Rövid idő alatt többszörösére ugrott az ilyen csalások száma, a rászedett banki ügyfelek kára pedig milliárdokban mérhető. Új módszerekkel próbálkoznak a csalók, a telefonos, internetes manipulátoroknak bedőlők átlagosan több százezer forintot is bukhatnak. Az adathalászok is egyre sikeresebbek, az óvatlan károsultak pedig fájdalmas tanulópénzt fizethetnek.

Egy vagy több lépéssel mindig a hatóságok előtt járnak a kiberbűnözők, a technikájuk pedig olyan mértékben változott az elmúlt években, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is módosított miattuk a most közzétett, az elektronikus pénzforgalomban előforduló csalásokat  összesítő statisztikáin. A teljes pénzforgalom arányában véve persze a csalások volumene nem nagy, de az a néhány ezer érintett, aki áldozattá válik, fájdalmas tapasztalatot szerez. 

Drasztikus mértékben nő a bankszámlás, bankkártyás csalások száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 2023 első negyedévében minden korábbinál több alkalommal, összesen 4150 esetben jártak sikerrel a bűnözők, akik így 3,1 milliárd forintnál is több kárt okoztak a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak. Ennek a kárnak a döntő részét - 2,8 milliárd forintot az ügyfelek viselték. 

A csalók általában az interneten vagy mobiltelefonon keresztül cserkészik be az áldozataikat. Az internetes csatornákon keresztül több mint 1300 sikeres visszaélés történt három hónap alatt csaknem 2 milliárd forint értékben. Mobiltelefonon keresztül mintegy 2800 bűnöző járt sikerrel, ők csaknem 1 milliárd forint kárt okoztak. 

A korábbi évekkel szemben azonban már nem az ellopott vagy elvesztett bankkártyák tulajdonosai vannak a legnagyobb veszélyben. Előfordulnak ugyan ilyen jellegű csalások is, de ezek száma és értéke marginális az erős ügyfélhitelesítés és a viszonylag könnyű lebukás miatt. Ha egy lopott bankkártyával vásárolnak, akkor a boltok kamerái vagy internetes vásárlásnál a rendelés helye alapján meg lehet találni az elkövetőt, aki amellett, hogy akár szabadságvesztéssel is számolhat, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) feketelistájára is felkerül. Ez aligha éri meg, főleg miután egy átlagos eltulajdonított bankkártyával csak 16,6 ezer forintnyi kárt okoztak az elmúlt negyedévben. 

Az adathalászok és a manipulátorok okozzák a legnagyobb károkat

A bankkártyás visszaéléseknél sokkal nagyobb károk keletkeznek az adathalászok tevékenysége nyomán. Az idei első negyedévben a kibocsátói oldalon 39 447 esetben fordult ez elő, és több mint 1,1 milliárd forint volt az okozott kár. Nem véletlen, hogy a bankok szinte naponta figyelmeztetik az ügyfeleiket adathalász-támadásokra. 

A pszichológiai manipulációval, megtévesztéssel operáló csalók által okozott károk száma 238 volt, sajnos ezekben az esetekben a bűnözők viszonylag nagy összeggel károsították meg az áldozatokat, az átlagos kár 256 ezer forint volt. Problémát jelent, hogy ilyenkor az ügyfelek maguk adják meg azokat az adatokat, hagyják jóvá azokat a tranzakciókat, amelyekkel a csalók megszerzik a pénzüket, emiatt általában kártérítésben is hiába reménykednek. 

Az elfogadói oldalon is az adathalászok az egyik legkártékonyabb elkövetők, az első három hónapban 359 alkalommal 26,7 millió forint kárt okoztak. A kártyakibocsátó bankokra terhelt veszteség alapvetően nem növekszik, a kártyabirtokosok és az elfogadóhelyek azonban egyre több pénzt veszítenek a bűnözők miatt.