Egészségpénztár kalkulátor 2024

Az egészségpénztár

Az önkéntes egészségpénztárak alapvető célja az egészségmegőrzéssel, a prevencióval kapcsolatos kiadások fedezése. Ebbe számos termék megvásárlása és szolgáltatás igénybevétele belefér, ezeket cikkünkben részletesen is kifejtjük, ahogyan az önkéntes egészségpénztár fontosabb jellemzőit is bemutatjuk, kiegészítve a nagyobb hazai egészségpénztárak bemutatásával - mint amilyen többek között az OTP Egészségpénztár és a Prémium Egészségpénztár.

Mit érdemes tudni az egészségpénztárakról?

Önkéntes egészségpénztárak az 1990-es évektől kezdve működnek, létrehozásukról természetes személyek, illetve munkáltatók is dönthetnek. Az alapításhoz legalább 15 alapító tagra van szükség. A pénztár tagjai egységesen fizetik a havi tagdíjat - ennek az összegét a pénztár alapszabálya határozza meg, általában 2-4000 forint között van. A befizetéseket

• egyéni számlán,
• névre szólóan

vezetik, a befizetett összeg után pedig 20 százalékos szja-visszatérítést lehet igénybe venni, maximum évi 150 000 forintos értékhatárig.

Miért hasznos az egészségpénztár? 

Az egészségpénztári tagság azok számára jár sok előnnyel, akiknek rendszeres egészségügyi kiadásaik vannak, például gyógyszerre vagy gyógyászati kezelésre van szükségük. Az egészségpénztári számlán rendelkezésre álló keret emellett szélesebb körben is felhasználható:

• számos termék és szolgáltatás finanszírozható a segítségével: az egészségpénztári tagok nemcsak az orvosnál vehetnek igénybe szolgáltatásokat, hanem a betegségekkel vagy egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékekre, gyógyszerekre is fordíthatják a befizetett összeget (részletek a Mit lehet elszámolni az egészségpénztár terhére? bekezdés alatt).

Ezenfelül az egészségpénztári tagságnak számos más előnye is van:

• jobb ellátás: a pénztárral szerződésben álló magánellátóknál gyorsabban, és általában jobb minőségben juthatnak hozzá a tagok egészségügyi szolgáltatásokhoz.
• adó-visszatérítést vehetnek igénybe: az egészségpénztári befizetések után 20 százalékos adó-visszatérítést ad az állam, évente legfeljebb 150 ezer forintos összegig (ebbe beleszámít az önkéntes nyugdíjpénztárhoz igénybe vett adójóváírás is)
• az egészségpénztárral szerződött partnerek sokszor jelentős kedvezményt biztosítanak a termékek és szolgáltatások árából.

Adókedvezmény egészségpénztári befizetés után

Az egészségpénztári befizetések után adókedvezmény, pontosabban adó-visszatérítés vehető igénybe.

A befizetett összeg után a 20 százalékos adóvisszatérítés a személyi jövedelemadóból igényelhető vissza. A szja-visszatérítés évente legfeljebb 150 ezer forint lehet, amibe már beleszámít az önkéntes nyugdíjpénztárhoz igénybe vett szja jóváírás is. Az szja-kedvezmény az eseti befizetések után is igénybe vehető.

Mire használható fel az egészségpénztári befizetés utáni szja-visszatérítés?

A visszaigényelt adót több dologra is fordíthatjuk:

• újra be lehet fizetni az egészségpénztári számlára, így ez az összeg is felhasználható egészségügyi kiadások fedezésére,
• önkéntes nyugdíjpénztárba is betehető az összeg,
• lakáshitel törlesztésre,
• vagy egyszerűen felhasználhatjuk, amire szeretnénk.

Mit lehet elszámolni az egészségpénztár terhére?

Az egészségpénztári tagság egyik nagy előnye, hogy számos célra felhasználható a befizetett összeg. Az egészségpénztár felhasználása esetén vannak adómentes és adóköteles tételek is. Lássuk, melyek ezek!

