Külföldön és itthon is egyre kreatívabb módszereket vetnek be a csalók, hogy mások személyes adataihoz és a pénzéhez hozzájussanak. Ráadásul egyre nehezebben felismerhető módszereket alkalmaznak. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a Magyar Bankszövetség, már nem az első alkalommal hívja fel a veszélyre az ügyfelek figyelmét. Egy külföldi történeten keresztül mutatják be, hogy amíg személyes érintettsége nem lesz az embernek, nehéz elhinni, hogy a csalók már ipari méretekben dolgoznak a megkárosításunkon. 

Az elmúlt napokban egy eredményes nemzetközi rendőrségi akció során Lettországban és Litvániában 108 embert vettek őrizetbe több millió eurós call centeres csalás miatt - írja közleményében a Magyar Bankszövetség. Erről videót is megosztottak, melyben a csaló call centerek felszámolását nézhetjük meg:

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/7Vi1KL6QAtw.jpg?itok=g2wQ4Ovi","video_url":"https://youtu.be/7Vi1KL6QAtw","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

A videó megmutatja, hogy ipari méretekben, precízen szervezetten csalták ki az ügyfelek adatait, és vették rá a megtévesztett embereket önszántukból óriási nyereséget ígérő, de valójában kedvezőtlen, csaló pénzügyi tranzakciók végrehajtására.

Az Europol és az Eurojust támogatásával a lett és a litván rendőrség több mint 100 embert vett őrizetbe Rigában és Vilniusban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szerte a világon megkárosították az érintetteket. A csaló cégnek körülbelül 200 “ügyintéző” dolgozott, akik különböző nyelveken beszéltek. Ők hívták fel a gyanútlan áldozatokat, hogy rávegyék őket megtakarításaik átutalására, kiugróan jövedelmező befektetési lehetőségeket ígérve. A bitcoinba, nyersanyagokba és külföldi valutákba történő befektetések azonban mind hamisak voltak. Emellett más módszerek is veszélyt jelenthetnek az ügyfelekről, ezekről itt írtunk részletesen.

Több mint 1 milliárd forintnyi pénzt csaltak ki az áldozatoktól

Az előzetes számítások szerint a letartóztatott gyanúsítottak havonta több mint 1 milliárd forintot meghaladó illegális haszonra tettek szert a csalással. Az Europol Európai Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Központja a kezdetektől segítette és koordinálta a nyomozást a nemzeti hatóságokkal együttműködve.

A magyar hatóságok és a bankszektor szakértői is a szigorúan figyelemmel kísérik az aktuális kiberkockázati tényezőket, részben azért is, mert határon átnyúló csaló hívásokat magyar sértettek is tapasztaltak. A bankszövetség javaslata, hogy legyünk különösen óvatosak, ha banki vagy egyéb hivatalos ügyintéző akcentussal, nem szokásos nyelvjárással, nem pontos szakmai kifejezéseket használva jelentkezik be, és kér adatokat! Emellett az online tevékenység közben is érdemes odafigyelni a gyanús eseményekre - ezekről itt írtunk egy összefoglalót. 

A háborús helyzetet is kihasználják a csalók

Az ukrán-orosz háború hatása a kiberterületen is megmutatkozik. Magyar felhasználókat is elért olyan felhívás, amely az egyik ismert hackercsoport nevében kér támogatást, hogy a felajánlott számítógép kapacitásait is felhasználva hajthassanak végre „szankciót a kibertérben”, azaz támadást az orosz szerverek ellen. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gépünk feletti kontrollt senkinek nem szabad átengedni, hiszen onnantól bármilyen adatunk nyilvánossá válik.

Néhány tanács, amit nem lehet elégszer elmondani

Szolgáltatótól, banktól e-mailben kapott felhívás, figyelmeztetés esetén mindig ellenőrizzük a feladó tényleges e-mail címét, és azt, hogy az üzenetben szereplő hivatkozás valójában hova mutat!

Személyes vagy banki adatot, ideértve a bankkártya-adatokat is, ne osszunk meg senkivel telefonon vagy e-mailben!

Semmilyen programot ne telepítsünk a számítógépünkre, mobiltelefonunkra, még a bank nevében telefonáló személy kérésére sem!