Tíz év után először emelkedett a jegybanki alapkamat az MNB Monetáris Tanácsának döntése alapján, 0,6 százalékról 0,9 százalékra. Megnéztük, milyen hatással lehet a lakossági hitelpiacra az alapkamat emelkedése. 

Az elemzők hetek óta a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat emelkedését prognosztizálták - előbbiről ma döntött a Monetáris Tanács. Matolcsy György jegybankelnök alapkamat-emelés ciklust jelentett be: várhatóan havonta döntenek majd az emelésről, egészen addig, amíg az infláció fenntartható módon vissza nem ereszkedik a célsávba. Az MNB a kamatfolyosót változatlanul hagyta. Emellett megtartotta a jegybank az egyhetes betétet, a jövőben azonban ismét az alapkamat lesz az irányadó mutató, az egyhetes betét kamatszintje pedig az alapkamat szintjére áll majd be. 

Az elmúlt hetekben a lakossági hitelpiacot is érintő referenciakamatoknál már érezhető volt a változás, illetve több hitelintézetnél emelkedtek a jelzáloghitelek kamatai is. Mi történik most a lakossági hitelpiacon és milyen változásokra számíthatunk, ha emelkedik az alapkamat?

Hogy állnak most a lakáshitelek?

A lakáscélú kölcsönöknél a folyósítási volumen márciusban és áprilisban is rekordot döntött, mindkét hónapban 100 milliárd forint feletti összeget helyeztek ki a hitelintézetek. A piacon tehát a verseny jelentős, a bankok részéről megvan a szándék a növekvő kihelyezésre, ügyféloldalon pedig nő a kereslet. 

A lakáshitelek kamatát érintő referenciakamatok változása már tetten érhető volt a kamatemelést megelőzően - ebben a tekintetben érdemes a rövidebb és a hosszabb kamatperiódusú lakáshiteleket külön megnézni. A legfeljebb 12 hónapos kamatperiódusú lakáshitelek általában a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz, a BUBOR-hoz igazodnak. Az elmúlt évben az alábbiak szerint alakult a BUBOR értéke: 

A legfeljebb egy éves kamatfixálással felvett lakáscélú hiteleknél 2020. júliusban kifejezetten alacsony volt az átlagos thm, mindössze 3,15 százalék. Ezzel szemben idén áprilisban már 4,31 százalékos átlagot tett közzé az MNB, ez azonban csak a rövid kamatperiódusú hitelekre vonatkozik - a lakáshitelekre a nagy átlagot nézve nem volt jellemző a drágulás, sőt éppen az ellenkezője történt. 

Ez azzal magyarázható, hogy a legfeljebb egy éves kamatperiódussal felvett lakáshitelek mára szinte teljesen kiszorultak a piacról, arányuk az elmúlt három évben 30 százalékról 1-2 százalékra esett vissza az újonnan folyósított lakáshitel volument tekintve - vagyis az átlaghoz nem sokat tesznek hozzá. Ezzel párhuzamosan a lakáscélú hitelek kamatfixálásának az átlagos hossza jelentősen emelkedett, 2021. áprilisban 106 hónap volt ez az érték. 

A hosszabb, legalább ötéves kamatperiódussal felvehető kölcsönök kamatai, amelyek a BIRS-hez vagy az ÁKK által meghatározott valamelyik referenciakamathoz vannak kötve,  átlagosan csökkentek az elmúlt években - így alakulhatott ki az a helyzet a piacon, hogy a biztonságosabb hiteleket közel azonos kamatköltséggel lehet felvenni, mint a kockázatosabb, rövid kamatperiódusú konstrukciókat.

2021. áprilisban ez a tendencia már az átlagos kamatszinteken is egyértelműen látszott: először fordult elő ugyanis, hogy az átlagot tekintve is olcsóbbak voltak az egy éven túli kamatfixálással igényelhető kölcsönök. Érdemes szemügyre venni az ajánlatokat a Bank360 lakáshitel kalkulátor segítségével, hiszen akár több olyan ajánlatot is találhatunk ötéves kamatperiódussal, amelyek kedvezőbb thm-mel vehetők fel, mint egy 6 vagy 12 hónapos kamatperiódussal felvehető kölcsön.

Most kedvező a kamatkörnyezet, de érezhető a változás 

Mivel az MNB legfrissebb átlagkamatra vonatkozó adatai áprilisra vonatkoznak, az aktuális helyzet felméréséhez más információkra van szükség - ebben nyújt segítséget a Bank360 elemzői által szerkesztett kamatfigyelő. Ez alapján elmondható, hogy az elmúlt egy hónapban a rövid kamatperiódusú hitelek kamatlába a BUBOR-hoz igazodva kis mértékben emelkedett, 10-20 bázisponttal. A hosszabb kamatperiódusú kölcsönök között viszont 40-70 bázispontos emelkedés is előfordult az elmúlt hetekben több nagybanknál is. 

Mi a helyzet a fogyasztási kölcsönökkel?

Az alapkamat emelés annyiban érinti a fogyasztási hiteleket, hogy a törvényben megszabott maximum teljes hitelköltség mutató (thm) több szolgáltatás esetében emelkedni fog. A személyi kölcsönök és gyorskölcsönök esetében az ügyleti kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét, a hitelkártyák és a folyószámlahitelek esetén pedig a 39 százalékpontot - így jelenleg 24,6 százalék és 39,6 százalék a thm maximum. A vonatkozó törvény szerint ez így is marad 2021 végéig, mivel az adott naptári félév teljes időtartamára az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó - vagyis a második félévben a június 1-jén aktuális, 0,6 százalékos jegybanki alapkamat alapján kell számolni.

Az alapkamat emelése valószínűsíthetően nem fogja drasztikusan megváltoztatni a fogyasztási hitelek díjszabását, tekintve, hogy a gyakorlatban a törvényi maximumnál jelentősen alacsonyabb hitelköltségek a jellemzőek. Az átlagos hitelköltségekre az elmúlt időszakban csökkenés volt jellemző, ami részben a fogyasztóbarát személyi hitelnél kötelezően alkalmazandó kamatfelár-plafonnak is köszönhető. Az átlagos hitelköltség mutató a személyi kölcsönöknél áprilisban 12,51 százalék volt, de az áruhiteleknél sem haladta meg a 18 százalékot.