Nyugdíjbiztosítás kalkulátor 2024

Mi a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjcélú öngondoskodás, melynek egyik eleme a nyugdíjbiztosítás az egyik legfontosabb eleme a pénzügyi tervezésnek. Ez érthető, hiszen Magyarország is az elöregedő társadalmak közé tartozik, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania a nyugdíjas réteget - ez hosszú távon egyre nehezebben kivitelezhető az állam számára. 

Ahhoz, hogy nyugdíjas éveinkben is biztos anyagi háttérrel rendelkezzünk, az állami nyugdíj mellett más lehetőségeink is vannak - a kérdés az, hogy melyiket választjuk. Az állam jelenleg három nyugdíj előtakarékossági formát támogat adójóváírás formájában. Közös jellemzőjük, hogy a megtakarítási tartam végét a nyugdíjkorhatár jelenti. 

1. nyugdíjbiztosítás
2. önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) megtakarítás
3. nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) 

1998 és 2011 között a magánnyugdíjpénztárak is fontos részét képezték az öngondoskodásnak, 2010-ben 3 millió pénztári tag volt országszerte. A magánnyugdíjpénztárak államosítása után a tagok mindössze 3 százaléka maradt meg. Jelenleg négy magánnyugdíjpénztár van a piacon.

A következőkben a nyugdíjbiztosítás jellemzőit, előnyeit, hátrányait mutatjuk be részletesen

Hogyan működik a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás az életbiztosítás egy speciális formája, melyet kifejezetten megtakarítási céllal érdemes megkötni. Akár azoknak is, akiknek a nyugdíj még távolinak tűnik, hiszen az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni. Viszont ha egyszer belevágtunk, akkor nem érdemes félbehagyni, mert ha jól gazdálkodunk, akkor a nyugdíjba vonulás után egészen halálunkig biztosíthatjuk a megfelelő jövedelmet. 

Nézzük meg a termék legfontosabb jellemzőit! A nyugdíjbiztosítás a legfiatalabb nyugdíj előtakarékossági forma (2014 óta érhető el), de egyben a legnépszerűbb is, részben az adójóváírás miatt. Minden esetben egy saját névre szóló, egyéni szerződés megkötésével kezdődik a folyamat, ide tudjuk befizetni rendszeresen vagy eseti jelleggel a megtakarításunkat. A várható hozam attól függ, hogy mibe fektetjük a megtakarított összeget.  Emellett az állam által lehetővé tett adójóváírás lehetőségével is számolhatunk, mellyel évente akár 130 000 forintot is nyerhetünk. Az elérhető legmagasabb állami adóvisszatérítéshez 650 000 forint befizetésre van szükség.

A megtakarítási tartam a szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárig tart. 3 olyan esemény is van, amikor korábban teljesíti a kifizetést a biztosító: ha a biztosított a tervezett lejárat előtt nyugdíjba vonul, elhalálozik vagy 39%-ot meghaladó egészségkárosodást állapítanak meg nála.

Nyugdíjbiztosítások esetén a szerződő és biztosított személye eltérhet, azonban minden kifizetés (kivéve a haláleseti szolgáltatás) jogosultja a biztosított, legyen az biztosítási szolgáltatás vagy a szerződés visszavásárlása.

Ha az ajánlat aláírásától számítva 10 éven belül a biztosított nyugdíjas lesz, akkor a jelenleg hatályos Szja törvény szerint nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás formájában kell a biztosítónak teljesítenie a kifizetést. Azaz nem egy összegben fogja megkapni a biztosított a kifizetést, hanem havi járadék formájában. Kérheti az egyösszegű kifizetést is, azonban akkor vissza kell fizetnie a szerződésén addig jóváírt adójóváírást 20%-kal növelten.

Az állami adójóváírás mértéke

Az állami adójóváírás mértéke az éves befizetéseink 20 százaléka, de legfeljebb 130 000 forint, ennyi az éves limit. Ezt az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadó (szja) után igényelhetjük vissza az szja bevalláskor. Ahhoz, hogy a nyugdíjbiztosítás után maximálisan visszaigényelhető összeget elérjük, évente legalább 650 000 forintos befizetésre van szükség - ez havonta 54 166 forint, de lehetőség van kisebb havi rendszeres díj befizetése mellett eseti befizetésekre is, arra is ugyanúgy jár az adójóváírás.

A nyugdíjbiztosítások két típusa

A nyugdíjbiztosításnak két típusa van:

• hagyományos (klasszikus) életbiztosítás,
• befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás.

