Bár a törlesztési moratóriumot elsősorban a válság hatásainak enyhítésére vezették be, a programban való részvételt nem korlátozta semmilyen feltétel, és így a tehetősebbek akár befektetési lehetőséget is láthattak abban, hogy hosszú ideig fel lehet függeszteni a hiteltörlesztést. De vajon lehetett keresni a moratóriumon?

A hitelmoratórium egészen szeptember 30-ig érhető el, és rászorultsági alapon valószínűleg még a jövő nyárig lehet majd felfüggeszteni a törlesztést az adósok egy kisebb csoportjának. Bár a program célja egyértelműen a koronavírus-járvány következtében kiszolgáltatottá váló adósok megsegítése volt, végül a lakossági hitelügyfelek döntő része szüneteltette hiteltörlesztését. Így olyanok sem fizettek, akik amúgy tudták volna törleszteni a hitelt.

A törlesztés elhalasztása miatt megmaradó pénzösszeget persze számos különböző célra lehetett költeni. Állásukat vesztők például tudtak belőle létfontosságú termékeket vásárolni a lezárások alatt is. A változatlan pénzügyi helyzetben lévők erre nem voltak rászorulva, így a megmaradt pénzt meg is takaríthatták, vagy biztos befektetésnek számító állampapírt is vehettek belőle. A Bank360 számításai alapján azonban ez egy veszteséges befektetési stratégia.

Meglévő megtakarítás így is szükséges

Egy jobb helyzetben lévő, munkahelyét a válság alatt is megtartó adós átmenetileg jobb pénzügyi helyzetbe kerülhetett az hitelmoratórium hatására, hiszen nem kell törlesztőrészletet fizetnie. Ez azonban csak egy meghatározott havi összeget jelent a megtakarítási tervek alaptőkéje szempontjából, és azt is csak akkor, ha nem költik el. Egyáltalán nem nyilvánvaló viszont ebben az esetben, hogy miből lesz a kedvezőbb helyzetből hozamot fialó befektetés. Havonta megvenni körülményes az állampapírt, de még ha szigorú beosztással összespórolná az adós a moratórium alatt ki nem fizetett összegeket, az így is jócskán elmarad a meglévő tartozástól.

Így a moratóriummal kapcsolatos többletköltségek egy nagyságrenddel múlnák felül a spóroláson szerzett hasznot. Emiatt a Bank360 elemzése egy olyan adósra vonatkozik, aki nem csak, hogy nem került rosszabb helyzetbe a válság miatt, de még tetemes tőkéhez is jutott azt megelőzően. A példában 10 millió forintos fennálló lakáshitel adóssággal rendelkezett az ügyfél a moratórium kezdetekor, de éppen ekkor jutott szintén 10 millió forintos összeghez örökség miatt. Ebből a pénzből azonnal ki lehetett volna fizetni a tartozást, de a hiteltörlesztés felfüggesztése miatt adta magát a lehetőség: a pénzt be is lehetett fektetni, és a moratórium alatt így sem merül fel semmilyen kiadás.

Elmarad a hozam a moratórium költségeitől

Így a moratórium lehetőséget adott, hogy ne azonnal egyenlítse ki a pénzhez jutó adós a tartozást, csak ha már véget ért a program. Ez a felállás kedvezőbb, mint egy átlagos moratóriumban résztvevő adós lehetőségei, hiszen a moratóriumból való kilépés után a hitelt a lejáró állampapír összegéből rögtön meg lehet szüntetni, így csak a moratórium alatt fellépő, nem tőkésíthető kamat adja ki a moratórium teljes költségét.

A Bank360 számítása szerint még ez a kedvező körülmény sem menti meg a moratórium alatti befektetéseket. Egyéves Magyar Állampapírt vásárolva ugyanis 250 ezer forintos hozamot nyerhetett az adós, míg a lakáshitelén az egy éves moratórium alatt összesen 475 ezer forintos kamatköltséget könyvelhetett el. Vagyis összesen 225 ezer forintos összeget vesztett azon, hogy a moratóriumon spekulált.

A kétéves futamidő sem javít a befektetési esélyeken. Bár a kétéves Kincstári Takarékjegy már 500 ezer feletti hasznot hoz, de moratóriumi költségek ennél is nagyobbra nőttek mindeközben, és már az egymillió forintot is elérik. A két évig tartott MÁP Plusz már magasabb kamatot fizet, ha megfelelő időben, a kamatfizetést követő 5 napon belül díjmentesen váltják vissza, de még ez a körültekintés sem elegendő.

Egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy egy jómódú adós tudna két évet maradni a moratóriumban, hiszen szeptembert követően a lakossági ügyfeleknek csak egy szűkebb, rászoruló rétege maradhatna a jelenlegi sajtóhírek alapján. Ugyanakkor ez nem is számít, hiszen még két év alatt sem nyereséges a moratórium alatti befektetés.

Akár működhetne is, csak moratórium nélkül

Ugyanakkor van olyan helyzet, hogy a hiteltörlesztés mellett rendelkezésre álló tőke nyereséget hoz a konyhára. A MÁP PLUSZ például magasabb hozammal jár, ha nem váltják idő előtt vissza, 4,95 százalékos átlagos éves hozamot fial 5 év alatt. Ez már valamivel meghaladja a fenti számításban szereplő lakáshitel kamatát, ami jobb lehetőséget teremt a nyereség elérésére. De ez csak rendelkezésre álló megtakarítás mellett lehetséges, a lakáscélú jelzáloghitelből ugyanis egyértelműen nem lehet állampapírt venni. Vagyis csak a tartozás kiegyenlítésének elhalasztása mellett érhető el ez a stratégia.

Vagyis a plusz pénz az, ami lehetségessé teszi a sikeres arbitrázst, és nem a moratórium. Sőt, a moratórium még ront is a helyzeten, hiszen ezen időszak alatt nem csökken a tőke, és így a kamatköltség is egyenletesen magas marad, ami miatt kisebb nyereség érhető el, mint moratórium nélkül. Persze a hiteltörlesztés felfüggesztése nélkül úgy kell a tartozást fizetni, hogy közben befektetésben parkol egy jóval nagyobb összeg, de - mivel az 5 évig tartó hitelmoratóriumnak rendkívül kicsi az esélye - ez a hosszabb futamidejű állampapírok mellett mindenképpen bekövetkezne a moratórium lejártával.

Bár nem egy mindennapi helyzet, fennálló tartozás mellett szerzett hasonló nagyságú tőke kockázatmentes befektetése néha jobban megéri, mint az azonnali végtörlesztés. Csak nem a törlesztési moratórium mellett.