Az alapkamat csúcsra érésével tetőzhetnek azok a referenciakamatok is, amelyek az érintett jelzáloghitelek törlesztőrészleteit meghatároznák kamatstop nélkül. Az érintett lakáshitelesek kasszát csinálhatnak: akik jövő június végéig maradnak a védőernyő alatt, sokat nyernek 18 hónap alatt, akik viszont a kamatstop első félévében inkább fixáltak, most verhetik a fejüket a falba.

A szeptember 27-ei kamatdöntést követően a jegybanki alapkamat 13 százalékra emelkedett, amivel Matolcsy György jegybankelnök szerint az MNB lezárta 16 hónapja tartó kamatemelési ciklusát. A 125 bázispontos emelés már nem mozgatta meg a bankközi kamatokat: a 3 havi BUBOR ugyan 12,98 százalékról 13,22 százalékra emelkedett, de a 6 és a 12 havi BUBOR esetében már csökkenés történt. Ezek a referenciakamatok azért is fontosak, mivel a változó kamatozású jelzáloghitelek referencia-kamatlábának értékét a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani - vagyis szeptember hónapban a 28-án közzétett értékekhez. 

A kamatstop megmenti az adósok egy részét

Egy korábbi kormányzati bejelentés szerint legalább 2023. június végéig meghosszabbítják a kamatstopot. Ez a legfeljebb egyéves kamatperiódusú, refereneciakamatokhoz kötött jelzáloghiteleket törlesztő adósokat kíméli meg az elszállt kamatok okozta többletköltségtől. A különbség eddig a 2021. október végi értéken fixált referenciakamat és a mai kamatszintek között hónapról hónapra emelkedett, ha tényleg nem lesz további alapkamat-emelés, akkor most érhette el a csúcspontot: 

• a 3 havi BUBOR tavaly október végén 2,02 százalék volt, szeptember 28-án pedig már 13,22 százalékos értéken állt,
• a 6 havi BUBOR 2,17 százalékról 13,64 százalékra, 
• a 12 havi BUBOR pedig 2,40 százalékról 14,08 százalékra emelkedett tavaly október óta.

Kiszámoltuk, mi történne egy 2016 szeptemberében, 15 évre felvett 15 millió forintos lakáshitellel, ha nem lenne kamatstop. 12 hónapos kamatperiódussal és 3 százalékpontos kamatfelárral kalkulálva a kamatstopos és a kamatstop nélküli törlesztőrészletek között több tízezer forint különbség is lehet. A példaszámítás szerint igényléskor a 12 havi BUBOR még 0,80 százalékon állt - ez a 2016. szeptember végi érték. A kölcsönt eddig nem érintette a kamatstop, hiszen a bevezetése óta nem volt kamatforduló. Az első, kamatstoppal is érintett kamatforduló idején a fennálló tőketartozás körülbelül kicsivel kevesebb mint 10 millió forint maradt. A 12 hónapos kamatperiódus miatt a tavaly október végi 2 százalékos referenciakamat vonatkozott a változó kamatozású hitelre. 3 százalékpontos kamatfelár feltételezése mellett így körülbelül 115 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett az adós az elmúlt egy évben. 

Októbertől a kamatstop nélkül már a 14 százalékot meghaladó referenciakamat határozná meg a törlesztőt kamatstop nélkül, ami akár 180 ezer forintot meghaladó törlesztőrészletet jelentene. Ez körülbelül 65 ezer forinttal haladja meg a korábbi törlesztőrészletet, több mint 55 százalékos emelkedést előidézve. A kamatstop miatt ugyanakkor a referenciakamat továbbra is 2,4 százalékos értéket tesz ki, ami 117 ezer forintos törlesztőrészletet eredményez. Ez ugyan valamelyest magasabb, mint az előző évben fizetett törlesztőrészlet, de elenyésző a drágulás a kamatstop nélkülihez képest. 