A kettő közötti legfőbb különbség a befektetés módjában van. A hagyományos életbiztosításnál a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően a biztosító dönt arról, hogy mibe fekteti a pénzt, akár fix kamatot garantálhat (ezt nevezik garantált technikai kamatnak), az e fölötti részből nyereségrészedést adhat. A hagyományos életbiztosítások biztonságosak és könnyű velük tervezni, de ennek megfelelően az alacsony kockázat alacsony hozampotenciállal társul. Az infláció mértékét természetesen nem tudjuk megjósolni, de alacsonyabb kamatozásnál fennáll a veszélye annak, hogy a pénzünk veszíteni fog az értékéből. Az alacsony, de biztos hozam viszont még mindig jobb, mintha nem csinálnánk semmit, és nem lesz megtakarításunk a nyugdíjas évekre. Továbbá a hagyományos életbiztosítások kiszámíthatóbbak, mivel az elérési szolgáltatás összegének minimuma szerződéskötéskor rögzítésre kerül, ezt a biztosító garantálja.

A unit-linked életbiztosításoknál a szerződőnek nagyobb szerep jut. Ő döntheti el, hogy mibe fekteti a pénzt, és hogy mekkora kockázatot vállal. Ez értelemszerűen kevésbé kiszámítható, de ha valaki otthonosan mozog a befektetések világában, az magasabb hozamra számíthat, mintha a hagyományos utat választaná. A unit-linked életbiztosításoknál több eszközalap közül választhatunk. Akik a nagyobb hozam reményében mernek kockázatot vállalni, vagy szívesen foglalkoznak pénzügyekkel, és rendszeresen nyomon követik az árfolyamokat, azoknak ez a módozat ideális lehet arra, hogy belevágjanak a nyugdíj előtakarékosságba.

Természetesen a remélt hozam mellett a költségeket (pl. kezelési költség) is figyelembe kell venni, hiszen a nyugdíjbiztosítás fenntartása nincs ingyen. 

A nyugdíjbiztosítás költségei

A nyugdíjbiztosítás akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt és a biztosítás költségeit is fedezi, hanem ezen felül még hozamot is termel. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk számolni, tudnunk kell, hogy milyen díjak merülhetnek fel szerződéskötéskor és utána. Számolnunk kell a befektetési és a kockázati költségekkel, az adminisztrációs és fenntartási költségekkel, valamint a kapcsolódó élet- és balesetbiztosítások felmerülő költségeivel is.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az elmúlt évtizedben több intézkedést is hozott, ami az ügyfelek számára átláthatóbbá tette a nyugdíjbiztosítások költségeit. 2010-ben bevezette a biztosítási költségek objektív összehasonlítására a teljes költségmutatót (TKM), melynek feltüntetése kezdetben csak a unit-linked biztosításokra vonatkozott és nem volt kötelező érvényű. 2016. július 1. óta azonban minden pénzintézetnek kötelező minden biztosításra vonatkozóan TKM-et számolni, nemcsak a unit-linked, hanem a hagyományos nyugdíjbiztosítások tekintetében is. 

Fél évvel később, 2017 januárjától lépett életbe az Etikus Életbiztosítási Törvény, mely alapján az MNB által meghatározott TKM értékétől a biztosítók már csak 1,5 százalékkal térhetnek el a biztosítók. Emellett a TKM-plafont is bevezették

Mit jelent a TKM?

A TKM, vagyis teljesköltség-mutató egy százalékos érték, amely azt mutatja meg, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség ér téged egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked/klasszikus életbiztosításon keresztül érte el. A TKM nem egy valós érték, hanem arra használható, hogy a biztosítások költségeit egy egységes számítási mód alapján lehessen összehasonlítani. Ennek a mutatónak több variánsa is van, ezekről a következőket érdemes tudni:

• klasszikus vagy standard TKM: azt mutatja meg, hogy egy  35 éves ügyfél, 4,5 millió forintos egyszeri díjas 5, 10 vagy 20 éves tartamú életbiztosítás, vagy havi 25 000 forintos rendszeres díjas 10, 15 vagy 20 éves tartamúéletbiztosítás esetén, mekkora költségekkel számolhat. Ennél a számításnál a kockázatvállalás és minden más paraméter átlagosnak tekinthető.
• TKM*: a * azt jelenti, hogy a biztosítás valamilyen paraméterben eltér a  standard számítástól - például nem 25, hanem 35 ezer forint havi befizetéssel számol, vagy nem 35, hanem 40 éves a biztosított az ügyfél a szerződéskötésnél.
• TKMNy: ez az érték kifejezetten a nyugdíjbiztosításokra vonatkozik, ami azért jó, mert figyelembe veszi a termék sajátosságait. Ebben az esetben 65 éves kortól visszafelé kell számolni egyszeri díjas esetén az 5, 10 vagy 20 éves, rendszeres díjas esetén a 10, 15 vagy 20 éves futamidőt, ami azt jelenti, hogy az alapszámításoknál a biztosított életkora legalább 45 év, vagyis magasabb, mint a standard TKM-nél. 

