Új uniós szabályokon dolgoznak annak érdekében, hogy visszaszorítsák a bankszámlákat támadó kiberbűnözőket. Magyarországon is folyamatosan vezetik be az újabb intézkedéseket. 

A pénzügyi szektor továbbra is a kiberbűnözők célkeresztjében áll - mondta Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója a jegybank friss Fintech és digitalizációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón. 

Számos változás lép életbe a közeljövőben annak érdekében, hogy az ügyfelek nagyobb biztonságban legyenek a csalók támadásaival szemben. Az egyik ilyen, hogy a pénzügyi cégeknek lehetővé kell tenniük az ügyfeleik számára, hogy letilthassák az online felületeken történő hiteligénylést. Előfordult ugyanis, hogy kiberbűnözők nem csupán az áldozatuk bankszámlaegyenlegét nullázták le, de 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is felvettek a nevében digitális csatornán keresztül a banktól, és azt is átutalták maguknak. 

A legnagyobb feladat a csalások kezelése

A most megjelent jelentés szerint az új uniós irányelvek, a PSD3, illetve a belső pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (PSR) alapján a korábbinál szigorúbb szabályok fognak vonatkozni a pénzforgalmi szolgáltatókra. Az elmúlt időszakban egész Európában a csalások jelentették az egyik legnagyobb problémát, ezért ebben az új javaslatcsomagban számos olyan előírás is megtalálható, amely az ügyfelek biztonságát helyezi előtérbe. 

A nagy szórású becslések szerint a kiberbűnözés okozta kár 2020-2022 között a világ GDP-jének 1-10 százaléka közötti összeget tehette ki. A pénzügyi cégeknek ezért még fejlettebb műveletfigyelő mechanizmusokat kell alkalmazniuk, a csalásgyanús fizetési tranzakcióknál lehetővé kell tenni a szolgáltatók közötti információmegosztást a kedvezményezett (az, akinek utalják a pénzt) egyedi azonosítójáról. 

Ezek a változások várhatók

Magyarországon augusztustól egyszerűbbé válik például a csalásra használt bankszámlák zárolása.  Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél bankszámláját vezető szolgáltatót. A Bank360 szakértői szerint ebben tehát kulcsfontosságú, hogy a károsult a csalás felismerését követően haladéktalanul értesítse erről a bankját, hiszen ekkor van a legnagyobb esély a pénz teljes vagy legalább részleges visszaszerzésére.

Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a károsult átutalta a pénzt. Az értesítésben szerepelnie kell a fizető fél nevének, számlaszámának, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevének, számlaszámának, a fizetési művelet pénznemének, összegének és időpontjának. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a NAV-nál működő pénzügyi információs egységnek, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.

Azt a szolgáltatást is tervezik bevezetni Magyarországon, hogyha valaki átutal pénzt egy másik bankszámlára, akkor a számlaszám beírása után a rendszer kiírja, kinek a számlájára megy majd a pénz. Ezzel elejét lehet majd venni annak, hogy csalók úgynevezett “biztonsági számlára” utaltassák át az ügyfelek pénzét, hiszen az áldozat láthatja, hogy a számla nem egy központi számla, vagy hogy nem az ő saját nevére nyitották meg. 

Az edukáció a leghatékonyabb fegyver a bűnözők ellen

A szabályozás emellett várhatóan az ügyféledukációra is kitér majd, mivel a leghatékonyabban úgy lehet megelőzni a csalásokat, ha az ügyfelek felismerik a kiberbűnözőket, és nem dőlnek be a megkereséseknek. 

Az első negyedévben több mint 4600 ezer sikeres visszaélés történt az elektronikus pénzforgalomban, az ilyen csalások összértéke 13,37 milliárd forint, az ezekhez kapcsolódó leírt kár pedig 11,6 milliárd forint volt, ez a négyszerese az egy évvel korábbinak. Jó hír, hogy a megakadályozott visszaélések száma 2023 közepétől folyamatosan meghaladja a sikeres visszaélésekét, tehát a bankok csalásokat szűrő rendszere egyre hatékonyabb.

Ez persze azokat, akiknek végül viselni kell a kárt, aligha vigasztalja. A károk pedig milliós nagyságrendűek, az idei első negyedévben egy sikeres akcióval átlagosan 2,9 millió forintot zsákmányoltak a csalók. Az MNB ugyanakkor megjegyzi, volt egy nagy vállalati visszaélés is, amely torzítja a statisztikát. 

 A háztartásokat 4277 esetben verték át valamivel több mint 5,4 milliárd forint értékben, utóbbi összeg majdnem a duplája a 2023 első negyedévinek. Egy átlagos lakossági ügyfél 1,26 millió forintos kárt szenvedett el. A vállalatok sokkal rosszabbul jártak, 241 esetben váltak csalás áldozataivá, a káruk pedig meghaladta a 7,5 milliárd forintot, ez a 18-szorosa az egy évvel korábbinak, és több mint 31 millió forint káronként.