Nem kell többé dolgoznod, csak tölts le egy applikációt - ilyen hirdetésekkel  bombázzák a felhasználókat a Facebookon a csalók. Csányi Sándor bankárt, Sulyok Tamás köztársasági elnököt és Hernádi Zsolt Mol-vezért is bevetik a céljaik érdekében. Hiába nem adta meg a telefonszámát, az álinterjúk elolvasása és néhány klikk után már hívják is a mobilján a csalók. Ha valaki bedől nekik, a teljes megtakarítását elveszítheti, és még hitelt is vehetnek fel a nevében, amit szintén ellopnak.

Az ünnepi nagybevásárlások idején csalók tömege árasztja el a közösségi médiát is. Az egyik slágertéma most az, hogy olyan befektetési lehetőséget ígérnek, amelybe ha beszáll valaki, soha többé nem kell dolgoznia, mivel passzívan annyi jövedelemhez jut, amennyiből fényűző módon megélhet. Ismert embereket használnak fel a kamu befektetések népszerűsítésére, és népszerű magyarországi híroldalak arculatát másolják le, hogy hitelesebbnek tűnjön a történetük. Aki bedől ennek az ígéretnek, minden megtakarítását elveszítheti. 

Meglepődött a riporter, hogy Csányi Sándor fényűzően él

Az egyik hirdetés például egy olyan kamuoldalra vezet, amely az Indexéhez hasonlít, ahol egy elég furcsa történetbe botlik bele az olvasó. A kamu sztori szerint Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját letartóztatták, emiatt több száz rajongója követeli a szabadon bocsátását. A letartóztatás oka az volt, hogy elárulta az M4 sportcsatornán, miből gazdagodott meg. 

Az interjú finoman szólva is megmosolyogtató. A riporter például azt kérdezi az egyik leggazdagabb magyartól, hogy engedhet meg magának ilyen fényűző életmódot, mire a bankár azt válaszolja, egy applikáción keresztül forgatja a pénzét, és napi 96 ezer - 114 ezer forintot keres. Ez az óvatlan elszólási az álhír szerint teljes összeomlással fenyegeti a magyar gazdaságot, hiszen ha sokan letöltenék az applikációt, az tömeges felmondási hullámot indíthatna el az országban. Ezért a hatóságok letartóztatták le a bankárt, bár a módszer, amivel meggazdagodott, teljesen legális, bárki követheti a példáját. 

Képtelen történetek, nyilvánvaló csalások

Nyilvánvaló, hogy Csányi Sándor nem egy applikációval szerezte a vagyonát, hiszen már az okostelefonok megjelenése előtt is Magyarország egyik leggazdagabb embere volt, és nem 96 ezer forintot keres naponta, hiszen a 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerint tavaly 90 milliárd forinttal gyarapodott, ami naponta csaknem 250 millió forintot jelent. Természetesen nem tartóztatták le, és valószínűleg olyan rajongói sincsenek, akik az utcára vonulnának, hogy szimpátiából tüntessenek érte. Ettől függetlenül lehetnek olyanok, akik tovább kattintanak a cikk láttán. 

A másik, talán még szürreálisabb hirdetés Sulyok Tamás köztársasági elnök nevével és személyazonosságával él vissza. Az államfő a 24.hu dizájnát lemásoló kamuinterjúban arról beszél, hogy mindig is a szívén viselte a nyugdíjasok sorsát. A magyar állampolgároknak pedig most lehetőségük nyílik arra, hogy akár már 40 évesen visszavonuljanak havi 3500 eurós nyugdíjjal. Ehhez a Mol Groupnál kell befektetniük a pénzüket, indulásként mindössze 90 ezer forintot. A lehetőség ellen Brüsszelnek sincs kifogása, a befektetés biztonságos, mivel egy állami finanszírozású közprojekt, amit a Magyar Nemzeti Bank garantál. Sajnos a lehetőség csak az első 3 ezer idő előtt nyugdíjba készülőnek adatott meg, szóval igyekeznie kell annak, aki be akar ülni a tutiba. 

Ha valaki innen a Mol Group oldalára kattint, akkor egy kamu Mol-oldalra kerül, ahol Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ajánlja a befektetést az érdeklődőknek. Van némi tájékoztatás arról, mivel is foglalkozik a Mol, mi a stratégiája, de a csalók annyi fáradságot már nem vettek, hogy az olajcég eredeti magyar oldaláról kimásolják a magyar nyelvű szöveget, hanem az angolt fordították le fordítóprogrammal, így kissé döcögősre sikerült a stratégia és a cégismertető megfogalmazása. 

Izlandon jegyezték be a domént

A Csányi Sándor nevével visszaélő doméneket, amelyekről a csalók támadnak, az izlandi Reykjavíkban jegyezték be szinte napra pontosan a hirdetések megjelenése előtt egy évvel. A Sulyok Tamás és Hernádi Zsolt közös befektetéseit ígérő domént az Egyesült Államokban jegyezték be, ennyit lehet kideríteni a webcímek alapján. 

