Fellélegezhet a kormány, mert nem kell még részletekben sem kifizetnie a jegybank magas kamatok miatti óriási veszteségét. Az Európai Központi Bank ugyanis engedélyezte, hogy ezt majd az MNB későbbi nyereségéből pótolják.

A Magyar Nemzeti Banknak hatalmas vesztesége képződik azon, hogy az elszállt infláció miatt nagyon magasan kell tartania a kamatait. Ez már 2022-ben is több száz milliárd forintos kiadást jelent, és 2023-ban még magasabb lesz a számlája a 13 százalékos alapkamatnak, és a 18 százalékról csak az elmúlt hónapokban csökkenő, de még mindig 14 százalékos irányadó kamatnak.

A korábbi szabályok szerint a jegybank veszteségét a kormánynak a költségvetésből rögtön ki kell fizetnie, a jegybanktörvény tavalyi módosítása szerint azonban ezt 5 év alatt, részletekben teheti meg. A jelenlegi helyzetben még ez is nagy teher lenne a büdzsének. Ezért a kormány azt kezdeményezte az Európai Központi Banknál (EKB), hogy a veszteségpótlás ne legyen kötelező, azt a jegybank későbbi nyereségéből is meg lehessen tenni. A kormány a 2024-es büdzsében eleve nem számolt ilyen kiadással - remélve, hogy az EKB-tól zöld lámpát kap a javaslata, és a 2023-asban sincs ilyen kiadási tétel.

Varga Mihály pénzügyminiszter ma Facebook posztjában jelentette be, hogy ez meg is történt: az EKB elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására. A pénzügyminiszter posztja szerint ez azt jelenti, hogy a jegybank veszteségét nem a központi költségvetésből (adóbevételekből) kell pótolni, hanem az MNB középtávon várható nyereségéből.

Ebben az esetben az MNB tőkéje az elfogadandó új szabályok szerint negatív is lehet (az eddigi és várható vesztesége miatt lesz is), és ezt elég lesz majd akkor helyrebillenteni, ha normalizálódik a jegybanki kamat, és az MNB újra nyereségessé válik.

Az EKB engedélye - amelynek részletei egyelőre nem ismertek - nagy könnyebbség a költségvetésnek, hiszen még a veszteség ötödének kifizetése is jelentős tétel lenne, amit vagy újabb bevételekből vagy hitelfelvételből lehetne előteremteni.

A magas infláció mindenhol nagy gondot jelent a jegybankokat. A megemelkedett kamatszint ugyanis a járvány idején gazdaságélénkítési céllal a bankokba betolt nagy likviditás (plusz pénzek) most hatalmas veszteséget okoz a jegybankoknál. 

A magyar jegybanknál különösen így van ez, hiszen az alacsony infláció idején több élénkítési programot is finanszírozott olcsó pénzzel. Másfelől most a nagyon magas magyarországi infláció miatt a jegybanki kamatokat is kiemelkedő szinten kell tartania, ami folyamatosan hatalmas kiadást jelent a számára. Mindezek az EKB engedélye alapján egyelőre nem az állami költségvetést terhelik.

A Magyar Nemzeti Bank támogatja a jegybanktörvény kormány által kezdeményezett módosítását. Az MNB szerint a nemzetközi példák alapján a jegybankok átmenetileg negatív saját tőkével is hitelesen és hatékonyan tudnak működni. Az MNB és a kormány az elmúlt hónapokban részletesen megvizsgálta, hogy milyen a legjobb európai gyakorlat a negatív saját tőke problémájának kezelésére. Így alakult ki az Európai Központi Banknak véleményezésre elküldött – koncepciójában az MNB tavalyi javaslatával megegyező – előterjesztés. A törvényjavaslat szerint az MNB negatívba forduló saját tőkéje nem járna együtt a költségvetés térítési kötelezettségével, a jegybank saját tőkéje több más uniós országhoz hasonlóan átmeneti időre negatív is lehetne, a középtávon szükséges pozitív saját tőkét pedig a későbbi évek nyeresége adná.