Sikertelen tranzakcióról szóló levelet küldenek csalók egy valódi OTP-s dolgozó nevében. Ha a csatolmányban meg akarja nézni az ügyfél a részleteket, kártékony programot telepítenek a gépére.

Ugrásszerűen megnőtt az internetes csalások száma és értéke, a felhasználók pedig nehezen tartják a lépést az elkövetési módok fejlődésével. A magyar felének az alapvetői kiberbiztonsági ismeretei sincsenek meg.

A pénzügyek internetre terelődése miatt a bűnözői módszerek is mind kifinomultabbak, egyre több és nagyobb összegű az ügyfeleknek okozott kár. Az MNB ezért olyan új előírások betartását várja el a pénzintézetektől, amelyekkel növelhető az ügyfelek biztonsága, megakadályozható a csalás, és a már bekövetkezett kárt is nehezebben varrhatják a nyakukba a bankok.

Az MNB központi, ügyfélszolgálati, illetve az emlékpénzeket forgalmazó lakossági pénztári telefonszámainak időleges másolásával telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek. Egy-egy bank állítólagos problémájára hivatkozva ígérnek jegybanki segítséget, valójában azonban a beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét akarják megszerezni - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Rövid idő alatt többszörösére nőtt az interneten rászedett magyar bankügyfelek száma. A csalók módszerei változatosak és egyre kifinomultabbak, érdemes velük tartani a lépést, hogy ne mi legyünk a következő áldozatuk.

Már nemcsak a vásárlás, hanem az eladás is veszélyes lehet az interneten. A legújabb banki csalásban azokat igyekeznek kifosztani, akik fölöslegessé vált dolgaikat akarják eladni az online piactereken. 

Nem bukhat el annyi pénz a piramisjátékokban, hogy ne legyen vevő az újabbakra. Az MNB most ismét egy olyan magas hozamot ígérő lehetőségre figyelmeztet, amiben felismerhetők a piramisjátékok közismert jegyei.

Újra arra figyelmeztetett az OTP Bank vezére, hogy senki ne dőljön be azoknak az internetes csalásoknak, amikben a nevével és fotójával próbálnak bepalizni gyanútlan ügyfeleket.

Külföldön és itthon is egyre kreatívabb módszereket vetnek be a csalók, hogy mások személyes adataihoz és a pénzéhez hozzájussanak. Ráadásul egyre nehezebben felismerhető módszereket alkalmaznak. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a Magyar Bankszövetség, már nem az első alkalommal hívja fel a veszélyre az ügyfelek figyelmét. Egy külföldi történeten keresztül mutatják be, hogy amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, nehéz elhinni, hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon.

Szinte már mindennapossá vált az interneten, hogy a bankok nevével visszaélve próbálják meg csalók az adatainkat vagy/és a pénzünket megszerezni. Cikkünkben összefoglaltuk a leggyakoribb módszereket, valamint azt is, hogyan védekezhetünk ellenük, és mit kell tenni, ha már bekövetkezett a baj.

Az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a jogosulatlan adatszerzési és csalási kísérletek száma a digitális térben - írja közleményében a Magyar Bankszövetség. Mivel az elkövetési módok folyamatosan változnak, fontos, hogy minél hatékonyabban tudjunk védekezni a visszaélések ellen. 

Új adathalász módszerrel próbálkoznak csalók: hirdetésekkel tévesztik meg az ügyfeleket, és viszik el őket a hamis banki oldalra, ahol megszerzik az adataikat – figyelmeztette levélben ügyfeleit az Erste Bank. A szükséges lépéseket megtették a hirdetések eltüntetésére, de nem árt résen lenni, ugyanis más bankok nevében is egyre gyakrabban próbálkoznak a csalók.

Szomorú történetet osztott meg velünk egy olvasónk: magát egy hazai bank munkatársának kiadó személy pénzt csalt ki tőle, amiért cserébe gyors hitelfolyósítást ígért neki, amiből nem lett semmi. Mit lehet tenni ilyen helyzetben, és ami még fontosabb: hogyan lehet megelőzni, hogy mi is csalók áldozatává váljunk?