Nem adókötelesen elszámolhatók az alábbi termékek és szolgáltatások:

• meghatározott egészségügyi szolgáltatások,
• magánorvosi ellátás a szerződött partnereknél,
• szűrővizsgálat a szerződött partnereknél, ideértve a bőrgyógyászati és nőgyógyászati vizsgálatot is,
• plasztikai sebészeti beavatkozások esetében csak helyreállító műtétek,
• fogászati kezelések, fogorvosi beavatkozások, fogbeültetés a szerződött partnereknél,
• fogszabályozás,
• gyógyulást elősegítő kezelések a szerződött partnereknél, például gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia,
• gyógyszerek,
• az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet - OGYÉI listáján szereplő gyógyhatású készítmények, gyógyvizek,
• kötszerek,
• otthoni gondozás,
• egyes gyógyászati segédeszközök,
• gyógycipő, térdvédő,
• egyes gyógymasszázs-készülékek,
• gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés,
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás és optikai termékek - ide tartozik az orvosi rendelvényre készített szemüveglencse és kontaktlencse,
• szemüvegkeret,
• napszemüveg egészségvédelmi céllal,
• vakok speciális könyvei,
• vakvezető kutya tartási költségeinek fedezése (hatósági igazolással),
• hallókészülék vásárlásra orvosi javaslatra,
• mozgássérültek otthonának átalakítása (hatósági igazolással),
• életvitelt könnyítő speciális szolgáltatás, eszköz,
• a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása,
• gyógyszerek árának támogatása - ide tartoznak az OGYÉI törzskönyvezett és gyógyszertárban készített gyógyszerek, a homeopátiás szerek, gyógyászati célra szánt tápszerek, anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek, illetve ezek házhozszállítása,
• csecsemő- és babaápolási cikkek, pelenka,
• gyógyszerészi gondozás,
• gluténmentes élelmiszer vásárlása (ha az élelmiszer OÉTI által nyilvántartott),
• pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (táppénz kiegészítése, kieső jövedelem pótlása - munkáltató által kiállított igazolással),
• hozzátartozók segélyezése a pénztártag halála esetén,
• beiskolázási (iskolakezdési támogatás) támogatás,
• szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díjainak kiegyenlítése.

Adókötelesen elszámolhatók az alábbi életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:

• természetgyógyászati szolgáltatás,
• sporteszköz vásárlásának támogatása,
• gyógyteák vásárlása,
• fog- és szájápolási termékek vásárlása.

Az ilyen szolgáltatások vagy termékek megvásárlása után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni.

Nem számolhatók el egészségpénztárra az alábbiak:

• az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI - korábban OGYI) listán nem szereplő gyógyhatású készítmények illetve Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által kiállított OÉTI számmal rendelkező táplálék kiegészítők és étrendkiegészítők,
• rágógumi, cukorkák, bébiételek, bébi víz,
• tápszernek nem minősülő tejpépek,
• kozmetikumok, például sampon, tusfürdő stb. 

Érdemes minden esetben az adott egészségpénztárnál érdeklődni az elszámolható szolgáltatások listájáról.

Melyek az önsegélyező pénztári szolgáltatások?

2016. január 1. óta az egészségpénztárak önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is nyújthatnak.

Aki erre tart igényt, azok igénybe vehetnek:

• gyermekszületéshez kapcsolódó ellátásokat,
• munkanélküliségi ellátásokat,
• tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyeket,
• betegséghez vagy egészségi állapothoz kapcsolódó segélyeket,
• beiskolázási támogatást gyermekenként a tárgyév első napján érvényes havi minimálbérrel megegyező összegben,
• közüzemi díjak,
• lakáshitel fizetése vagy előtörlesztése: a lakáshitel törlesztés havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi bruttó minimálbér 15 százaléka lehet, ez 2023-ban 34 800 forint.

Mennyit számít az egészségpénztári tagság?

