Az elemzői várakozásokat is jóval felülmúlóan, 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte az alapkamatot az MNB. A jegybank ezzel a forint soha korábban nem látott gyengeségének időszakában igyekezett erős jelzést adni a piacnak. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az 1,85 százalékos (185 bázispontos) kamatemelés mellett az overnight jegybanki betétek és hitelek kamatát is 135 bázisponttal emelte, csakúgy mint az egyhetes fedezett hitelét. A nagyon erőteljes lépés nyomán az alapkamat a pénzpiacon jelenleg irányadó kamatként funkcionáló egyhetes betéti kamat szintje fölé emelkedett. 

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már ma bejelentette, hogy a jelenleg 7,25 százalékos egyhetes betéti kamatot csütörtökön 50 bázisponttal emeli az MNB, így az irányadó és az alapkamat azonos szintre jut. Ezzel az irányadó kamatláb ismét az alapkamat lenne, ami egyébként már eddig a jegybank deklarált célja volt, csak ennek idejét későbbre tette. Elemzők szerint egy ilyen húzásnak pozitív hatása lehet a gyengélkedő magyar fizetőeszközre, mert követhetőbb lenne a jegybank politikája.

Virág azt is hozzátette, hogy a jegybank továbbra is rugalmasan használni fogja az egyhetes betéti kamat emelésének lehetőségét, ha az infláció ezt indokolja, de a betéti kamat emelése a Monetáris Tanács következő ülésén be fog épülni az alapkamatba is.  

A jegybank célja az infláció megfékezése, és ehhez az MNB minden szükséges eszközt fel fog használni. A jegybank jelentősen emelte inflációs várakozásait. A fogyasztó árindex az idei évben 11 és 12,6 százalék közé várható, és jövőre sem lesz még sokkal jobb a helyzet. 2023-ban 6,8 és 9,2 százalék közötti éves inflációra számít jelenleg az MNB.

Az előzmények

Hétfőn a már tartósan 400-as szint felett lévő forint történelmi mélypontra zuhant, és megismerhettük a rémálom határt, amikor 404,77 forintba kerül egy euró. A mai nap reggelén kissé javult a helyzet, és mindenki a jegybank délutáni kamatdöntésére várt. Valószínűsíthető volt, hogy ha egy ilyen euro árfolyamnál a jegybank folytatta volna azt a sorozatot, hogy 50 bázisponttal emeli a kamatot, akkor a forintot újabb komoly ütés érhette volna, mert a piac legalább 100 bázispontos emelést várt. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi kamatemelések is csak rövid átmeneti időre erősítették a forint árfolyamát. 

Hetek óta szakértők tömege próbálja megtalálni a forint gyengélkedésének az okát, és okok akadnak bőséggel. Elképzelhető, hogy a piac egy része most kezdi beárazni azt, hogy az ország igen sok pénzt  veszíthet, ha az unióval nem sikerül megállapodnia, és idén már nem jön pénz Brüsszelből. A forint gyengélkedéséhez hozzájárulhat, hogy a várható beütemezett hitelminősítések is magukban hordozzák az ország leminősítésének kockázatát. A Fitch és a Standard and Poor’s is a következő két hónapban dönt az ország hitelminősítéséről. Van olyan elemző, aki úgy véli, hogy a jegybank kamatemelései nem érik el a forintgyengülés kordában tartásához szükséges szintet, ami szintén gyengíti az amúgy is betegeskedő forintot. 

2022 májusában 2022 januárjához képest a forint nemcsak az euróhoz, de a régiós devizákhoz viszonyítva is 9-10 százalékkal értékelődött le. Egyedül a válságos helyzetben lévő török lírához képest erősödött. Ez arra utal, hogy nem csak a szomszédban zajló háború és az energiaválság okozza a forint gyengeségét, hanem más, belső okok húzódnak meg mögötte.  

