Az alapkamat maradt, a kamatfolyosó viszont szűkebb lett, az egynapos betéti tender kamata, vagyis az irányadó ráta pedig 100 bázisponttal 16 százalékosra csökkent. Ettől a hitel- és kiemelt ügyfeleknek adott betétkamatok is lejjebb mehetnek a bankoknál. 

A várakozásoknak megfelelően lépett a júniusi kamatdöntő ülésén is a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A délután 2-kor megjelent alapvető kamatkondíciók alapján az alapkamat továbbra is 13 százalékos maradt, a kamatfolyosó viszont kissé szűkebb lett, az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 12,5 százalékos, míg az egynapos hitelé 18,5 százalékosra csökkent. 

Az alapkamat már tavaly szeptember óta 13 százalékos, ezen azóta nem módosított az MNB. Tavaly októberben viszont a forint összeomlását látva bevezetett egy egynapos betéti tendert 18 százalékos kamattal. Ezt az irányadó kamatot a monetáris tanács a múlt havi kamatdöntő ülésen kezdte csökkenteni, miután úgy látták, az infláció tetőzése megtörtént, és mostantól mérséklődik az üteme. A májusi inflációs adat is kedvezően alakult, 21,5 százalékos lett, így várható volt, hogy a jegybank tovább vágja majd a egynapos betéti tender kamatát, amely holnaptól 16 százalékos lesz. 

A döntés a hitel- és betéti kamatokra is hatással lesz. A magyar hitelintézetek a privátbanki és vállalati ügyfelek számára több ezer milliárd forintot kötnek le a magas kamatú jegybanki betétben, ezek a kiemelt ügyfelek mostantól kezdve kisebb kamatot kapnak. A privátbanki ügyfelek lassan elgondolkozhatnak azon is, hogy átcsoportosítsák a megtakarításukat állampapírba. 

A lakossági állampapírok ugyanis versenyképessé válnak a jegybanki betéttel. A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) aktuálisan 15,9 százalékos hozama alig marad el a 16 százalékos jegybanki betét kamatától, ráadásul ez utóbbiból júliustól 13 százalékos szociális hozzájárulást is levonhatnak majd, de már most is 15 százalékos kamatadó terheli, míg az állampapír hozama után egyiket sem kell fizetni. 

A hitelkamatokra is hatással lehet a kamatdöntés. A vállalati hitelek többségénél a kamat a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz igazodik, amelynek a mértéke a futamidőtől függően 50-70 bázisponttal csökkent az előző, 100 bázispontos kamatdöntés óta. 

Szintén a BUBOR-hoz igazodik a legtöbb kamatstopos lakossági lakáshitel is. Ezeket a kamatsapka megvédte eddig a drasztikus kamatemelkedéstől, és úgy tűnik, az intézkedést nem is vezeti ki a magyar kormány addig, amíg nem csökkennek a referenciakamatok olyan szintre, ami az adósok többségének már nem fáj. Jelenleg az év végéig tart a kamatstop.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kamatstop kapcsán korábban arról beszélt, addig marad fenn a védőháló, amíg 10 százalék alá nem süllyed az alapkamat. A jelenlegi 13 százalékos ráta csökkentéséről azonban egyelőre még nincs szó, az irányadó egynapos betéti kamat és az alapkamat, ha a mostani ütemben folyik az előbbi csökkentése, várhatóan a szeptemberi kamatdöntő ülésen kerül majd azonos szintre, addig az alapkamathoz aligha nyúl hozzá a monetáris tanács. 

Most már gyorsabban fog csökkenni az infláció, de óvatos marad az MNB

A jegybank folytatni fogja az egynapos betéti tender kamatának csökkentését, hogy összezáruljon az alapkamattal. Mivel az infláció folyamatosan csökken, már ősszel pozitívak lehetnek a reálkamatok, és az év végére érezhetően 10 százalék alatti alapkamattal számol az MNB - hangsúlyozta Virág Barnabás alelnök a kamatdöntés után. A korábbi előrejelzések ennél pesszimistábbak voltak, legkorábban az év végére várt pozitív reálkamatot a jegybank. A gazdaság élénkülése is megkezdődik a harmadik negyedévben, ahogy csökken az infláció, és a külső egyensúly is javult. 

Magyarországon egyre több árunál nem csak az áremelkedés üteme csökken, de árszintcsökkenés is van már. A fogyasztói kosár 32 százalékában látott árcsökkenést a jegybank. Április óta elkezdett mérséklődni az élelmiszerek ára, ami júliusban kifejezetten erőssé vált. A kormányzati intézkedések - kötelező akciók, árfigyelés - érdemben csökkentik az árszínvonalat és az inflációt - hangsúlyozta Virág Barnabás. A vállalkozások lehetőségei az áremelésre is egyre kisebbek, a belső kereslet ugyanis mérséklődik. 

Az infláció csökkenésével párhuzamosan a reálbérek is emelkedhetnek, ami erősíti a gazdasági növekedést. A folyó fizetési mérleg egyenlege határozottan javul, ennek egyik oka az energiaárak csökkenése, de más tényezők is javítottak a mérlegen. Az MNB korábbi várakozásainál is kedvezőbbnek tűnnek a friss adatok. A forint viszont az elmúlt hetekben időnként meglehetősen volatilissé vált, hirtelen árfolyamváltozásokon ment keresztül, ez óvatosságra inti a jegybankot. Az orosz-ukrán háború folytatása is kockázatokat hordoz a világgazdaság számára. 

Az egynapos betéti tendernél ennek megfelelően óvatos éa fokozatos kamatcsökkentés várható a következő hónapokban is, a cél az alapkamathoz történő közelítés. A tervek alapján a korábbi ütemben - havonta 100 bázisponttal - mérsékelheti az MNB az irányadó kamatot. Az alapkamat 13 százalékos szintjének módosítása viszont jelenleg nincs napirenden, csak akkor kerül elő a csökkentés, ha az infláció jelentősen visszaesik. A pozitív reálkamat-környezet marad, az inflációs cél elérését továbbra is prioritásként kezeli az MNB, az alapkamat ennek megfelelően alakul majd.