Csaknem egy év után ismét 13 százalék az MNB irányadó kamata. Mindeddig a 14 százalékos egynapos betéti tender kamat számított irányadónak, de ez 13 százalékra csökken, októbertől pedig meg is szűnik, azaz a jegybank újabb egyszázalékos kamatvágást hajtott végre. A következő lépése már az alapkamatot fogja csökkenteni, várhatóan október végén. A május óta tartó folyamat eredményeként a hitelek is olcsóbbá váltak, de az új kölcsönöknél a kamatcsökkentés még csekély, sokkal többre lesz szükség ahhoz, hogy újra vonzóbbá tegyék a hiteleket a lakosság számára.

Csaknem egy év után újra az alapkamat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó kamata. Az alapkamatot ugyan az eddigi 13 százalékos szintjén hagyta a monetáris tanács a keddi ülésén, de a 14 százalékos kamatú egynapos betéti tenderének a kamatát néhány napra 13 százalékra csökkentette, októbertől pedig már nem is hirdet meg ilyen betéti tendert. Virág Barnabás MNB-alelnök bejelentette, hogy 2023. október 1-től a jegybank a bankok tartalékszámlájának a kötelező tartalék összegén felüli egyenlegére az alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizeti összeghatár nélkül. Az alapkamathoz képest az egynapos jegybanki betét 0,5 százalékkal 12 százalékra csökkent, míg az egynapos jegybanki hitel kamata egy nagy, 2,5 százalékos csökkenéssel 14 százalékra mérséklődött.

Ezzel az MNB folytatta a májusban megkezdett kamatvágásait, amelyek során minden hónapban egy százalékot csökkentett az irányadókamatán. A jegybank várhatóan az év hátralévő hónapjaiban is így tesz majd, de az újabb kamatvágások során már az alapkamatot fogja csökkenteni, ami így december végére érheti el a 10 százalékot - prognosztizálják a Bank360.hu szakértői.

A mostani kamatdöntéssel a jegybank csaknem egy év után tért vissza oda, ahonnan elindult. 2022. szeptember végén növelte ugyanis az alapkamatot 13 százalékra. Ekkor ugyan bejelentette azt is, hogy több kamatemelést már nem hajt végre, azonban ezt követően elszállt a forint árfolyama, 430 forint fölé ugrott az euró. Ennek hatására október közepén egy hatalmas, 5 százalékos vész-kamatemelésre kényszerült a forint védelmében. Ezt úgy valósította meg, hogy az alapkamat 13 százalékon tartása mellett egynapos betéti tendereket hirdetett meg 18 százalékos kamaton. A pénzpiac számára az utóbbi lett az irányadó kamat, hiszen a gyakorlatban ekkora kamatot adott az MNB azért, hogy betegyék hozzá a forintjukat a piaci szereplők. 

Ezzel az óriási kamatfelárral sikerült visszafordítani a forintot, annyira, hogy az elemzők többségének a várakozásaival szemben 2023-ban tartósan jóval 400 forint alatti euróárfolyam alakult ki, és még most is e szint alatt van a magyar fizetőeszköz.

Ez a kamatszint egészen május végéig fennmaradt, ekkor látta elérkezettnek az időt az MNB a kamatcsökkentések megkezdésének, amit azóta havonta 1 százalékos lépésekkel fenn is tart.

Így változhatnak a hitelek és betétek kamatai

Az irányadó kamatszint csökkentése hatással van a hitelek és betétek kamatára is. Egyes privátbanki, vállalati és kiemelt ügyfelek betéteit a bankok az elmúlt időszakban le tudták kötni a magas kamatozású jegybanki betétben, de ennek vonzereje a kamatcsökkentésekkel együtt fokozatosan mérséklődőtt. Az átlagos lakossági ügyfelek pedig eleve nem kaptak ilyen ajánlatokat. A nagybankok túlnyomórészt szinte semmit nem fizettek eddig a lekötött betétekre, csupán néhány olyan ajánlat volt a piacon, jellemzően kisebb méretű bankoktól, amelyben 10 százalék feletti vagy akörüli kamatot kínáltak a betétekre.

Ezeknél a legjobb állampapírok, főként a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) még a jelenlegi, 14,75 százalékos kamatával is sokkal vonzóbb, különösen, hogy a betéteket még a kamatadó és a júliustól rájuk kivetett szocho is terheli. 

Az irányadó jegybanki kamat csökkentése az elmúlt hónapokban érezhető mértékben csökkentette a hitelek árát befolyásoló referenciakamatokat. további mérséklődését is eredményezheti. A bankközi kamatláb, a BUBOR minden kamatvágás után csökkent, ez várható most is, ami jó hír a változó kamatozású hitelekben lévőknek, elsősorban a vállalatoknak. A kamatvágás előtti 14,69-ről 11,69 százalékig mérséklődött már az egyéves BUBOR értéke. A hosszabb futamidejű jelzáloghitelek kamatát befolyásoló referenciakamat, a BIRS pedig 8,18-ról 6,89-re csökkent. 

A lakossági ügyfeleket a legalább még az év végéig élő kamatstop miatt ez a változás nem érinti, de ha ez véget ér, akkor számítani fog. A kis- és középvállalkozások változó kamatozású hiteleinél is ez a helyzet, hiszen ott szintén érvényben van még a kamatstop 2023 végéig. A kormány azt ígérte, a kamatstop addig marad fenn, amíg az alapkamat 10 százalék alá nem csökken. A legutóbbi nyilatkozatok alapján azonban várhatóan ezután is megmaradhat ez az intézkedés a lakossági hitelekre, a megszüntetése várhatóan több lépésben valósul meg majd 2024-ben.

A jegybanki kamatcsökkentések hatására az elmúlt hónapokban már az új lakáshitelek és személyi kölcsönök esetében is érezhető volt. Minden bank hozzányúlt ezek árazásához, a kínált kamatok azonban eddig még csak kisebb mértékben csökkentették. Így aztán ugyan a kamatkondíciók látható kedvezőbbé váltak, azonban a javulás mértéke még messze elmarad attól, ami önmagában kölcsönfelvételre ösztönözhetné a lakosságot.

Vannak olyan lakossági banki betétek is, amelyeknek a kamatát a jegybanki alapkamathoz kötik, ezeket azonban a mostani döntés még nem érinti. Néhány banknál van ilyen, jellemzően 10 százalék körüli kamatot kínáló lekötött betét, amelynek majd akkor változnak a feltételei, ha az MNB az alapkamatot is elkezdi csökkenteni, azaz várhatóan október végétől.

Stagnáló gazdaságot vár az MNB és 18 százalék körüli inflációt

Közzétette a jegybank az új gazdasági prognózisát. Ezek alapján az idén 17,6-18,1 százalékos éves átlagos inflációt vár, jövőre pedig 4-6 százalékosat. A pénzromlás mértéke 2025-re csökkenhet 2,5-3,5 százalékra. Az idén a korábbi növekedés helyett már lényegében stagnálásra számít a magyar gazdaságban, ami azt jelenti, hogy a GDP változás +0,5 és -0,5 százalék között alakulhat. Jövőre és az azt követő években 3-4 százalékos bővülést vár.