Az infláció lendületes csökkenése ellenére a Magyar Nemzeti Bank csak annyit vágott az alapkamatából, mint az elmúlt két hónapban. A 0,75 százalékos csökkentés alapján az alapkamat várhatóan a 10,75 százalékos szinten zárja az évet, és már csak jövőre válik egyszámjegyűvé. A lakáshitelek kamatplafonjának a múlt héten bejelentett 1,2 százalékos januári csökkentésében megelőlegezték a jegybanki lépést.

Tovább csökkent a jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az idei utolsó, keddi kamatdöntő ülésen a 11,5 százalékos alapkamatot 0,75 százalékponttal 10,75 százalékosra vágta vissza. Az egynapos jegybanki betét kamata 9,75 százalék, az egynapos hitel pedig holnaptól 11,75 százalék lesz. 

A döntés és annak mértéke a várakozásoknak megfelelő, hiszen az MNB a májusban megkezdett kamatcsökkentés óta minden hónapban mérsékelte az irányadó kamatot. Október óta már az alapkamatot, havonta 0,75 százalékkal. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani döntés is, amelyet az infláció alakulása lehetővé tesz, hiszen a KSH adatai szerint novemberben már 7,9 százalékra csökkent a pénzromlás üteme, amely az év utolsó hónapjában 7 százalék alá kerülhet. Mindeközben pedig a forint árfolyama viszonylag stabil maradt, az euró nem mozdult el jelentősen a 380 körüli szinttől. Mivel az alapkamat mostani csökkenése továbbra is elmarad az infláció mérséklődésétől, a holnaptól érvényes alapkamat növekvő reálkamatot jelent a pénzpiaci szereplők számára. 

Egyszámjegyű alapkamatra legkorábban a jövő év első hónapjaiban lehet számítani. Ha a jegybank ilyen ütemben folytatja tovább, akkor februárban érheti el a már 10 százalék alatti, 9,25 százalékos szintet. Korábban a kormány ehhez kötötte a hitelkamatstopok megszüntetését, illetve a lakossági kölcsönöknél annak megvizsgálását. 

Ez már biztosan ki fog tolódni, hiszen a vállalati hiteleknél 2024 áprilisától tervezi ezt a kormány, addig meghosszabbították az intézkedést, a lakáshitelek esetében pedig egészen július 1-ig kitolták a kamatstop hatályát. Ekkorra már szinte biztosan 10 százalék alatt lesz az alapkamat, akár több százalékkal is. 

Mindeközben az új lakáshitelekre októberben bevezetett 8,5 százalékos kamatplafont januártól 7,3 százalékra csökkentik, amit indokol az azóta bekövetkezett alapkamat-csökkentés, illetve a hosszú futamidejű jelzálogkölcsönök árazását befolyásoló referenciakamatok ezzel párhuzamos mérséklődése. A kormány a vállalati forgóeszközhoteleket is érintő kamatplafont április elsejéig szeretné fenntartatni a bankokkal.

A betétek és a hitelek kamata is csökkenhet

Az alapkamathoz igazodnak egyes bankbetétek is, néhány hitelintézet a lakosság számára is kínál ilyen betéteket, máshol a privátbanki, vállalati ügyfeleknek van lehetőségük arra, hogy a jegybanki betéthez hasonló kamaton elhelyezzék a pénzüket. Ez a lehetőség azonban a kamatvágások miatt egyre kevésbé lehet vonzó. 

A jegybank döntése a banki hitelek kamataira is hat. A bankközi kamatok, például a BUBOR és a BIRS is rendszerint csökken az ilyen döntések után. A BUBOR a változó kamatozású hiteleknél - főleg a piaci alapú vállalati hiteleknél - fontos paraméter, a BIRS az olyan, hosszabb kamatperiódusú kölcsönöknél jellemző referenciakamat, mint amilyenek a lakáshitelek. A már felvett hitelek esetén ezek a kamatfordulónál változtathatják meg a törlesztőrészleteket. A jegybanki kamatcsökkentés nem épül be automatikusan a bankok új lakossági hiteleinek árazásába, de befolyásolja azt a referenciakamatokon keresztül.

A jegybank már 6 százalék alatti inflációt vár 2024-ben

A jegybank várakozása szerint az éves infláció decemberre 6 százalék körüli szintre csökkenhet, és akár ötössel is kezdődhet már ez a szám - mondta Virág Barnabás alelnök a kamatdöntő ülés utáni tájékoztatón. Az erős dezinfláció 2024 első negyedévében folytatódik, majd ezt követően lelassul, így a fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6–17,7, 2024-ben 4,0–5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5–3,5 százalék között alakulhat - prognosztizálja az MNB. A kormány a 2024-es költségvetésnél 6 százalékos átlagos éves inflációval számolt, de a legutóbbi pénzügyminisztériumi megszólalás már ennél alacsonyabbat is elképzelhetőnek tartott. Virág Barnabás kijelentette, hogy a monetáris tanács 2024-ben 5 százalék körüli reálbér-emelkedést is elképzelhetőnek tart.

A jegybank előrejelzése szerint a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a 0,6-0,4 százalékkal csökken. 2024-ben várhatóan 2,5–3,5, 2025-ben 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül a magyar GDP.