Nézzünk meg erre egy konkrét példát. Ha kiderül, hogy három fogunkat is tömni kell, és magán ellátásban szeretnénk megcsináltatni, darabját 15 ezer forintért, akkor ez összesen 45 ezer forintba kerül.

Egészségpénztári tagság nélkül a teljes összeget nekünk kell kifizetni, viszont ha pénztári tagok vagyunk, akkor ezt a pénzt a pénztári számlán lévő pénzből utólag visszakapjuk. A befizetett összeg után ráadásul adó-visszatérítés is igénybe vehető, emellett az sem ritka, hogy a pénztárakkal szerződő szolgáltatók kisebb-nagyobb kedvezményeket is adnak a pénztári tagoknak. 

Az egészségpénztárba befizetett pénz emellett akár le is köthető, amivel további kedvezményeket lehet igénybe venni.

Kétéves lekötésnél az első évben lekötött összeg után 10 százalékos adó-visszatérítés vehető igénybe, a hozamot negyedévente lehet kivenni, emellett kamatadót sem kell fizetni. 

Az egészségpénztárak szerződött partnerei

Az egészségpénztárral szerződött partnerek listáját minden esetben az adott pénztárnál érdemes keresni - több helyen szolgáltatás csoportra és településre is lehet szűrni, így mindössze néhány percet vesz igénybe, hogy megtaláljuk a hozzánk legközelebb álló elfogadóhelyet. Így nem kell végigböngészni a szerződött partnerek listáját sem.

Több nagy drogéria-láncnál, gyógykészítmény forgalmazó cégnél és látszerésznél is lehet egészségpénztári számlára vásárolni. Az elfogadóhelyek listáját érdemes minden alkalommal megnézni, mielőtt az egészségpénztári számlánk terhére szeretnénk költeni, hiszen történhetnek változások.

Munkáltatói befizetés egészségpénztárba

Egészségpénztárba nemcsak magánszemélyként lehet belépni, hanem munkáltatóként is - ezzel a juttatással a munkavállalókat is lehet motiválni. Kevésbé jó hír a munkáltatóknak, hogy 2019. január 1-jén megszűnt az a lehetőség, hogy a teljesített egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás egyes meghatározott juttatásként adózzon.

Hogyan adhat a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást?

A munkáltató többféle módon biztosíthat egészségpénztári hozzájárulást, azonban mindegyik módozat más-más előnyökkel és adóterhekkel jár. 

Munkáltatói hozzájárulás

A munkáltatói hozzájárulással az egészségpénztári tagdíjfizetés teljes egészét vagy egy részét átvállalhatja a munkáltató. A hozzájárulás utólagosan is adható, maximum három hónapra visszamenőleg.

Fontos kitétel, hogy munkáltatónak minden munkavállaló számára azonos feltételeket kell biztosítania az egészségpénztári hozzájáruláshoz. A hozzájárulást minden munkavállaló számára vagy

• azonos összegben, vagy
• a munkabér azonos százalékában, vagy
• a cafeteria-rendszer keretében kell nyújtania.

A munkáltatói befizetés módozatai

A munkáltató kétféleképpen köthet szerződést és fizethet a munkavállaló egészségpénztárába:

1. fix összegű egészségpénztári juttatás,
2. cafeteria-rendszerű egészségpénztári juttatás.

Ha munkáltató egészségpénztári cafeteria juttatást szeretne adni, minden olyan munkavállalója számára fel kell ajánlania, akit legalább hat hónapja alkalmaz. A munkavállaló önként lemondhat a juttatásról, és mást választhat helyette.

A szabályozás szerint az egészségpénztári cafeteria juttatásnak minden munkavállaló számára azonos összegűnek, vagy a munkabér azonos százalékának kell lennie, függetlenül attól, hogy a munkavállaló melyik egészségpénztár tagja. A munkáltató csak akkor szabhatja meg minimális és maximális hozzájárulás összegét, ha a fizetés módját a fizetés százalékban határozta meg.

