Nem bukhat el annyi pénz a piramisjátékokban, hogy ne legyen vevő az újabbakra. Az MNB most ismét egy olyan magas hozamot ígérő lehetőségre figyelmeztet, amiben felismerhetők a piramisjátékok közismert jegyei.

A banki és befektetési csalások is folyamatosan fejlődnek, egyre újabb módszereket használnak a bűnözők a gyanútlan befektetők, ügyfelek megkárosítására. Különösen az internetet kevésbé magabiztosan használók vannak veszélyben az új praktikákkal szemben. A sokszor adathalászatra (azaz személyes adatok, banki azonosítók jogosulatlan megszerzésére) építő csalások között az elmúlt időszakban megjelentek olyanok is, amelyek ismert milliárdos vagy bankvezér képével és nevével visszaélve, bombasztikus, de hamis híreket terjesztve téveszti meg a gyanútlan áldozatokat. 

Vannak azonban olyan módszerek is, amelyek szinte semmit sem változtak az elmúlt évtizedekben, Magyarországon is sok áldozatot szedtek, mégis sikerül új köntösbe öltöztetve, “modernizálva” eladni ezeket - figyelmeztet a Bank360.hu.

A piramisjáték egyes jegyeit hordozó multi level marketing terméket reklámoznak a közösségi médiában HyperVerse néven, mely a korábbi HyperFund rendszer újragondolása. A Magyar Nemzeti Bank nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Ezeknek az árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, és bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket. A jegybank figyelmeztetést adott ki honlapján, kérve a befektetőket: kellő körültekintéssel járjanak el ezeknél a termékeknél.

A magyarországi közösségi médiában az utóbbi időben egyre gyakrabban hirdetett HyperFund multi level marketing (MLM) típusú üzletként működik, egyszintű, unilevel struktúrát használva. 

Az MLM-nél az új ügyfeleket beszervező részesedést kap azok befizetéseiből is, annak érdekében tehát, hogy – akár 15 százalékos profitrátát ígérve másoknak – megsokszorozza saját bevételeit, fel kell építenie saját csapatát, azaz befektetői körét. A rendszer kulcseleme a tagság, amit a különféle mértékű belépési díjak megfizetésével lehet elérni. A csatlakozók a tagsági viszonyt a belépési összegekkel vásárolják meg, cserébe különféle jutalékokat, jóváírásokat kapnak.

Ez a szisztéma leginkább a piramisjátékokban terjedt el, amelyek mögött nincs valós gazdasági tevékenység, a rendszer egyetlen bevételét az új belépők befizetései adják. Az ilyen tevékenység célja, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek is továbbértékesítsék a lehetőséget.

Az MNB szerint gyanakvásra ad okot az is, ha a befizetési lehetőség is bonyolult feltételekhez kötött, így csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges, s többszörös átváltások után jelenik meg az összeg az új belépő számára. 

Szintén gyanús, ha a kifizetés sem egyszerű, így olyan tokenek vásárlásával, többszöri átváltással lehet csak hozzáférni, ami feleslegesen bonyolulttá teszi a rendszert. Bizalmatlanságra adhat okot az is, ha egy vállalat letiltja a tagoknak a bemutató videók nyilvános terjesztését, s így azokat csak zárt, szűk körben lehet ismertetni.

Az Egyesült Királyságban, Indiában, Új-Zélandon, Bermudán és Németországban is figyelmeztetéseket adtak ki a hatóságok HyperFund/HyperVerse szisztémával és a mögötte álló személyekkel kapcsolatban.

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján előfordul, hogy a hasonló rendszereket szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM rendszert – adott esetben piramisjáték-sémát – működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs vagy elenyészően csekély szerepe van. E kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

Ezért a pénzügyi felügyelet szerint nyomatékosan ajánlott, hogy a befektetők a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat is szerezzenek a nekik ajánlott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról (például árfolyam, árfolyamozgás) és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, működésének fizikai helyszíne, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok, engedélyek). 

Kifejezetten célszerű rákérdezni a befektetési döntést ajánló személynél vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre. Ez azért is fontos, mert a közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran hiányosak, és nem elegendőek a megalapozott befektetői döntések meghozatalához.