármű ütközése
15. idegen tárgy rádőlése,
16. vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz),
17. betöréses lopás, rablás, besurranás,
18. rongálás, vandalizmus,
19. üvegtörés,
20. és tartalmaz felelősségbiztosítást.

Az alapcsomag mellé kiegészítő biztosításokat válaszhatunk igény szerint, ezek azonos névvel szerepelnek a biztosítók kínálatában. Az alább felsorolt kiegészítő fedezetekre lehet – biztosítónként változó kínálatban - biztosítást kötni.

Választható kiegészítő fedezetek:

• értéktárgy (például ékszer, képzőművészeti alkotás) kiegészítő biztosítása 200 ezer forint érték felett
• készpénz,
• különleges üveg,
• dugulás-elhárítás költségei,
• építés-, szerelésbiztosítás,
• lakóépületek rejtett hibáiból eredő károk,
• Assistance szolgáltatás,
• épülettartozékok lopása,
• szolgáltatások kimaradásából eredő károk,
• graffiti,
• klímaberendezés biztosítás,
• zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása,
• kerti bútor,
• kerti dísznövénybiztosítás,
• lábon álló növényzet biztosítása,
• sporteszköz és sportfelszerelés,
• hobbi- és kisállatbiztosítás,
• síremlék és kegyeleti biztosítás,
• kiterjesztett garancia,
• okos eszközök biztosítás (beleértve okosotthon eszközöket),
• elmaradt bérleti díj biztosítás,
• elveszett okmányok pótlása,
• balesetbiztosítás,
• munkanélküliségi biztosítás.

Az MFO-nál elektronikusan is intézhető a szerződés kötése és felmondása, a kárbejelentés és a kárrendezés. Az elektronikus kapcsolattartásért és díjfizetésért a biztosító kedvezményt adhat az ügyfélnek. Az MFO-termékeket az MNB kalkulátor oldalán lehet összehasonlítani és kiválasztani a nekünk megfelelőt.

2023 április végétől kötelező a lakáscélú hitelek felvételekor a hitelezőnek vagy a hitelközvetítőnek bemutatni elektronikus eszközön az MNB MFO kalkulátorán, hogy a hitel fedezetéül bevont ingatlanra mennyiért, milyen biztosítások köthetők.

Mennyibe kerül egy éves lakásbiztosítás? 

A lakásbiztosítás díját a biztosító az általad megadott adatok alapján határozza meg, figyelembe véve többek között a biztosítási összegeket, az ingatlan címét, hogy állandóan lakott-e vagy nem, a főépület korát, típusát, építési anyagát. A díjat befolyásolja a választott fizetési gyakoriság is, a legkedvezőbb díj éves fizetéssel érhető el. A fizetendő díjat befolyásolják az igénybe vehető kedvezmények - ezekről alább olvashatsz.

Milyen kedvezményt kaphatok a biztosítómtól?

A biztosító jelentős díjkedvezményt adhat az ügyfélnek

• a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően (általában az elektronikus és éves fizetéssel érhető el a legnagyobb kedvezmény).
• Elektronikus kapcsolattartás (e-mail, mobiltelefon) és a biztosító online felületén történő ügyintézés esetén.
• Elektronikus kárbejelentés esetén.
• Önrész vállalása esetén.
• Az úgynevezett tartam- vagy hűségkedvezmény is díjkedvezményt jelent, ebben az esetben vállaljuk, hogy a biztosító által megszabott ideig, 2, 3 vagy több évig nem mondjuk fel a biztosítási szerződést és határidőben befizetjük a díjat, cserébe kedvezményt kapunk.
• Partnerkedvezményt is kaphatunk, ha a biztosítónál vagy partnervállalatánál már rendelkezünk másik szerződéssel.

Milyen adatokat kell megadni a kárrendezéshez?

Ha kár keletkezik az ingatlanban vagy a biztosított ingóságban, akkor először a bejelentést kell megtenni a biztosítónál – ezt leggyorsabban és legkényelmesebben online teheted meg. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, a szerződés adatain kívül további információkra is szükség van, elsősorban a káreseménnyel kapcsolatban.