Emelt juttatások a nyugdíj előtt állók számára

Nagyobb mértékű hozzájárulást adhat a munkáltató azon munkavállalók számára, akik 15 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. Az emelésnek egységesnek kell lennie, és növekedhet az életkorral. A nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók nem kaphatnak nagyobb összegű egészségpénztári hozzájárulást, mint a nyugdíjkorhatár előtt állók.

A munkáltatói hozzájárulás befizetése

A szabályok szerint:

• A munkáltatónak az adott hónap utolsó napjáig be kell fizetni az egészségpénztári hozzájárulást, 
• a következő hónap 15-éig teljesíteni kell az adatszolgáltatási kötelezettséget,
• feltüntetve a befizetett hozzájárulás jogcímét.

A munkáltatói hozzájárulás szüneteltetése

A munkavállaló pénztártag írásban bármikor kérheti a hozzájárulás csökkentését, szüneteltetését vagy megszüntetését.

A munkáltató viszont csak akkor szüneteltetheti vagy szüntetheti meg az egészségpénztári hozzájárulás fizetését, ha ezt minden minden munkavállalóra vonatkozólag teszi meg. Ugyanez a szabály vonatkozik a hozzájárulás részleges csökkentésére is.

A munkáltató szintén szüneteltetheti vagy csökkentheti a hozzájárulást, ha a munkavállaló

1. munkaviszonya szünetel
2. vagy nem kap munkabért. 

Ebben az esetben is minden munkavállaló számára azonos feltételeket kell szabni.

A munkáltatói befizetés adózása

A 2019. január 1-tól érvényes új szabályozás szerint a munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemnek minősül.

A munkáltató által az egészségpénztárba hozzájárulásként befizetett összeg után 13 százalékos adót kell fizetni a munkáltatónak. További 33,5 százalékos költség pedig a munkavállalót terheli.

A munkáltatói hozzájárulás adóvonzata még mindig alacsonyabb, mintha munkabérként fizetné ki ugyanezt az összeget, és a munkavállaló igényelheti a nettó befizetés után a 20 százalékos szja-visszatérítést.

A munkáltatói támogatás

A támogatással a munkáltató egyszeri vagy rendszeres adományt fizet be a munkavállaló egészségpénztár számlájára. Eltérőek a feltételek, mint munkáltatói befizetés esetében:

• A munkavállalót terheli a jövedelem utáni szja és szocho fizetési kötelezettség, nem a munkáltatót.
• A munkáltatónak nem keletkezik adó-, tb- és nyugdíjbiztosítási terhe.
• A munkáltató a teljes támogatást elszámolhatja költségként.
• A munkavállaló igénybe veheti a 20 százalékos adó-visszatérítést.
• Nem kötelező minden pénztártag munkavállaló számára azonos összegben fizetni a támogatást, azaz lehet különbséget tenni életkor, a cégnél eltöltött idő, képzettség, munkakör, beosztás stb. szerint.

Célzott munkáltatói támogatás

A célzott támogatással a munkáltató anyagilag hozzájárul az általa meghatározott egészségmegőrző szolgáltatások és termékek igénybevételéhez. Ilyen szolgáltatás lehet például szűrővizsgálat vagy gyógytorna. A célzott támogatásnak minden pénztártag munkavállaló számára azonos összegben kell elérhetőnek lennie.

A célzott támogatás több szempontból is eltér a munkáltatói hozzájárulástól:

• A támogatás nem kerül a munkavállaló egészségpénztár számlájára
• Nem vehető igénybe utána a 20%-os adóvisszatérítés
• Az egészségpénztár a támogatást fedezetként egy külön számlán kezeli
• Adójogi szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősül a célzott támogatás
• A munkáltató fizet 40,71% közterhet (15% szja + 19,5% szocho 1,18 szorosa)
• Nincs felső összegkorlát
• A munkavállalónak nem kell adót vagy egyéb közterhet fizetnie 

Főbb egészségpénztárak Magyarországon

Az első hazai egészségpénztárak az 1990-es években jöttek létre Magyarországon. Nézzük meg a legnagyobbakat!

