Milliárdokkal károsítják meg a kiberbűnözők a magyar bankszámla-tulajdonosokat is. A Bank360.hu szakértői összeszedték a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket betartva védekezhetünk a csalások ellen. 

Vigyázzon a bankkártyájára! 

Ne adja meg közvetlenül bankkártyaadatokat! A csaló webáruházak, ha megkapják a vásárló a bankkártyájának adatait, gyakran visszaélnek azokkal, sokszor várnak néhány hónapot, és csak ezt követően kezdik el leemelni a pénzt a bankszámlájáról. Ha van rá mód, olyan biztonságos platformon érdemes kifizetni az árut, amelynél digitalizálható a kártya, például Apple Payen, Google Payen, Simple Payen, Paypalon stb. keresztül. Ha ilyen megoldást nem kínál a webáruház, az utánvételt érdemes választani.

Ismerje fel a csaló internetes áruházakat, álhonlapon ne vásároljon!

Nagyon sok a hamis hirdetés az interneten és a közösségi médiában. Gyakran rendkívül vonzó áron kínálnak márkás árukat a bűnözők egy első látásra szimpatikus webáruházban. Valójában azonban nincs ilyen árujuk, csak a képeket teszik fel a honlapra, és nem áll szándékukban kiszállítani a megrendelt portékát. Helyette valamilyen gagyi áru érkezik a vevőhöz az értékéhez képest jó drágán. 

A csaló webáruházakat ki lehet szűrni, ha a vásárlás előtt alaposan megnézi a vevő az oldal címét. Ha nem a márka hivatalos oldala az, hanem csak hasonlít rá, akkor jó eséllyel azért regisztrálták, hogy sok embert megtévesszenek. Szánjon rá néhány percet, hogy ellenőrizze a szerződési feltételeket, az áruházat működtető cég nevét, címét, telefonszámát, mielőtt elkölti a pénzt! 

A valódi, tisztességes cégeknek a szerződési feltételekben szerepel a nevük, címük, adószámuk. Ezek az adatok a honlapon is fent vannak, az elérhetőségeik is, nem csak egy email cím, de fizikai és telefonos elérhetőség is szokott lenni. 

Ha viszont azt látja, hogy a szerződési feltételekben nincs benne rendesen a cég neve, azt fordítóprogrammal készítették, a cég székhelyén a Google Maps szerint nincs is ott a bolt vagy raktár, esetleg nincs is címük, telefonszámuk, akkor ne vásároljon náluk semmit!

Vigyázzon a futárcégek nevében dolgozó csalókkal! 

Jegyezze meg, melyik futárcégtől jön a csomagod, és a tőlük érkezett hivatalos levélben szereplő kóddal kövesse nyomon a kiszállítást. A csomag állapotáról is csak a kiválasztott futárcég telefonszámán vagy más elérhetőségén érdeklődjön! Ha olyan üzenetet kap, hogy további adatokat kell megadni a csomag érkezéséig vagy vámot kell fizetni, akkor ne cselekedjünk azonnal! Gyakran csalók akarják megszerezni a bankszámlát érzékeny adatait, hogy kizsebeljenek. Hívja fel a futárcéget, érdeklődje meg, mi a helyzet, és csak akkor tegyen bármit is, ha ők ezt megerősítik.

 

Ha felhívják a bank nevében, gyanakodjon! 

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy csalók banki ügyintézőnek adják ki magukat, hogy így szerezzék meg azokat az adatokat a naiv ügyfelektől, amelyek segítségével át tudják venni az irányítást a bankkártyájuk vagy bankszámlájuk fölött. 

Általában azt hazudják, hogy veszélyben van az ügyfél számlája, csalók támadhatták meg a számítógépét, például valamilyen vírussal, és olyan átutalások történtek a számlájáról, amelyekről az ügyfél nem tud. Ahhoz pedig azonnal intézkednie kell, hogy megakadályozza ezeket a tranzakciókat. Innentől kezdve, ha az áldozat követi az utasításokat, például feltelepíti a “vírusirtó programot” a gépére, megadja a kért adatokat, átutalja a pénzét egy “biztonsági számlára”, nagyon rosszul járhat. 

Ha a valódi banktól jönne a hívás, hogy gyanús tranzakciót észleltek, akkor a banknál mindig blokkolják az ilyen ügyleteket, és ezek nem mennek végbe addig, amíg az ügyfél azokat jóvá nem hagyta. A bankok sosem sürgetik az ügyfelet, hogy intézkedjen, ugyanis nem azért kell intézkedni, hogy ne menjen végbe a gyanús utalás, vásárlás, hanem éppen ellenkezőleg, azért kell intézkedni, hogy ez megtörténjen, ha az ügyfél valóban indított ilyet. Például ha a bank úgy látja, hogy egy gyanús webáruházban történt a vásárlás, vagy szokatlan helyen, külföldön használták a bankkártyát, és közbelép, felhívhatja az ügyfelet, hogy ő volt-e a vásárló, és biztosan akarja-e a vásárlást. Ha az ügyfél igent mond, akkor engedélyezik a tranzakciót. 

Ilyen telefonhívásoknál érdemes épp ezért időt kérni. Ha valaki bizonytalan abban, hogy a bank hívta vagy egy csaló volt az, akkor le kell tenni a telefont, fel kell hívni a bankot, és megkérdezni, tényleg történt-e gyanús pénzmozgás a számlán. Ha a bank hivatalos ügyfélszolgálata megnyugtató választ adott, nem kell tovább aggódni.
 

Kérjen üzenetet a tranzakciókról! 

Az sms-ek drágák, de sok banknál van lehetőség arra, hogy minden tranzakcióról adat alapú push üzenetben értesítse az ügyfelét, amit az okostelefonjára ugyanúgy azonnal megkap, mint az sms-t. Ha ez be van állítva, akkor látni fogja a bankszámla tulajdonosa, a bankkártyabirtokos, mikor milyen pénzmozgás ment végbe a számláján. Bármilyen gyanús esetben így gyorsan intézkedni tud, le tudja tiltani a kártyáját, vagy jelezni tudja a banknak, mi történt.  

 

Használjon jogtiszta szoftvereket, megfelelő tűzfalat és vírusirtót, tiltsa le a vírusokat terjesztő ismerősöket! 

Sok bűnöző úgy próbál hozzáférni mások érzékeny adataihoz, hogy vírusokat telepít a számítógépére, mobiltelefonjára. Ezek ellen megfelelő védelmet nyújthatnak a vírusirtó szoftverek, ezekre ne sajnálja a pénzt! Ha szüksége van egy szoftverre, vásárolja meg a gyártótól, ne töltse le illegális helyekről, kétes oldalakról, amelyek ugyanezt ingyenesen kínálják, nem lehet tudni, hogy az ingyenes program nem tartalmaz-e vírusokat. 

Sok vírust terjesztenek a közösségi médiában is üzeneteken, posztokon keresztül. Az olyan figyelemfelkeltő, kattintásra csábító linkekre, hogy “baleset történt, szerintem ismered az áldozatot”, “az gondolom, te szerepelsz ebben a videóban” stb. soha ne kattintson rá. Inkább tiltsa le azokat az ismerőseit, akiktől ilyen kéretlen üzenetet kapott, esetleg figyelmeztesse őket, hogy vírusokat terjesztenek.