Újra arra figyelmeztetett az OTP Bank vezére, hogy senki ne dőljön be azoknak az internetes csalásoknak, amikben a nevével és fotójával próbálnak bepalizni gyanútlan ügyfeleket.

Az internetes bűnözők mások mellett most már Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának nevét és fotóit használják fel arra, hogy gyanútlan és hiszékeny embereket tőrbe csaljanak, valószínűtlen hozammal kecsegtető, befeketésnek álcázott ígéretekkel megszerezzék az adataikat és a pénzüket - hívja fel a figyelmet az OTP.

Csányi Sándor ezért ismételten kijelentette, hogy soha, semmilyen médiumnak nem nyilatkozott kriptovalutás pénzkereseti lehetőségről, a leghatározottabban elhatárolódik minden ilyen közléstől. A bankvezető ezúton is fokozott óvatosságra int az ilyen átverési kísérletek kivédése érdekében. Csányi Sándor a csalókkal szemben a szükséges büntetőjogi lépéseket már korábban megtette.  

Csányi Sándor már februárban figyelmeztetett arra, hogy a nevével és fotójával visszaélve csalnak az internetes bűnözők, de ezek a hírnek álcázott hirdetések azóta sem tűntek el. Az elmúlt időszakban minden naposak lettek azok a magyar nyelvű hirdetések, amelyek híres magyar üzletemberek nevével és fényképével bombasztikus álhíreket tálalnak, miközben valójában csak csőbe akarják húzni a clickbait címekre rákattintó gyanútlanokat. Ezek az álhírek időnként az internetes portálokon is megjelennek beágyazott hirdetésként, de főleg a közösségi médiában terjednek, mint a vírus.

Közös jellemzőjük, hogy egy híres, nagy vagyont szerző üzletember szerepel a képen és a címben (Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor), és valamilyen velük kapcsolatos nagy titok felfedését ígérik, aminek a megismerésével bárki nagyot kaszálhat. Valójában a címre, hírre, hirdetésre kattintva kiderül, hogy egyszerűen valamilyen kitalált sztorival igyekeznek például kriptovalutás befektetésre bírni a gyanútlan áldozatokat.

Az internetes csalások ettől függetlenül is egyre elterjedtebbek, különösen a banki, pénzügyi ügyfelek vannak kitéve ennek. Az adathalászok és egyéb netes csalók elleni védekezésről itt írtunk részletesebben.