A teljes költség mutatóhoz tartozik egy limit, ami azt mutatja meg, hogy egy meghatározott futamidővel rendelkező biztosításnál milyen költségszint számít elfogadhatónak.

Rendszeres díjas életbiztosítások esetén ezek a következők:

• 10 éves lejárati időre 4,25 százalék,
• 15 éves lejárati időre a 3,95 százalék,
• 20 éves lejárati időre 3,5 százalék.

Egyszeri díjas életbiztosítások esetén 5. évfordulótól minden lejárati időre 3,5%.

A meghatározott limitnél magasabb költségmutató nem tilos, viszont a biztosítónak kötelessége tájékoztatni erről az ügyfelet. Indokolt esetben legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb a TKM, mint a meghatározott limit. 

Hogyan hasonlítsuk össze a nyugdíjbiztosításokat?

A nyugdíjbiztosítás népszerű termék, több tucat termék érhető el a piacon; így sem az összehasonlítás, sem a választás nem egyszerű feladat. A TKM ebben segítséget jelent, de ez csak a költségeket mutatja, a befektetések várható hozamát nem, márpedig ez is egy fontos tényező. A TKM a kockázat felméréséhez sem ad támpontot. 

A nyugdíjbiztosítások összehasonlításában sokat segíthet egy nyugdíjbiztosítás kalkulátor, de ezután is alapos utánajárás szükséges ahhoz, hogy az igényeinkhez leginkább passzoló terméket válasszuk ki.

Mekkora összegtől érdemes elkezdeni a nyugdíjbiztosítást?

Mielőtt bármekkora összegről is döntenénk, azt érdemes végiggondolni, hogy mi az az összeg, amit minden körülmények között félre tudunk tenni minden hónapban anélkül, hogy gondot okozna. Ha ez egyelőre csak havi 8 vagy 10 000 forint, akkor is elindítható a biztosítás, de ezt inkább csak a pályakezdőknek ajánljuk. illetve úgy is megköthető a szerződés, hogy egy nagyobb összeget fektetünk be. Érdemes azonban másik oldalról is átgondolni, hogy mekkora összeget szeretnénk megtakarítani nyugdíjas éveinkre, és abból visszaszámolni. A rendszeres megtakarítási díj természetesen növelhető és csökkenthető is – emellett az egyszeri befizetés lehetőségével is élhetünk. Ahogy fentebb is írtuk, ha az éves befizetés eléri a 650 000 forintot, akkor érhető el a 130 000 forintos adójóváírás. Ezt mindig az adott év december 31-ig befizetett személyi jövedelem adó befizetéseink után igényelhetjük vissza.

Mire jó az eseti befizetés nyugdíjbiztosítás esetén?

A nyugdíjbiztosítás rendszeres vagy egyszeri befizetései mellett eseti befizetésekre is van lehetőségérdemes élni ezzel a lehetőséggel is, ha például bónuszt kapunk, de nem szeretnénk elkölteni. Az eseti befizetések ugyanúgy hozzáadódnak a nyugdíj megtakarításunkhoz, mint a rendszeres/egyszeri befizetések, és ez a pénz is csak nyugdíjcélra használható fel. 

Mit jelent az éves értékkövetés?

Az éves értékkövetés a rendszeres befizetésekre vonatkozik, biztosításonként eltérő, hogy opcionális, vagy kötelező. Az értékkövetés azért fontos, mert nemcsak a már befizetett megtakarításunk inflálódik, hanem a rendszeres díjnak is egyre alacsonyabb lesz a reálértéke. Ha igényeljük az értékkövetést, akkor a megtakarításunk összege az inflációval arányosan fog növekedni - ha ez belefér a keretünkbe, érdemes vele élni. Hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén természetesen ez a garantált biztosítási összeg növekedését is eredményezi.