A történetek még egy átlagos ember számára is fölöttébb gyanúsak lehetnek, annál érdekesebb viszont, hogy ha valaki sokat kattint ezekre az oldalakra, akkor hiába nem ad ott meg adatot, hamarosan felhívják egy befektetési ajánlattal. Az egyik ilyen érdeklődőt például Paul hívta fel egy magyarországi mobilszámról, és arról beszélt neki, hogy Magyarországon is terjeszkedik a cégük, és ha az ügyfelet érdekli a befektetési piac, szívesen megismertetné egy új applikációval, amelyhez tanácsadói programot is kínálnak. Az érdeklődő nem kívánt élni a lehetőséggel, amely valószínűleg csalási kísérlet lett volna, hiszen Paul még a vezetéknevét sem volt hajlandó elárulni, de annyi kiderült, valószínűleg egy applikáció letöltését szerette volna elérni a potenciális ügyféltől.

A Facebooknak jelentették mindkét csaló hirdetést, de a közösségi médiaoldal nem reagált eddig a megkeresésre. Nyilvánvaló, hogy az ünnepek előtt megszaporodnak a csaló hirdetések, a reklámok jelentős hányada kiberbűnözők vagy álwebshopok oldalára viszi a felhasználókat. A Csányi Sándorral készült álinterjú azóta eltűnt a oldalról, majd egy másik - szintén az Index arculatát másoló - oldalon megjelent, és Sulyok Tamás is adja még mindig a tanácsokat. 

Az áldozatok minden pénzét elviszik

Nem ez az első eset, hogy közismert magyar emberek nevével visszaélve próbálnak bepalizni gyanútlan ügyfeleket a kiberbűnözők. Csányi Sándor rendszeresen felbukkan befektetési csalók reklámjaiban, és az OTP Bank is több figyelmeztetést kiadott már ezzel kapcsolatban. 

„Rendszeresen jelennek meg a Facebookon és más közösségi oldalakon olyan hirdetések, amelyek nevemmel és fotómmal visszaélve azt sugallják, hogy tőlem származó befektetési tippet olvashatnak az adott oldalakon. Felhívom a figyelmet arra, hogy sem a múltban, sem a jövőben nem adok befektetési tanácsokat. Ezekre a hirdetésekre kattintó, nem elég körültekintő felhasználók könnyen az adathalászok kelepcéjében találhatják magukat. Arra kérem a közösségi oldalak használóit, hogy legyenek körültekintőek, ne kattintsanak az ilyen hirdetésekre, ezeket ugyanis csalók helyezték el. Minden esetben megtesszük ellenük a szükséges jogi lépéseket” - nyilatkozta korábban a nevével és fotójával elkövetett visszaélési kísérletek kapcsán Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. 

Azok, akik regisztrálnak ezekre a platformokra, a teljes megtakarításukat elveszíthetik - figyelmeztett korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Az MNB alá tartozó Pénzügyi Békéltető Testület beszámolójából kiderül: ezek a csalók sokszor távoli hozzáférést biztosító programon keresztül érték el az ügyfelek bankszámláit. Volt, hogy kezdetben még utaltak is a számlára kisebb összeget, hadd higgye az áldozat, hogy valóban fial a befektetése. 

Az egyik károsult a regisztráció után kapott a befektetési cégtől egy még kedvezőbb ajánlatot, amihez be kellett kapcsolnia az Anydesk programot. Mire észbe kapott, a bűnözők az összes pénzt elutalták a számlájáról, sőt 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is igényeltek online a nevében, és azt is ellopták.

Már mesterséges intelligenciával gyártják az álvideókat

Nemrégiben írtunk le egy hasonló internetes csalási módszert, amikor már egyenesen mesterséges intelligencia segítségével lopják el közismert emberek hangját, hamisítanak videókat, minisztériumi honlapokat, hogy rávegyék a gyanútlan áldozatokat a vásárlásra. A csípő- vagy térdprotézis csak egy humbug, sokkal jobb és gyorsabb megoldás is létezik az évek óta fennálló csillapíthatatlan fájdalmak kezelésére - állítja egy ilyen kamu videóban a Facebookon Csókay András közismert idegsebész látszólag az ATV Start műsorában beszél erről, és ajánl egy csodálatos készítményt. Koncz Zsuzsa énekesnő az Egyenes Beszédben mesél arról, hogy kevesen tudják róla, de bizony nemrég kerekesszékbe kényszerült, és ha nem jut hozzá ehhez a szerhez, ki tudja, mi lett volna, talán még mindig rokkant lenne. Természetesen ez is kamu, hamisított interjú, és csak a vásárlók bepalizálására szolgál.

A Bank360.hu szakértőjének cikke elsőként a 24.hu-n jelent meg.