Rohamoznak a neten a banki csalók, ezek a kedvenc módszereik
Rohamoznak a neten a banki csalók, ezek a kedvenc módszereik
Rövid idő alatt többszörösére nőtt az interneten rászedett magyar bankügyfelek száma. A csalók módszerei változatosak és egyre kifinomultabbak, érdemes velük tartani a lépést, hogy ne mi legyünk a következő áldozatuk.
Néhány év alatt megtízszereződött a kiberbűnözés a világon, több bűncselekmény köthető már hozzá, mint a drogkereskedelemhez. A magyarországi bankok ügyfeleit is folyamatosan támadják a csalók, érdemes vigyázni az online térben.
Minden nap egy magyar család, és hetente egy magyar vállalkozás veszíti el a vagyonát a kiberbűnözők miatt - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Kiberpajzs nevű program sajtótájékoztatóján. A bankszektor a kiberbűnözők által indított támadások egyik fő célpontja, többféle módszerrel próbálkoznak a csalók, például vírusokat tartalmazó mintalevelekkel. Vannak, akik azzal próbálnak meg hozzáférést szerezni a bankszámlákhoz, hogy azt hazudják, a számlát már feltörték, és újra meg kell adni a hozzáférési adatokat. Mások vállalatvezetők nevében próbálnak meg adatokat kicsalni az alkalmazottól.
A digitális csalók bárkit elérhetnek, a csalások ellen emiatt védekezni kell. Minden esetben ellenőrizni kell az üzenetek feladóját. A telefonon érkezett linkre sosem szabad rákattintani - ez univerzális jótanács. Különösen azoknak érdemes ezt betartani, akik telefonon intézik a bankügyeiket.
A Kiberpajzs együttműködésben több szervezet fogott össze: a Magyar Bankszövetség mellett a Médiaunió Alapítvány, a Rendőrség, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Magyar Nemzeti Bankon (MNB) belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A testület a bírósági peres eljárás előtt segít az ügyfeleknek a pénzügyi intézményekkel folyó viták rendezésében. Ha a PBT által elért egyezséggel nem elégedett az ügyfél, bíróságon folytathatja az ügyet - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
Gyorsan nő a csalások száma
Az elmúlt években megszaporodtak a kiberbűnözéssel kapcsolatos ügyek a PBT előtt, öt évvel ezelőtt mindössze 25, tavaly már 322 ilyen ügy volt, az idén pedig már május közepéig több kiberbűnözéssel kapcsolatos megkeresés volt, mint 2022-ben. Az elkövetési módok egyre változatosabbak. Korábban a bankok rendszereit támadták, most viszont az egyéni ügyfeleket próbálják megtéveszteni például azzal, hogy banki ügyintézőnek kiadva magukat próbálják az adataikat megszerezni. Szintén kedvelt módszer, hogy adásvételi platformokon vevőnek adják ki magukat, és az átutaláshoz kérik el az érzékeny banki adatokat. Ilyen esetben csak egy bankszámlaszámra lenne szükség, tehát már a kérséből is tudható, hogy csalókkal van dolgunk.
Az is előfordul, hogy közismert bankárok, bankok vagy az MNB nevét kihasználva próbálnak meg befektetési csalásokat eladni. Azt állítják, ezzel a módszerrel gazdagodtak meg, de egy idő után kiderül, hogy csalásról van szó. Újabban már a keresőprogramokat is célba vették a bűnözők, sokszor a keresőbe beírva a hitelintézet nevét, nem a hivatalos honlap, hanem egy áloldal jelenik meg az első helyen. A jegybank alelnöke azt javasolja, senki se kapkodjon, nézzen utána, milyen honlapon lép be az internetbankba, kérjen sms-üzenetet, amely megerősíti a tranzakciókat.
Míg egy-két évvel ezelőtt jó, ha negyedévente 20 ilyen eset volt, az idén az első negyedévben már 297 ilyen megkeresésnél tartottak. A legújabb csalók már személyi kölcsön felvételére biztatják az áldozatot, akit így nem csak kifosztanak, de még adósságba is kevernek.
A hiszékenység kéz a kézben jár az informatikai tudatlansággal
Az emberi jóindulat, hiszékenység és kapzsiság kéz a kézben jár az informatikai analfabetizmussal - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának vezetője. A pénzügyi cégek rendszerei biztonságosak a támadásokkal szemben, ezért a bűnözők nem a bankokat, hanem az ügyfeleket támadják, akik gyakran bármilyen adatot képesek megosztani velük.
A rendőrség új kampányában az informatikai analfabetizmus ellen próbál küzdeni tanácsadó kampányával. Gál Kristóf azt tanácsolja, semmit se higgyenek el automatikusan a felhasználók az online térben, mindig gyanakodjanak: ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában nem is igaz.