• Röviden össze kell foglalni a káreseményt, azon belül pedig fel kell sorolni minden vagyontárgyat, ami érintett a kártérítési ügyben.
• Általában a kárról fotókat is szükséges küldeni vagy feltölteni, ezzel gyorsítható a kárrendezés.
• Ha különösen értékes vagyontárgyak is megsérültek, akkor ezeknek az adatait külön is fel kell tüntetni. Ez az okosotthonok esetében mindig ajánlott.
   

Szükség lehet továbbá:

• tűzesetnél a tűzrendészeti hatóság igazolására,
• betörésnél, rablásnál a rendőrségi határozatra,
• nagyobb összegű épületkároknál pedig a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap bemutatására
   

Ha esetleg nem adtál meg minden szükséges információt, akkor a bejelentés után a biztosító keresni fog a megadott elérhetőségen, illetve időpontot egyeztet, ha helyszíni szemlére is szükség van.

Hogyan történik a kárfelmérés?

Nagyobb károk esetén a biztosító kárszakértője helyszíni szemlét tart, felméri a kárt és megállapítja annak okát. A kárfelmérés után a biztosító meghatározza a kártérítési összeget, és ha ezt elfogadod, akkor megtörténik a kárrendezés. Ha nem értesz egyet a biztosító döntésével, akkor élhetsz a fellebbezés lehetőségével. Több biztosítónál is van már lehetőség az online kárfelmérésre, vagyis akár a kárszakértő személyes jelenléte nélkül is megvalósítható a folyamat, különböző digitális applikációk segítségével. Egyes biztosítóknál a kárügyintézés akár online is nyomon követhető, így az ügyfél mindig tudja, hogy milyen státuszban van a kárbejelentése a biztosítójánál.

Akkor is fizet a biztosító, ha én okozom a kárt?

A lakásbiztosítás rendszerint felelősségbiztosítást is tartalmaz, vagy kiegészítő biztosításként választható. Ez nagy segítséget nyújthat nekünk, ha kárt okozunk, például társasházban leáztatjuk az alattunk lakó lakását, vagy a házunk előtti járdán elcsúszó és sérülést szenvedő ember kárigényt támaszt velünk szemben. Ekkor a biztosító - a szerződésben meghatározott módon és mértékben - helyettünk fizethet kártérítést vagy sérelemdíjat. Kárbejelentésnél a felelősségi kárt is jelezni kell a biztosító felé. A felelősségi kár azt jelenti, hogy valaki elismeri a felelősségét a károkozásban. Ebben az esetben ki kell tölteni a felelősségelismerő nyilatkozatot, és alá kell írni a károkozónak.

Mi a hitelfedezeti lakásbiztosítás?

Ha lakáshitel segítségével vásároltál ingatlant, a bank kötelezővé teheti a lakásbiztosítás megkötését, és azt is megszabhatja feltételként, hogy milyen káreseményeknél nyújtson fedezetet a biztosítás. A bank zálogjogát te, a hitelfelvevő jelentheted be a biztosítási szerződés megkötésekor vagy utólag, a már meglévő szerződésre. Ez azt jelenti, hogy kár esetén a kárkifizetés jogosultja nem te, hanem a bank lesz. Ezzel a jogukkal azonban csak ritkán élnek a bankok.

Szintén kötelező biztosítást kötni, ha CSOK segítségével vásároltál ingatlant. Ez vonatkozik a vissza nem térítendő támogatásra és a kamattámogatott hitelre is. A lakásvásárlásnál igénybe vehető állami támogatásokról itt olvashatsz bővebben.

Miért változik akár évente a lakásbiztosítás összege és a díja?

A lakásbiztosítások esetében a biztosítók minden évben a KSH megelőző évi fogyasztói és építőipari árindexéhez igazodva automatikusan indexálják a szerződéseket, vagyis emelik a biztosítási összegeket és ehhez kapcsolódóan változnak a díjak is. Így biztosítható, hogy az ingatlanod és a biztosított ingóságaid az inflációt követve legyenek biztosítva.

A biztosító minden évben értesíti a szerződő felet az indexálásról, legalább 60 nappal a biztosítási forduló előtt. Az indexálástól függetlenül azonban fontos a meglévő lakásbiztosításunk rendszeres felülvizsgálata, abban az esetben, ha történt ingatlanban az elmúlt időszakban jelentős hozzáépítés vagy beépítés, felújítás, új bútort, elektronikai eszközt vagy bármilyen értékesebb tárgyat vásároltunk. Ezek mind növelik lakás értékét. Ha volt ilyen, akkor ajánlott a biztosítási szerződés módosítása, hogy a teljes lakás védve legyen.