A mélyebb okok

Elemzők a forint tartós gyengesége mögött két fő okot szoktak megnevezni. Az egyik az, hogy továbbra is ellentmondó információk látnak napvilágot arról, hogy a kormány közeledik-e egy megállapodáshoz az EU-val, és sikerül-e megkapnunk az EU-s forrásoknak legalább egy részét idén, valamint kapunk-e pénzt jövőre. Nem jelentéktelen összegekről van szó, a kohéziós alapból és a helyreállítási támogatásokból a kormány erre az évre 2363 milliárd forintot várt, de ennek alig nyolcadához jutottunk hozzá. Minden elemző hangsúlyozta, hogy ha az EU-val sikerülne békét kötnie a kormánynak, az lenne a legnagyobb lépés a forint stabilizálódása felé.  

A másik makacs probléma, ami miatt a forint tartósan betegeskedik, az az, hogy mind a költségvetés, mind a magyar fizetési mérleg súlyos deficitet mutat. A költségvetés az idei év első négy hónapjában 2636 milliárd forintos hiányt hozott össze, ami első ránézésre valóban ijesztő mértékű, bár annak a támogatás zuhatagnak az ismeretében, amelyet a kormány az év elején fegyverpénz, 13-ik havi nyugdíj, családi szja-visszatérítés formájában, a lakosságra öntött, nem váratlan - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, a G7-nek írt cikkében. A folyó fizetési mérleg hiánya szintén igen jelentősen, 2,7 milliárd euróval romlott az első negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest. 

A forint mélyrepülését, több más tényező mellett a folyó fizetési mérleg romlása is fokozza. Ez önmagában is nyomást helyez egy adott ország fizetőeszközére, mivel növeli az idegen deviza, ezzel szemben csökkenti a helyi deviza iránti keresletet. Az egyensúlyi problémák enyhülése ezért stabilizálhatná a forint árfolyamát Suppan szerint. 

Mindenesetre az azonnali hatása a mostani nagy kamatemelésnek korlátozott volt a forintra. A pénzpiacon a bejelentés hatására 396-os euro árfolyam közelébe erősödött, de aztán hamar visszakorrigált a 398-399-es sávba.

Hogyan hat mindez a banki hitelekre?

A hitelfelvevőknek arra kell számítaniuk, hogy az eddigiekhez hasonlóan a jegybank kamatemelései előbb-utóbb megjelennek a banki ajánlatokban, különösen az ilyen szokatlanul nagymértékű, 1,85 százalékos. A kölcsönök kamatait közvetlenül jobban befolyásolja a jelenleg irányadónak számító egyhetes jegybanki betéti kamata, amennyit bankoknak fizet az MNB a nála elhelyezett pénzért. Ezt a jegybank júniusban kénytelen volt extra megemelni, amikor a forint tartósan átütötte a 400-as árfolyamszintet, és az USA-ban is nagy kamatemelés történt. Ez a 7,25 százalék növekedik csütörtökön 7,75 százalékra, és így azonos szintre kerül az alapkamattal.

A kamatstop év végéig történő meghosszabbítása ugyan meggátolja, hogy az érintett jelzáloghitelesek változó kamata kövesse ezt az emelkedést, de az új lakáshitelek és személyi kölcsönök árában kőkeményen meg fognak jelenni a mostani jegybanki lépések is. Az áthárítás mértéke ugyanakkor csökkenhet, hiszen a bankoknak arra is figyelniük kell, mekkora az a kamatszint, amennyiért az ügyfelek még hajlandóak kölcsönt felvenni.

Az elmúlt hónapokban már arra is volt példa, hogy egyes bankok akciósan vagy tartósan csökkentették a jelzáloghiteleik kamatát, de azért a többségnél még inkább az volt a jellemző, hogy újabb és újabb kamatemeléseket hajtottak végre a kölcsönajánlataikban. Az a közeli napokban derülhet ki, hogy a szokásos hó eleji kamatmódosításokkor hogyan reagálnak a mostani jegybanki döntésre a bankok a hitelajánlataikban.