A forint gyenge, a magyar jegybank pedig óvatos maradt, és nem nyúlt hozzá novemberben a 6,5 százalékos alapkamathoz. A decemberi kamatdöntő ülésen sem várható vágás, ezért a banki kamatok is tartósan a mostani szintek körül maradhatnak.

Augusztusban maradt a 6,75 százalékos alapkamat. Hiába lenne jó a lazítás a rossz gazdasági mutatók miatt, az inflációs kockázatok nőttek, ezért a jegybank hosszú idő óta először nem vágott a kamatból.

Erős a forint, alacsony az infláció, és a nemzetközi helyzet is javult, így a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa júliusban is folytathatta a kamatvágásokat. Az alapkamat szerdától már csak 6,75 százalékos lesz.

Júniusban már csak 25 bázisponttal csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot. Holnaptól 7 százalékos a ráta, az év végéig már csak időnként lehet szó kisebb kamatvágásokról. A kölcsönfelvevők sem számíthatnak arra, hogy a bankok jelentősebben csökkentik a hitelkamatokat a második félévben.

Holnaptól már csak 7,75 százalékos az alapkamat, de az MNB már félszázalékra mérsékelte a kamatvágást. A szakértők szerint az év közepéig 6,5-7 százalékra süllyedhet az irányadó ráta, ez pedig a hitelek kamataira is hatással lesz.

A piaci várakozások közül a nagyobbik kamatvágás mellett döntött az MNB monetáris tanácsa, és 0,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot, amely így szerdától 8,25 százalékos. Az elemzők további csökkentésre számítanak az elkövetkző hónapokban.

Általános kamatplafon bevezetését kéri a Nemzetgazdasági Minisztérium a bankoktól a vállalati hitelekre, amelyeket ez alapján februártól kamatfelár nélkül, a BUBOR referenciakamat szintjén adnának a pénzintézetek futamidő első hat hónapjában.

Az újra megugró referenciamutatók miatt kamatstop nélkül az érintett jelzáloghitelesek már 19-20 százalékos kamattal fizethetnék a kölcsönüket. Ez egy 15 milliós lakáshitelnél havi 76 ezer forintos plusz kiadást jelentene.

Az alapkamat csúcsra érésével tetőzhetnek kamatstopos jelzáloghitelek referenciakamatai is. Akik jövő június végéig maradnak a védőernyő alatt, sokat nyernek 18 hónap alatt, akik viszont inkább fixáltak, számolhatják a veszteségeiket.

A kamatemelések jelentősen feltornázták a lakáshitelek árát: az új kölcsönöknél 30 százalékkal nőttek a törlesztőrészletek bő fél év alatt. Egy 20 millió forintos lakáshitel csaknem 10 millióval többe kerül. 

Az árstopok októberig kitolása mellett a kamatstop és a hitelmoratórium december 31-ig tartó meghosszabbítása mellett döntött a kormány. Az intézkedéssel, legalábbis az év végéig azok járnak a legjobban, akik minden győzködés ellenére sem fixesítették a változó kamatozású lakáshitelüket az elmúlt fél évben sem.

A kamatstop június 30-ig megvédi a változó kamatozású lakáshiteleket, de onnantól izzasztó törlesztőrészletek jönnek. Kiszámoltuk, mekkora az emelkedés kamatstoppal és anélkül.

Csütörtökön újra emelte az MNB az irányadó kamatát a rekord gyenge értékéről már visszaerősödő forintárfolyam mellett. A lépést a keddi fél kamatnövelés tette lehetővé. Összesen már jóval 1 százalékpont felett emelt egy hét alatt a jegybank. Az MNB döntései bizonyosan újra drágítani fogják a banki hiteleket.

Akár évi több százezer forintot is meg lehet spórolni egy nagyobb összegű jelzáloghitelen a kormány lakáshitelstop intézkedése után.

Az MNB kedden kamatdöntő ülést tart, ez azonban már jóval kisebb jelentőséggel bír a hitelpiac számára, mint korábban. Az elmúlt hetekben ugyanis az alapkamat újabb tényleges módosítása nélkül is begyorsult a kamatemelési ciklus, ami alapvetően rányomja a bélyegét a lakáshitel-ajánlatokra. A bankok szinte naponta jelentettek be kamatemeléseket az újonnan folyósított lakáshiteleiknél - a Bank360 az egyre dráguló lakáshitel ajánlatokat járta körbe.

A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága ma ismét dönt a referenciakamatokat meghatározó kamatszintről, a referenciakamatok azonban az elmúlt egy hétben is meredeken emelkedtek, meghaladva az utoljára 2013-ban látott 3 százalékos kamatszintet. Egy változó kamatozású lakáshitel esetében akár évi 225 ezer forintos pluszterhet is jelenthet a magasabb kamatszint.

A biztonság és a kiszámíthatóság fontos, de az elmúlt években még mindig kevesebbet fizetett az, aki éven belül változó kamatozású lakáshitelét fizette tovább és nem fixesített.

Jelzáloghitel igénylésnél mindig felmerül a kérdés: kedvezőbb kamatozással vegyünk fel változó kamatozású hitelt vagy válasszuk a biztonságosabb konstrukciót valamivel drágábban? Előre nem tudjuk száz százalék pontossággal megjósolni, hogy melyikkel járnánk jobban, de közelebb kerülünk a megoldáshoz, ha igénylés előtt összehasonlítjuk az elérhető ajánlatokat. A Bank360.hu ebben segít, ezenkívül azt is megnéztük, hogy az elmúlt négy-öt évre visszamenőleg hogyan alakultak a jelzáloghitelek kamatai.

Bár a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek esetében csökkenés mutatkozott a hitelkamatokban, a rövid kamatperiódusú hitelek referenciakamata 4 éve nem látott magasságokban jár. Ez azoknak az adósoknak lehet igazán rossz hír, akik 3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR-hoz rögzített kamatozású hitellel rendelkeznek és májusban van a kamatfordulójuk, emiatt ugyanis emelkedhet a havi törlesztőrészletük.

Április elején ismét emelkedni kezdtek a referenciakamatok, amit már a törlesztőrészleten is érezhetnek azok az adósok, akiknek változó kamatozású hitelük van. Ilyenkor érdemes elgondolkodni a lehetőségen, hogy egy biztonságosabb, kiszámítható kamatozású kölcsönnel váltjuk ki a meglévőt - különösen, ha a meglévő hitelünk drágább, mint a jelenleg elérhető kölcsönök. A Bank360.hu lakáshitel körképe alapján most megéri váltani, hiszen a biztonságosabb konstrukciókat csaknem azonos kamatozással igényelhetjük, mint a változó kamatozású jelzáloghiteleket.

Azoknak, akiknek a meglévő hitele változó kamatozású (tehát BUBOR-hoz kötött), most mindenképpen érdemes megfontolni a hitelkiváltást. A BUBOR értéke ugyanis a múlt havi értékhez képest majd háromszorosára, 0,58%-ra növekedett, ami a változó kamatozású hitelek kamatát jelentősen megnövelheti.