Miért fontos, hogy jelezzük a változást a biztosítónak?

Ha mégsem jelezzük a biztosítónak, hogy változás történt az ingóságokban, vagy az épület hasznos alapterülete nőtt, akkor rosszul is járhatunk, ha káresemény történik. Akkor is rosszul járhatunk, ha a biztosítás megkötésekor alulbecsüljük az ingatlan és az ingóságok értékét, hogy kisebb legyen a biztosítási összeg és a fizetendő díj. Alulbiztosításnak nevezik, ha a biztosított ingatlan és vagyontárgyak tényleges értéke meghaladja a szerződéses biztosítási összeget. Ilyen esetben azonban a biztosító a kárt csak arányosan (pro rata) téríti meg, azaz olyan mértékben, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez (azaz az újraépítésének vagy az újra beszerzésének költségéhez). Ilyen esetben a biztosító kárkifizetése nem fogja fedezi teljesen a kárunkat.

Mi a túlbiztosítás?

Túlbiztosításnak nevezik azt, ha magasabb összegre értékeled az ingatlanodat és a vagyontárgyaidat, mint amennyi az újjáépítési és újrabeszerzési értékük. A biztosító azonban a magasabb biztosítási összegre sem fizet annál nagyobb kártérítést, mint amennyi a reális helyreállítási, pótlási költség, így feleslegesen fizetsz magasabb biztosítási díjat.

Lehet egy lakásra több biztosításom?

Több biztosítás megkötése egyazon kockázatra lehetséges, de nem nagyon érdemes több szerződésre díjat fizetni, mert kár esetén a vagyontárgy értékénél több kifizetést nem kapunk több szerződésre sem, a biztosítók ugyanis megosztják egymás között a kártérítési összeget, illetve díjat sem fizetnek vissza. (Például lehet egy vagyontárgyra külön biztosítást is kötni, amelyre vagyoncsoportként kiterjed a lakásbiztosításunk is.)

A lakásbiztosítás mellé kiegészítő biztosítások megkötése javasolt, például a biztosított ingatlanban élők részére családi életbiztosítás vagy balesetbiztosítás. A biztosítók kínálatától függően az igényeinkhez igazíthatjuk a kiegészítő fedezeteket, így például a napelemekre és napkollektorokra, értékes műtárgyakra, a háztartási gépek törésére és rövidzárlatára, kisállatokra vagy épp a kerti bútorokra és a kerti növényekre is köthetünk biztosítást.

Más a helyzet, ha társasházban lakunk, és a társasháznak is van biztosítása és nekünk, a saját lakásunkra és ingóságainkra is van biztosításunk.

Kell külön lakásbiztosítást kötni, ha társasházba költözöm?

Ha társasházba költözünk, mielőbb nézzünk utána, hogy milyen biztosítással rendelkezik a társasház és az mire terjed ki, hogy a saját lakásunkat és a benne lévő ingóságokat is mielőbb biztonságba tudjuk. Egy társasháznak általában az épület szerkezetére, a tetőre, falakra, ajtókra és ablakokra, a közös használatú terekre, a szellőző- és vezetékrendszerre terjed ki a biztosítása, az azokban okozott károkat téríti a biztosító (ez leggyakrabban tűz, elektromos tűz, földrengés, földcsuszamlás, villámcsapás, vihar és csapadék, árvíz, vezetékes víz okozta, vezetéktörés, idegen tárgy rádőlése vagy idegen jármű ütközése miatti kár, vagy szerkezetileg beépített üveg törése lehet). 

A társasház biztosítása kiterjedhet – a lakóközösség döntése szerint - a magánlakásokra is, de ha annak biztosítási összegét alacsonynak tartjuk, akkor saját lakásbiztosítást is köthetünk magasabb összegre és olyan kiegészítő fedezetekkel, amelyekre szükségünk van. Többszörös biztosítás esetén sem kaphatunk azonban kár esetén, például lakástűznél több kifizetést – a kárkifizetést egymás között megosztó – biztosítóktól, mint amennyibe a lakás helyreállítása kerül. A lakásban található ingóságokra nekünk kell biztosítást kötni. (Az évi egyszeri, márciusi extra felmondás lehetősége ezekre a szerződésekre is kiterjed.)