OTP Egészségpénztár

Az OTP Egészségpénztár 2002-ben alakult meg, 2016. március 1. óta egészség- és önsegélyező pénztárként működik. Taglétszáma meghaladja a 290 ezer főt, a kezelt vagyon pedig a 16 milliárd forintot.

MBH Gondoskodás Egészségpénztár

Az MBH Gondoskodás Egészség- és Önsegélyező Pénztárnak 2023. december 31-i záró adatai szerint több mint 198 ezer tagja volt és közel 17,7 milliárd forint vagyont kezelt. A havi elvárt befizetés (tagdíj) 6000 forint. Az egyenleg felhasználható pénztári szolgáltatásokra, akár az egész család számára. Egészségbiztosítások már havi 118 forinttól elérhetőek. Az egyszeri belépési díj 4000 forint, társpénztárból történő átlépés esetén ez a költség nem kerül levonásra. Belépést követően minden elektronikus ügyintézésre regisztrált tagnak a pénztár ingyenesen, automatikusan megküldi levelezési címére az 5 évig érvényes egészségkártyáját, amennyiben az egyéni számlán már rendelkezésre áll annak elméleti fedezete.

Prémium Egészségpénztár

Az egyik legnagyobb szereplő a hazai piacon a Prémium Egészségpénztár, amelynek 292 ezer tagja van és 14 milliárd forintnyi vagyont kezel.

Patika Egészségpénztár

1999 óta működik a Patika Egészségpénztár, melyhez magánszemélyként és munkáltatóként is lehet csatlakozni. A havonta fizetendő tagdíj 3000 forint.

Generali Egészségpénztár

A Generali Egészségpénztár 2002. szeptemberben kezdte meg a működését, és az OTP-hez hasonlóan 2016. áprilistól önsegélyező pénztárrá is alakult. A pénztár taglétszáma 2020 végén 25 779 főt számlált, kezelt vagyona pedig meghaladta a 3,7 milliárd forintot.

Allianz Egészségpénztár

Az Allianz Egészségpénztár 2004-ben tartotta alakuló ülését. A tagoknak havonta 3000 forintot kell fizetniük, emellett eseti befizetés is bármikor lehetséges.

 

Hogyan működik az egészségpénztár?

Az egészségpénztári tagok befizetéseit, vagyis a tagdíjat három különböző célra fordítják: 

1. fedezeti tartalék: ebből finanszírozzák a szolgáltatásokat,
2. működési tartalék: ebből értelemszerűen a pénztár működési költségeit fizetik ki,
3. likviditási tartalék: ez az összeg a pénztár fizetőképességének a biztosítására szolgál. 

A pénztárak különböző elvek mentén működhetnek.

• A nyílt pénztárak nem korlátozzák a lehetséges pénztártagok körét.
• A zárt pénztárak korlátozzák, és valamilyen szervezési elv alapján (munkahely, ágazat stb.) határozzák meg, hogy ki lehet a pénztár tagja. A tagok egységes tagdíjat fizetnek, illetve választhatják az eseti befizetés lehetőségét is.

Mi a különbség az egészségpénztár és az egészségbiztosítás között?

Az egészségbiztosítás és az egészségpénztári tagság nem ugyanazt jelenti, két különböző szolgáltatásról van szó, amelyek más elven működnek.  

Az egészségbiztosítás, ahogy a neve is mutatja, biztosítási alapon működik, a biztosító egy meghatározott havidíj ellenében garantálja a magánellátás megszervezését, ha arra szükség van, majd ő számol el a szolgáltatóval.

Az egészségpénztár más elven működik:

1. saját számlát vezet a tagoknak, amelyhez egészségkártyát is igénybe lehet venni.
2. A saját számlára befizetett pénzből nemcsak a saját egészségügyi kiadásait számolhatjuk el, hanem akár az egész család számára is vásárolhatunk elszámolható termékeket és számos szolgáltatást is igénybe vehetünk. 

Hogyan érdemes összehasonlítani az egészségpénztárakat?

