A harmadik negyedévben is sok pénzt tettek félre a magyarok, de nem annyit, mint korábban. Ezt részben az ebben a szezonban megugró kiadások okozhatták, de a lakásvásárlások is elszívhatták a pénzt.

Rekordösszeget spóroltak össze a magyarok a második negyedévben. A teljes új megtakarítás csaknem 4440 milliárd forint volt, ami háztartásonként átlagosan 1,1 millió forintra jönne ki.

Érdemes-e az alaptörvénybe emelni a készpénzhasználat jogát, veszélyben van-e ez ma Magyarországon, vagy inkább arra lenne szükség, hogy még jobban terjedjen az elektronikus fizetés? Az MNB az utóbbit szeretné, de a politikai javaslat az előbbiről szól.

Sosem volt még ennyi bankszámla Magyarországon, mint az idén szeptemberben, a devizaszámlák, a bankkártyák száma is történelmi csúcson van, és egyre többen fizetnek a telefonjukkal a kártyjuk helyett helyett. 

A hozamok csúcsra jártak, félretenni is sikerült, ennek köszönhetően reálértéken lassan visszaszerzi a vagyonát a lakosság. A szocho nem vette el a háztartások kedvét a befektetési alapoktól, és az öngondoskodásban is újra jobban hisznek. 

Összekapták magukat a magyarok a pénzügyi krízisben. A pénzt nem szórják el, befektetik, a hitelt meggondolják, spórolnak, ahol tudnak. A GDP és a hitelezés ennek nem örül, de az értékpapírszámlák szépen híztak a második negyedévben is. Három hónap alatt csaknem kétezer milliárd forintot tett félre a lakosság.

Vannak mesterek, használt autót vagy ingatlant eladók, akik ragaszkodnak a készpénzhez, amelynek a felvétele egyre drágább és macerásabb. Van azonban olyan trükk, amivel több millió forint kivétele is ingyenessé tehető. Éppen a tranzakciós illetéket bevezető állam teszi lehetővé.

Az MNB rendeletben határozta meg, hogy a bankoknak mennyi bankjegykiadó automatát (ATM) kell üzemeltetniük. Az érintett pénzintézeteknek a bankkártyaszámuktól függően legalább 169-et, a legnagyobb bankoknak pedig tízszer ennyit. A jegybank feltételhez köti a bankfióki pénztárak bezárását is.

A lakossági fogyasztás több, mint harmadát tették ki a kártyás fizetések, ezzel összefüggésben pedig a készpénzfelvételek száma is jelentősen visszaesett.

Ahogy a legtöbb bank a digitális csatornákon való műveleteket és ügyintézést kezdi előnyben részesíteni, úgy a hagyományos banki széfbérlés kissé régimódi megoldásnak tűnhet, ám sok esetben továbbra is hasznát vehetjük ennek a szolgáltatásnak. Amennyiben értéktárgyunkat nem egy otthoni széfben szeretnénk tárolni, a biztonsági szempontokat figyelembe véve érdemes lehet a bankok által kínált szolgáltatást igénybe venni, ugyanakkor számítsunk rá, hogy készpénzt már nem tárolhatunk akármelyik kereskedelmi bank széfjében.

Sokak számára kényelmetlen lehet több százezer forintnyi készpénzt vinni egy külföldi utazásra, viszont bármikor jöhet egy nem várt kiadás, autóbérlés, bevásárlás, vagy egy kihagyhatatlannak tűnő program. Ilyenkor dönthetünk úgy, hogy egy kényelmes megoldást választunk és inkább készpénzt veszünk fel a magyarországi bankunktól igényelt bankkártyákkal egy külföldi pénzintézet ATM-jéből.

A Magyar Nemzeti Bank javaslata nyomán a bankok a járványügyi helyzetre tekintettel jelentősen megemelték az érintésmentes bankkártyák limitjét, 5000 forintról 15 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy jóval magasabb összegű vásárláskor kell csak a terminált nyomkodni, a kisebb beszerzések alkalmával egyáltalán nem kell a gombokkal kapcsolatba kerülni.