Látványos különbségek olvashatók ki az országon belül a friss ingatlanadatokból. A szakadék olyan mély, hogy van, amiben 84-szeres az eltérés. A használt lakások átlagos négyzetméterára a tavalyi utolsó negyedéves csökkenés után jelentősen emelkedett, a szegényebb régiók községei mégis egyre olcsóbbak, új lakások pedig mintha csak mutatóban épülnének az ilyen térségekben. Van olyan vármegye, ahol százezer lakosra egy új lakás jutott.

Húsz százalékkal esett vissza az első negyedévben az új építésű lakóingatlanok száma a tavalyi év azonos időszakához képest, de ha megnézzük a vármegyék adatait, akkor ezen belül hatalmas különbségeket láthatunk. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a fővárosban és néhány vármegyében ennél jóval nagyobb volt a csökkenés, míg máshol az idei első negyedévben ugrott meg az épített lakások száma. Összességében utoljára 2018 első negyedévében épült a mostaninál is kevesebb lakás az országban.

A fővárosban 2022 első negyedévében százezer lakosra 143 épített új lakás jutott, ez idén már csak 84 volt, ami több mint 40 százalékos visszaesést jelent. De még így is 84-szer több ingatlan épült lakosságarányosan, mint Nógrád megyében, ahol mindössze egy volt a százezer főre jutó épített lakások száma. A már nehezen alulmúlható számtól nem sokkal jobb a helyzet több vármegyében: Békésben tavaly és idén is négy-négy, Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében idén január és március között öt-öt, Vasban hat, Zalában pedig mindössze nyolc épített új lakás jutott százezer főre. 

Budapest után Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, százezer főre vetítve 65. Ez a tavalyi évhez képest 44 százalékos növekedés, de hasonlóan kiugró eredmény látszik Csongrád-Csanád vármegyében is, ahol 24-ről 40-re emelkedett az új lakások száma. A 2022-es adatokat figyelembe véve azonban mégis Tolna vármegye volt a befutó, mivel a tavaly első negyedévi egyetlen lakás után idén 15 lakással indították az évet.

Hatalmas különbség van a vármegyék között

Százezer főre vetítve az első negyedéves adatok alapján is érezhető a vármegyék közötti hatalmas különbség, de még szembetűnőbb, ha az elmúlt évek eredményeit is szemügyre vesszük. Ebből világosan látszik, hogy a szakadék tartósan mély, nem pusztán egy-egy időszak eseti adata miatt.

Győr-Moson-Sopron vármegye eredményei kiemelkedőek, 2021-től azonban látványos visszaesés történt, azóta a budapestihez hasonló újingatlan-számokat hozza. Emellett Pest vármegyében, illetve (Tolnát leszámítva) főként az osztrák határhoz és a Balaton partjához közel eső nyugat-magyarországi vármegyékben épült több új lakás. A keleti országrészben jóval kisebb számokat láthatunk, különösen Nógrád és Békés vármegyékben épült nagyon kevés új lakás. A nagyobb egyetemi városok, Debrecen, Szeged és Kecskemét a középmezőnyben végeztek. 

A fővárosban megállt az új lakások drágulása

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapesten az új lakások négyzetméterára alig változott a 2022 utolsó negyedéve óta, minimálisan még csökkent is, 1,227 millióról 1,222 millió forintra. Ugyanez a nyugat-dunántúli régióról már nem mondható el, ott egyetlen negyedév alatt 608 ezer forintról 658 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. (Több régióból még nincsenek árak, és egyelőre az eladásra kínált új lakásnak is csak egy részéről van információ, ezért a későbbiekben még feltehetően változni fognak az összesítő adatok.)

Az elmúlt néhány évre visszamenőleg azonban érdemes megnézni az új építésű és a használt lakások átlagos négyzetméterárait is. Látható, hogy az új építésű lakások átlagos négyzetméterára nagyobb mértékben emelkedett, mint a használt lakásoké. 2019-ben egy új építésű lakás négyzetméteréért 74 százalékkal kellett többet fizetni, mint a használtért, 2023 elején viszont már 120 százalékkal került többe ugyanez.

A KSH régiós bontása ennél árnyaltabb képet mutat, ebből ugyanis kiderül, hogy hiába az emelkedő átlagárak, még mindig van négy olyan régió az országban, ahol akár 100 ezer forint alatti négyzetméteráron is hozzá lehet jutni használt ingatlanhoz. A dél-dunántúli községekben 96, az észak-magyarországiakban 81, a dél-alföldiekben 79, az észak-alföldi községekben pedig 75 ezer négyzetméteres átlagáron találhatunk ingatlanokat, és ezek az értékek mind alacsonyabbak az előző negyedéveseknél. Országosan a községekben 120 ezer forint az átlagos négyzetméterár, ami kevesebb mint fele a városok 282 ezer forintos négyzetméterárának, és még a negyedénél is kevesebb, mint a vármegyeszékhelyek 490 ezer forintos átlagos négyzetméterára. 

A használt lakások árai között nagy a szórás régiós összehasonlításban is, így fordulhat elő, hogy az országos 438 ezer forintos átlagot egyedül a fővárosi árak haladják meg. 2023 első negyedévében Budapesten 885 ezer forint az átlag, viszont ha elhagyjuk a fővárost, máris minimum megfelezhetjük az ottani árakat. Pest vármegyében 398 ezer, a Közép-Dunántúlon 387 ezer, a Nyugat-Dunántúlon 365 ezer forint az átlagos négyzetméterár a használt lakásoknál, a Dél-Dunántúlon pedig még a 300 ezret sem közelíti meg, mindössze 253 ezer forintos átlagáron lehet használt lakást találni. Kelet felé tekintve pedig még ennél is alacsonyabbak az árak: a Dél-Alföldön 240 ezer, az Észak-Alföldön 220 ezer, az észak-magyarországi régióban 201 ezer forint az átlagos négyzetméterár.