A társasház vagyonbiztosítása nagyon gyakran kiegészül felelősségbiztosítással, amely egy harmadik személynek, vagy a lakók egymásnak okozott kárát fedezi (ilyen például amikor a lakásunkban történt csőtörés miatt leázik a szomszéd). A ház biztosítása kiegészíthető például rongálás vagy vandalizmus, valamint betöréses lopás és rablás fedezetekkel is.

Mikor mondhatom fel a lakásbiztosítási szerződést?

A biztosítási szerződést megszüntethetjük felmondással.

1. Eddig a legtöbb biztosításnál csak a biztosítási évfordulóra, az előtt legalább 30 nappal mondhattuk fel a biztosítási szerződést.
2. A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) megjelenésével már a naptári negyedév végére is felmondhatjuk egyes biztosítóknál az MFO-szerződést, a felmondást a biztosítónak meg kell kapnia legalább a negyedév végét megelőző 30. nap előtt. (Új szerződés esetén legkorábban a negyedik negyedév végére lehet a szerződést felmondani.)
3. Nagy változás 2024-től valamennyi, lakáscélú ingatlant érintő vagyonbiztosításnál, hogy az évfordulón kívül minden év márciusában költségmentesen felmondhatjuk a biztosításunkat, és akár átszerződhetünk egy másik társasághoz. Erről az extra felmondási lehetőségről a biztosítóknak minden év február 15-ig kell tájékoztatniuk az ügyfeleket. Ezzel a lehetőséggel tehát először 2024-ben lehet élni, és onnantól minden év márciusában egy hónapig. Érdemes előre készülni rá, és a kedvezményes időszak előtt, illetve alatt összehasonlítani a biztosítók ajánlatait, egyedi akcióit, mert ezzel akár sok ezer forintot is spórolhatunk magunkat. 

Miért mondhatom fel a lakásbiztosítási szerződést?

Felmondhatjuk a lakásbiztosításunkat például a magas díjak miatt: ha a biztosító írásban értesít arról, hogy a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődően módosítja a fizetendő díjat a kárhányad és kárgyakoriság növekedése vagy a közterhek változása miatt, de azt mi nem fogadjuk el. Akkor is felmondhatjuk a szerződést, ha a biztosító inflációkövető díj- és biztosítási összeg emelésről értesít, és azt nem fogadjuk el. Az értesítést követően, de még az évforduló előtt bármikor felmondhatjuk írásban a szerződést. (Inflációkövető emelésnél a szerződés felmondása helyett azt is választhajtjuk, hogy írásban kérjük a biztosítótól a szerződésünk eredeti biztosítási összegekre és díjra történő visszaállítását. Kár esetén a kifizetés is ehhez igazodik.)

2024-től kezdődően március hónapban indoklás nélkül is felmondhatjuk a szerződést, de ebben az esetben figyelnünk kell arra, hogy a felmondás be is érkezzen március 31-ig a biztosítóhoz.

A biztosító is felmondhatja a szerződést 30 napos hatállyal, ha például a szerződést érintő lényeges körülményekről csak a szerződéskötés után szerez tudomást, és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik. (Ebben az esetben a biztosító felmondás helyett szerződésmódosítást is ajánlhat.)

A felmondáson kívül hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

Megszűnik a biztosítási szerződés, ha eladjuk (ez az érdekmúlás) vagy megsemmisül a biztosított ingatlan (ez a lehetetlenülés). Ezekről a változásokról azonban értesítenünk kell a biztosítónkat, jelezve egyben ezekre hivatkozással a szerződés megszűnését.

Akkor is megszűnik a szerződés, ha nem fizetjük a biztosítási díjat és letelt a fizetésre megszabott 30 napos póthatáridő is. (A szerződés az esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg. Akkor nem szűnik meg automatikusan, ha a biztosító bírósági úton érvényesíti a követelését.)

Bármikor megszüntethető a szerződés közös megegyezéssel is, de csak akkor, ha sikerül erről megegyeznünk a biztosítóval.

Ha az adott biztosítónál váltanánk át egy másik, akár olcsóbb biztosításra, vagy új fedezetek (biztosítandó vagyontárgy) bevonása miatt változtatnánk, akkor felmondás helyett szerződésmódosítást kezdeményezhetünk.