A hazai egészségpénztárak összehasonlítása nem bonyolult, hiszen viszonylag kevés nagy szereplő van, emellett a működésüket törvény határozza meg, így az elszámolható szolgáltatások és termékek listája között nem találunk jelentős különbséget. Az adó-visszatérítésre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden pénztárnál.

Azt azonban érdemes megnézni, hogy: 

1. melyik egészségpénztár mely szolgáltatókkal áll szerződésben,
2. mennyi a minimálisan fizetendő havi tagdíj,
3. mennyit kell számolni az egyéb költségekre.

A Bank360 egészségpénztár kalkulátor segíthet ebben. 

Hogyan lehet belépni egy egészségpénztárba?

A belépéshez ki kell tölteni az egészségpénztári belépési nyilatkozatot, és el kell juttatni a választott egészségpénztár részére. A belépéskor néhány egyszeri kiadás merül fel, ilyen a

• belépési díj - ez körülbelül egy havi díjnak megfelelő összeg,
• kártyadíj.

Emellett a befizetésekhez kapcsolódó működési költséget is meg kell fizetni, ez a befizetés mértékétől függ és általában százalékos formában határozzák meg.

A befizetés elmaradása esetén kell fizetni egy úgynevezett őrzési díjat.

Egészségpénztár egyenleg lekérdezés

Ha nem tudjuk biztosan, hogy aktuálisan mennyi pénz van az egészségpénztári számlán, érdemes lekérdezni az egyenleget, különösen ha költeni szeretnénk - ez mindössze egy-két percet vesz igénybe.

Aki rendelkezik egészségpénztári kártyával, az online is meg tudja ezt tenni, aki viszont nem rendelkezik ilyen kártyával, annak általában telefonos ügyfélszolgálat áll rendelkezésre az aktuális egyenleg lekérdezéséhez.

Hogyan lehet egészségpénztárat váltani?

Ha valaki nincs megelégedve az egészségpénztárával, dönthet úgy, hogy inkább átlép egy másikba, az addig összegyűlt megtakarításával együtt. Erről érdemes érdeklődni az átlépés előtt, mert az előző pénztárból kilépésnek lehetnek költségei.

Hogyan lehet kilépni az egészségpénztárból?

A pénztári tagság bármikor megszüntethető, de ezt minden esetben írásban kell jelezni. Az addig befizetett pénz nem veszik el: a pénztár a kilépési szándék jelzése után elszámolást készít, az összeget pedig elutalja a kért számlaszámra. Érdemes tájékozódni a kilépés előtt, mert annak akár díja is lehet.

Gyakori kérdések

Lehet egyszerre egészségpénztáram és egészségbiztosításom?

Igen, lehet, a két szolgáltatás nem zárja ki egymást. 

 

Lehet többet költeni az egészségpénztár pénztárról, mint az aktuális egyenleg?

Nem lehet többet költeni, mint amennyi a számlán összegyűlt.

 

Mi történik, ha megszűnik a munkahelyem, ami egészségpénztárt fizetett nekem?

A munkáltató által befizetett pénz nem vész el. Dönthetsz úgy, hogy te fizeted tovább a tagdíjat, illetve ki is léphetsz az egészségpénztárból. Az utóbbinak extra költsége is lehet. 

 

Bárki alapíthat egészségpénztárt?

Elméletileg igen, ennek nincs akadálya. Az egészségpénztár alapításához 15 alapító tagra van szükség legalább. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

 

A belépés után mennyit kell várnom, hogy önsegélyező szolgáltatást vehessek igénybe? 

Legalább 180 napot. 

 

Kötelező havonta fizetni a tagdíjat?

Nem, a tagdíjat lehet fizetni akár negyedévente, félévente vagy évente is.

 

Zöld hitelt lehet egészségpénztárból törleszteni?

Igen, a zöld hitelt is havonta a tárgyév január 1-jén érvényes havi bruttó minimálbér 15 százalékáig lehet egészségpénztárból törleszteni.