Nyugdíjbiztosítás kifizetése nyugdíjkorhatár előtt

Ahogy a neve is mutatja, a nyugdíjcélú megtakarítások nem azért vannak, hogy még az aktív éveinkben hozzányúljunk, így ezt csak abban az esetben célszerű megtenni, ha már nem maradt más lehetőségünk. Az alábbi költségek merülhetnek fel, ha idő előtt vesszük ki a megtakarítást:

• az adójóváírás feltétele, hogy nem vehetjük ki a lejáratig a megtakarítást; ha mégis így teszünk, akkor vissza kell fizetni a befizetések után kapott adójóváírást, 20 százalékkal növelten - ez egyébként nemcsak a nyugdíjbiztosításra, hanem a többi nyugdíj előtakarékossági módra is igaz,
• nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés esetén, kamatadó kötelezettségünk is lehet. Rendszeres díjas szerződés esetén 10 év után, egyszeri díjas szerződés esetén 6 év után adómentes a kifizetés. Rendszeres díjas szerződés esetén 5 év után, egyszeri díjas szerződés esetén 3 év után csökkenthető 50%-kal a kamatadó mértéke.
• 2023. július 1-től, ameddig fennáll az szja fizetési kötelezettség, addig 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell a kamat után,
• biztosító is érvényesíthet a szerződés megszüntetésekor extra, ún. visszavásárlási költséget.

Nyugdíjbiztosítás öröklése

Akárcsak az életbiztosításoknál, a nyugdíjbiztosításnál is megjelölhető, hogy ki a haláleseti kedvezményezett, vagyis ki kaphatja meg a haláleseti szolgáltatás értékét. Ha ez az adat meg van adva, akkor nem kell megvárni a hagyatéki eljárást, azon kívül megkaphatja a pénzt a kedvezményezett, és örökösödési illetéket sem kell fizetnie utána. 

Nyugdíjbiztosítás szerződés módosítása

A rendszeres befizetés összegét és ütemét az aktuális anyagi helyzetünkhöz tudjuk igazítani, azonban fontos, hogy a díjcsökkentés általában a szerződés első időszakában nem lehetséges. Hagyományos nyugdíjbiztosítás esetén fontos, hogy a díjcsökkentés a garantált biztosítási összeg csökkenésével is jár. Az éves értékkövetés nem minősül szerződésmódosításnak. 

Ha a megtakarítási időtartam alatt úgy látjuk, hogy valami miatt egy ideig nem tudjuk fizetni a rendszeres díjat, akkor sincs nagy gond, ugyanis átmenetileg vagy szüneteltethetjük a befizetéseket, vagy a díjmentesíthetjük (biztosításonként eltérő, mire van lehetőségünk, érdemes előre megnézni). Az addigi megtakarítás viszont a választott eszközalapoknak megfelelő hozammal változik.

A biztosítás megszüntetése (visszavásárlása) csak a legvégső eset, láthatjuk, hogy előtte még több lehetőségünk van, még egy nehezebb helyzetben is. 

Nyugdíjbiztosítás megszűnése

Röviden már érintettük, hogy milyen következményekkel kell számolnunk, ha idő előtt hozzányúlunk a nyugdíj megtakarításunkhoz, most összefoglaltuk, hogy milyen esetben szűnhet meg a nyugdíjkorhatár betöltése előtt a biztosítás. 

1. Ha feltörjük a megtakarítást, azaz megszűntetjük a nyugdíjbiztosítási szerződést: vissza kell fizetni a már megkapott adójóváírást 20% büntetőkamattal együtt, és a biztosító is le fogja vonni a költségeket. 
2. Nyugdíjbiztosítás esetén nem csak szerződéskötéskori nyugdíjkorhatár elérésekor, hanem 3 további esetben teljesíti a kifizetést a biztosító:
   1. 39 százalékot meghaladó egészségügyi károsodás esetén,
   2. saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése esetén. Például a nők esetében egy speciális kedvezménynek köszönhetően akár 40 év munkaviszony után is nyugdíjba vonulhatnak, ez sokszor előbb van, minthogy elérnék a tényleges nyugdíjkorhatárt.
   3. A biztosított halála esetén.

Melyik nyugdíj előtakarékossági formát válasszam?

Foglaljuk össze röviden a három államilag támogatott nyugdíj előtakarékossági forma előnyeit és hátrányait. Mindhárom termék legfőbb vonzereje az adójóváírás lehetősége.

A nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik, hogy nagy a választék a piacon, akár több tucat termék közül választhatunk, ráadásul a megtakarítás mellett biztosítási szolgáltatást nyújt haláleset és egészségkárosodás esetén is. Hátránya viszont, hogy magasabb költségekkel kell számolni, mint a másik két megtakarítási formánál. Előnye, hogy sok eszközalap közül lehet választani, továbbá több biztosítónál van valamilyen árfolyamfigyelő szolgáltatás. Az adójóváírás érvényesítésének minél jobb kihasználására lehetőséget nyújt, hogy eltérhet a megtakarító személye (szerződő), illetve, akinek a nyugdíjcéljának a megvalósítására (biztosított) a szerződés létrejön. A szerződő az, aki az adójóváírást igénybe veheti. Szintén fontos, hogy csak ezt a nyugdíj előtakarékossági formát nem érinti a mindenkori nyugdíjkorhatár, azaz a szerződés megkötése pillanatában érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor jár le.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) egyszerűbb megtakarítási forma, a laikusok számára is érthetőbb, hiszen a befektetési döntéseket nem nekünk kell meghozni. Akár 5000 forintos havidíj alatt is elindítható, így nem kell amiatt aggódni, hogy nehezen tudjuk kigazdálkodni a havidíjat. Az elérhető állami adójóváírás itt is vonzó, ezzel legfeljebb 150 000 forinttal lehet évente a megtakarítási növelni Az ÖNYP egyik hátránya, hogy nem tudjuk előre, hogy mikor vehetjük fel a megtakarítást, hiszen a hozzáférés időpontja a mindenkori nyugdíjkorhatártól függ - ami várhatóan emelkedni fog a következő években.

Aki szeretne többet foglalkozni azzal, hogy miért és hogyan kamatozik a pénze, annak ez a megoldás kevésbé érdekes, hiszen a NYESZ-hez vagy a nyugdíjbiztosításokhoz képest szűk a befektetési paletta, és nincs rá lehetőség, hogy önállóan döntsünk a befektetési kérdésekben, általában 3-4 befektetési portfólióból választhatunk.

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) előnye, hogy a költségei alacsonyabbak, mint a biztosításnak, ezzel együtt rugalmas eszköz is, hiszen szabadon dönthetünk a megtakarításunk sorsáról, ami a befektetéseket illeti. Szintén előny, hogy az első befektetési eszköz vásárlása díjmentes, azaz a szolgáltató nem számít fel jutalékot. A NYESZ hátránya, hogy csak a nyugdíjkorhatár elérésének az évében, de legalább 3 évvel a számlanyitás után férhetünk hozzá adómentesen a megtakarításhoz, továbbá nem adható meg haláleseti kedvezményezett.

Összefoglalás

Az nem kérdés, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodás ma már elengedhetetlen része a pénzügyi tervezésnek. A nyugdíjminimum összege 12 éve változatlan, 28 500 forint, és a körülbelül 135 ezer forintos átlagnyugdíj sem közelíti meg az átlagbért, tehát mindenképpen ki kell egészíteni az állami nyugdíjat ahhoz, hogy a nyugdíjas jövedelmünk megközelítse azt, amit dolgozó éveinkben megkeresünk. Több lehetőségünk is van arra, hogy ezt elérjük, ennek az egyik formája a nyugdíjbiztosítás. Mivel ma ez a legnépszerűbb nyugdíj előtakarékossági forma, itt a legnagyobb a kínálat is - mindenki megtalálhatja az igényeihez és a kockázatviselési hajlandóságához illeszkedő ajánlatot.

Gyakori kérdések

Milyen korban milyen összeget érdemes nyugdíjbiztosításba fektetni?

Fiatalkorban akár havi 8-10 000 forint befekektetését is érdemes megfontolni, mert a futamidő felgyűlnek a kamatotok. Idősebb korban ennél nagyobb összegre lesz szükség. A maximális évi 130 000 forintos adójóváírás 650 000 forintot éves befizetéssel érhető el.

Hogyan lehet kiszámolni egy nyugdíjbiztosítás költségeit?

A TKM (Teljesköltség-mutató) segítségével. Ez egy százalékos érték, amely azt fejezi ki, hogy közelítőleg mekkora hozamveszteség éri a befektetést.

A TKM előrejelzi a várható hozamot?

Nem. A Teljesköltség-mutató a költségekkel számol, a befektetések várható hozamával illetve kockázatával azonban nem.

Miért fontos az értékkövetés?

Az éves értékkövetéssel a megtakarításunk összege az inflációval arányosan fog növekedni. Ehhez azonban a befizetést is arányosan meg kell növelni.