A készpénz változatlanul népszerű, de a dominanciája csökken a készpénzmentes technológiák iránti bizalom növekedésével, emellett látványosan nőtt a mobiltárcákkal való fizetés elterjedtsége. A pénzügyi tájékozottság főleg az alacsonyabb iskolai végzettségűek és idősebbek körében alacsony - derül ki a Mastercard Digitális Fizetési Index felméréséből

Három hónap alatt csaknem 9 milliárd forint kárt okoztak a bankkártyás és bankszámlás csalók. A kártyaadatokat az interneten lopják el, a számlás visszaéléseknél döntően a mobil- vagy internetbankba lépnek be a bűnözők, gyakran több milliót megszerezve.

Mire az egyik trükköt megtanuljuk, az internetes csalóktól máris jön a következő. Terjedőben van a bankkártyák idegen telefonra digitalizálása, az MNB pedig arra figyelmeztet, hogy a nevében nem létező befektetési porgrammal nyúlják le a pénzt a bűnözők.

Sikertelen tranzakcióról szóló levelet küldenek csalók egy valódi OTP-s dolgozó nevében. Ha a csatolmányban meg akarja nézni az ügyfél a részleteket, kártékony programot telepítenek a gépére.

Már több százszor igényeltek banki ügyfelek nevében személyi kölcsönt kiberbűnözők. A kísérletek egy részét időben észlelték, de száznál is több ügyfélnek nemcsak a számláját nullázták le a csalók, hanem még átlagosan 4 milliós adósságba is belevitték őket.

Új uniós szabályokon dolgoznak annak érdekében, hogy visszaszorítsák a bankszámlákat támadó kiberbűnözőket. Magyarországon is folyamatosan vezetik be az újabb intézkedéseket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírta a bankoknak, hogy tegyék lehetővé az ügyfeleik számára az online hiteligénylés letiltását. A legpofátlanabb csalók ugyanis nemcsak kiürítették az áldozatuk bankszámláját, de még adósságba is verték a póruljárt ügyfelet.

Az eddiginél gyorsabb lehetősége lesz az ügyfeleknek és a hatóságoknak arra, hogy pénzügyi csalással megszerzett pénzt zároltassák a bankokkal a bűnözők által használt bankszámlákon. Ehhez azonban a károsultaknak is villámgyorsaknak kell lenniük.

Már nem a bankot, hanem közvetlenül az ügyfelet rabolják ki a bűnözők. Egyre több az áldozat és az elbukott összeg is. Egy átlagos bankszámla-tulajdonos magánszemély 1,3 milliót, egy átlagos vállalkozás 31 millió forintot veszített az első negyedévben, ha bedőlt a csalóknak.

Az MNB-re hivatkozó idén májusi és tavaly szeptemberi adathalász támadások után ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók immár az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait is meg akarják szerezni maguknak.

Két év alatt megtízszereződtek a kibercsalásokkal kapcsolatos kérelmek a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A legnagyobb arányban a 40-es, 50-es korosztályt palizzák be a csalók, akik még személyi kölcsönt is vettek fel az áldozat nevében, amit aztán elloptak.

Tavaly már 18 ezer magyarnak csalták ki a bankszámlaadatait, a bankkártyás csalásokból pedig tízszer ennyi van, és ezek értéke is egyre nagyobb. A kiberbűnözőknek bedőlő ügyfelek vesztesége néhány év alatt megsokszorozódott.

Bárki áldozatul eshet a telefonos és internetes csalóknak, de ha betartunk néhány szabályt, nem tudják kifosztani a bankszámlánkat. A Bank360 szakértője az RTL Reggeliben mondta el, mit kell tennünk.

Milliárdokkal károsítják meg a kiberbűnözők a magyar bankszámla-tulajdonosokat is. A Bank360.hu szakértői összeszedték a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket betartva védekezhetünk a csalások ellen.

Támadnak a kiberbűnözők a Black Fridayon. Ezeket a szabályokat mindenképpen tartsa be, ha nem akarja gyászos hangulatban tölteni az akció utáni napokat és a karácsonyt. Némi odafigyeléssel megvédheti a bankszámláját a kiberbűnözők akcióitól. 

Az MNB központi, ügyfélszolgálati, illetve az emlékpénzeket forgalmazó lakossági pénztári telefonszámainak időleges másolásával telefonálnak ismét csalók magánszemélyeknek. Egy-egy bank állítólagos problémájára hivatkozva ígérnek jegybanki segítséget, valójában azonban a beszélgetés során az ügyfelek bizalmas banki adatait, pénzét akarják megszerezni - figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Rövid idő alatt többszörösére ugrott az ilyen csalások száma, a rászedett banki ügyfelek kára pedig milliárdokban mérhető. Új módszerekkel próbálkoznak a csalók, a telefonos, internetes manipulátoroknak bedőlők átlagosan több százezer forintot is bukhatnak. Az adathalászok is egyre sikeresebbek, az óvatlan károsultak pedig fájdalmas tanulópénzt fizethetnek.

Rövid idő alatt többszörösére nőtt az interneten rászedett magyar bankügyfelek száma. A csalók módszerei változatosak és egyre kifinomultabbak, érdemes velük tartani a lépést, hogy ne mi legyünk a következő áldozatuk.