Ismét vágott az MNB. Már csak 14 százalékon áll az irányadó kamatszint, szeptemberben pedig összeérhet az alapkamattal. Azt követően az alapkamat is csökkenhet, de sok múlik az infláció alakulásán. 

A papírforma szerint döntött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az augusztusi kamatdöntő ülésén. A várakozásoknak megfelelően a 13 százalékos alapkamathoz most sem nyúlt hozzá az MNB, és az egynapos betéti kamat is maradt 12,5 százalékon, a kamatfolyosó (a jegybanki betét és hitel kamatának különbsége) viszont tovább szűkült, az egynapos hitel kamatát ugyanis 16,5 százalékosra csökkentette a monetáris tanács.

A legfontosabb változás az volt, hogy a pénzpiac számára irányadó kamatszint, az egynapos betéti tender kamata ebben a hónapban is tovább mérséklődött, 15-ről 14 százalékra. Így szeptemberben, csaknem egy év után lehetőség nyílik arra, hogy az alapkamat és ez a kamat újra azonos szintre kerüljön - azaz az alapkamat ismét a valódi irányadó kamattá váljon. 

A monetáris tanács tavaly októberben döntött arról, hogy bár az alapkamat 13 százalékos marad, az MNB az egynapos betéti tendert 18 százalékos kamattal fogja meghirdetni. Erre a nagymértékű hirtelen jött szigorításra azt követően került sor, hogy a forint árfolyama történelmi mélypontra került, az euró/forint árfolyam 434-en tetőzött. 

Az MNB a forint elleni spekulációkat kívánta ezzel a döntéssel megdrágítani, ellehetetleníteni, mivel a magyar fizetőeszköz mélyrepülése azzal fenyegetett, hogy a már egyébként is nagyon magas infláció még jobban elszáll. A forint árfolyamát sikerült a jegybanknak stabilizálni, de az áremelkedés üteme magas maradt, és csak júliusban csökkent először 20 százalék alá, 17,6 százalékra. 

Mi lesz a hitelekkel, betétekkel?

Az irányadó kamatszint csökkentése hatással van a hitelek és betétek kamatára is. Egyes privátbanki, vállalati és kiemelt ügyfelek betéteit a bankok le tudták kötni a magas kamatozású jegybanki betétben, ez a kamat most tovább csökken. A 14 százalékos betétkamat már valószínűleg nem lesz elég vonzó ahhoz, hogy a lakossági állampapírokhoz is hozzájutó ügyfélkör ebbe tegye a pénzét, hiszen a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) jelenleg 14,75 százalékos kamattal kapható. Igaz, egy adott forgalmazónál csak korlátozott mennyiségben, maximum 25 millió forint értékben vásárolhat belőle egy ügyfél. 

A kamatcsökkentés a referenciakamatok további mérséklődését is eredményezheti. A bankközi kamatláb, a BUBOR minden kamatvágás után csökkent, az egynapos kamat jellemzően megegyezik az egynapos betéti tender kamatával, a hosszabb futamidők ennél alacsonyabbak. Jelenleg 12,56 százalék az egyéves BUBOR, a három hónapos 13,76 százalékos, ezek is tovább mérséklődhetnek. Ez jó hír a változó kamatozású hitelekben lévőknek, elsősorban a vállalatoknak. A lakossági ügyfeleket a kamatstop miatt ez a változás nem érinti, de ha ez véget ér, akkor számítani fog. A kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleinél is ez a helyzet, hiszen ott szintén érvényben van még a kamatstop. 

A kormány azt ígérte, a kamatstop addig marad fenn, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez pontosan mikor következik be, de az idén már kevés elemző számít egy számjegyű jegybanki alapkamatra. Ha az MNB az eddigi, havi egyszázalékos ütemben halad tovább a kamatvágásokkal, akkor január végén csökkenhet 9 százalékra az alapkamat. A jegybank addigi lépéseit azonban az infláció csökkenésének mértéke és a forint árfolyammozgása egyaránt befolyásolhatja.

A jegybanki kamatcsökkentések hatására az elmúlt hónapokban már az új lakáshitelek és személyi kölcsönök esetében is érezhető volt. Szinte minden bank hozzányúlt ezek árazásához, a kínált kamatok azonban eddig még csak kisebb mértékben csökkentették. 

Vannak olyan lakossági banki betétek is, amelyeknek a kamatát a jegybanki alapkamathoz kötik, ezeket azonban a mostani döntés még nem érinti. Néhány banknál van ilyen, jellemzően 10 százalék körüli kamatot kínáló lekötött betét, amelynek majd akkor változnak a feltételei, ha az MNB az alapkamatot is elkezdi csökkenteni.

Így indokolta az MNB a kamatdöntést

“Széles körben zajlik a dezinfláció, de 2024-ben is csökkenteni kell még az áremelkedés ütemét” - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntés követő sajtótájékoztatón. Az éves infláció csökkenése folytatódik, és már az ősz folyamán egyszámjegyű lehet, aggasztó viszont, hogy a szolgáltatások árában az emelések mértéke magas maradt. Sok szolgáltató növelte az árát a tavalyi átlagos inflációval, amit a működési költségek nem indokoltak. 

A munkaerőpiac helyzetét is vizsgálja az MNB, a munkaerőpiac feszes, de a jegybank fontosnak tartja, hogy olyan bérnövekedés legyen, amely mellett folytatódhat az infláció csökkenése. Vagyis a jegybank nem szeretne túlzott béremeléseket. A magas inflációt nevezte meg a GDP-csökkenés fő okaként a jegybank alelnöke, emiatt esett vissza a lakossági fogyasztás és a beruházásokat is emiatt halasztották el a vállalkozások. 

A külkereskedelmi egyenleg sokat javult, jelentős a többlet, az egyenleg a várakozásoknál jobban alakulhat. A jegybank szerint arra is van esély, hogy a harmadik negyedévben már nőjön a GDP. A monetáris politika azonban óvatos és megfontolt marad - hangsúlyozta Virág Barnabás. 

A betéti kamatszint és az alapkamat összezárása után új szakaszba ér a monetáris politika, de a szigor megmarad. A dezinfláció gyorsul, kivezeti a jegybank azokat az eszközöket, amelyekre nincs szükség, de a swap-tenderek és a diszkontkötvény-aukciók megmaradnak.