Nem mindenki jár jól a kamatstoppal

Az jól látszik, hogy a kamatstop fenntartása kihúzza azokat az adósokat a csávából, akiknek a 3, 6 vagy 12 havi BUBOR szerint kellene fizetniük a törlesztőrészleteket, hiszen az elmúlt szűk egy évben kétszámjegyű emelkedés történt a referenciakamatoknál. Számukra a felvett hitel kondícióitól (hitelösszeg, futamidő) függően havonta több tízezer forintot spórol meg havonta a kamatplafon. A tovább nyújtott, legalább 2023 június végéig meghosszabbított kedvezmény pedig azt üzeni számukra, hogy meg is éri fenntartani ezt az állapotot, amíg lehet. A meglévő kölcsön kiváltása vagy a kamat piaci szinten való fixálása jelentős plusz költséggel járna a most fizetendő törlesztőhöz képest. Ha valaki biztosan tudja, hogy kilenc hónapig még élvezheti ezt a kedvezményt, akkor érthető, ha nem váltja át a hitelét fixre. Ráadásul most arra sem ok nélkül számíthat, hogy jövő júliusra már esetleg csökkennek a kamatok, de semmiképpen sem lesznek rosszabbak, mint most, így fixálni akkor is ráér.. 

Most valójában azok lehetnek bosszúsak, akik az eredeti, féléves kamatstop alatt az emelkedő kamatokat látva fixálták a hitelüket arra számítva, hogy a kamatstop végén majd megugranának a költségeik. Erre kormányzati nyomásra még extrán kapacitálták is őket a bankok. Akik hallgattak a szóra, és “előrelátóan” fixált hitelre váltottak, vállalva a magasabb költségeket, azok most átverve érezhetik magukat. Ha ugyanis nem csinálnak semmit, akkor most 2023 június végéig élvezhetnék a kamatstop miatti alacsonyabb törlesztőket, ehelyett nyöghetik a már magasabb piaci kamaton fixált kölcsönük drágább részletét.

A kamatstop meghosszabbításával összességében minden hónapban egyre többet nyernek azok, akik a piaci kockázat, illetve a bankok részéről kötelezően kiküldött figyelmeztetések ellenére megtartották a kevésbé kiszámítható feltételeket.

Azok sem lehetnek boldogok, akik az elmúlt években 12 hónapnál hosszabb kamatperiódussal, nem referenciakamathoz, hanem kamatváltoztatási mutatóhoz kötött jelzáloghitelt vettek fel, Ha ugyan mostanában esedékes a kamatfordulójuk, akkor rájuk a kamatstop nem vonatkozik. Az ő hiteleik a kamatfordulónál meghatározottak szerint, a piaci viszonynak megfelelő kamatváltoztatási mutató szerint árazódnak újra. Ráadásul a hosszabb kamatperiódus miatt arra sincs esély, hogy a közeljövőben csökkenő kamatok miatt mérséklődjenek a terheik. Ha egy ötéves kamatperiódusú kölcsönnek most van a kamatfordulója, akkor az adós a következő öt évben az új kamatszinten fogja törleszteni a hitelt, attól függetlenül, hogy a következő időszakban hogyan alakul a piac.

A bankoknak 70 milliárdba kerül a kamatstop

A kamatstop egyre többe kerül a bankoknak is, a Magyar Bankszövetség becslése szerint a 2023-ra bejelentett féléves hosszabbítás az aktuális kamatszinttel számolva 70 milliárd forint veszteséget jelent majd. Ez megközelíti az egyéves bankadó összegét a szövetség közleménye szerint. Ezt az intézkedést 100 százalékban a bankok finanszírozzák, szemben a szintén évek óta futó hitelmoratóriumtól, ahol a futamidő kitolása az adósokra nézve is pluszköltséggel jár. A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint a meghosszabbított általános kamatstop a bankok hitelkihelyezését is negatívan befolyásolja, melynek a GDP-re is hatása lehet. Ezért a kormánytól a kamatstop fokozatos kivezetését kérték - eredménytelenül.