Az idei első kilenc hónapban az új lakások építése 21 százalékkal, a bejelentett lakásépítések száma pedig még nagyobb mértékben, 43 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A lakásépítési kedv alulmúlja még a 2020-as koronavírus-járvány alattit is. A piac állami ösztönzésre vár, amiből eddig az emelt összegű CSOK Pluszt kapta meg 2024-re.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss összesítése szerint 2023 első háromnegyed évében 10 808 lakást vettek használatba az országban, 21 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29 százalékos volt a visszaesés, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37, a többi városban 9, a községekben 8 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3 százaléka lakóparkban található. A lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel közel 98 négyzetméterre nőtt.

Bezuhant az építési engedélyek száma

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentés alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43 százalékkal kisebb, mint 2022 első háromnegyed negyedévében. Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. (Ennek mértéke még a Covid-járvány alatti szintet is alulmúlja.) A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39, a többi városban 43, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik - hívja fel a figyelmet a KSH.

Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalékkal), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék).

A lakóépületekre kiadott új építési engedélyek száma is 43 százalékkal volt kevesebb (6297 darab) idén, mint egy évvel korábban. A tervezett nem lakóépületek (mint például ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági épületek) száma országosan 3070 volt, amely - a lakásépítéseknél kisebb - 17 százalékos visszaesést jelent tavalyhoz képest. 

Új állami támogatásokra várnak az építők

Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már többször jelezte, hogy a lakásépítések és -felújítások állami ösztönzők és a lakosság számára elfogadható banki finanszírozás nélkül tovább szűkülnek.

A kormány eddig a kamatplafon bevezetésével próbálta stimulálni a hitelpiacot, amelynek mélyrepülése visszavetette a lakásépítési kedvet is. A bankok a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérésére októberben 8,5 százalékos kamatplafont vezettek be a lakáshiteleikre. A bankok jelenleg már 7-essel kezdődő THM-mel is nyújtanak ilyen kölcsönöket.

A kormány a közelmúltban jelentette be a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) 2024-től változó szabályait. A falusi CSOK megmarad, de újdonság a már megjelent jogszabályhoz képest, hogy a támogatási összeget nemcsak a használt lakásoknál emelik meg jelentősen, hanem ugyanennyivel az újaknál is.

A jelenlegi CSOK-ot 2024-től felváltja az ország összes településén elérhető CSOK Plusz kamatkedvezményes hitelprogram, amelyhez azonban már nem jár közvetlen támogatás, és csak plusz gyereket vállalva lehet felvenni. Változás, hogy a hitel ugyanakkora összegben igényelhető majd új és használt lakás vásárlására. (A falusi CSOK-kal együtt is felvehetők lesznek a CSOK Plusz megemelt összegű hitelei.)

A lakásépítők az új CSOK-szabályokon túl energiamegtakarítást eredményező felújítási támogatásra is várnak. Az ÉVOSZ a nyáron javaslatot is kidolgozott egy új lakásfelújítási támogatásra. Legfeljebb 5 millió forintos, 5 százalékos kamatozású államilag támogatott hitelt és 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást javasoltak, valamint gépészeti felújításhoz további 1 millió forintot. Az ÉVOSZ szerint a lakóingatlanok energiamegtakarítását célzó felújításokból mind a lakást felújítónak, mind az építőipari vállalkozásoknak, mind pedig az államnak (az adó- és járulékbevételekkel) pozitív eredménye származik.

A kormány tervei szerint európai uniós támogatásból indulna el egy program a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ha az Európai Bizottság feloldaná a Magyarországnak szánt forrásokat. A támogatást pályázaton igényelhetnék magánszemélyek, valamint társasházi lakóközösségek vagy lakásszövetkezetek. A cél az lenne, hogy a megvalósított beruházással 30 százalékkal csökkenjen a lakóépület energiafogyasztása.