Pénzkérdés: sokan akarják átverni a jó szándékú adományozókat, erre figyelj, ha jótékonykodsz!
Pénzkérdés: sokan akarják átverni a jó szándékú adományozókat, erre figyelj, ha jótékonykodsz!
Egyre több csaló pályázik megható szöveggel, képekkel a jószándékú emberek pénzére. Sokan szívesen segítenek másokon, de ha azt szeretnék, hogy tényleg jó helyre kerüljön a támogatásunk, érdemes betartani néhány szabályt. A Pénzkérdés szakértői most elmondják, mire kell figyelni az adományozás előtt.
Panni és Marci abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a jövedelmükből másoknak is tudnak segíteni. Szívesen adnak tárgyi adományokat, de pénzzel is hozzájárulnának társadalmilag hasznos, fontos kezdeményezésekhez. A múltban azonban ők is, ismerőseik is többször csalódtak már, amikor adakoztak. Kiderült, hogy egyszerű csalókhoz került az adomány, amelynek nyoma veszett, a rászorulók pedig nem kaptak semmit. Támogatni akartak például egy beteg gyereket, de később kiderült, hogy a közösségi médiában megosztott fotó és könnyfakasztó történet pusztán egy csaló – sikeres – próbálkozása volt, hogy pénzt szerezzen jó szándékú emberektől.
Most Herman Bernadetthez, a Bank360.hu szakértőjéhez fordultak segítségért: miként lehet elkerülni a hasonló tévedéseket, hogyan lehetnek biztosak abban, az adományuk valóban jó helyre kerül, és az ígéretnek megfelelően használják fel. A szakértő Nagy Zoltán Péterrel, az OTP Bank marketing és kommunikációs igazgatójával segít nekik abban, mit kell ilyen helyzetben megfontolni. Hiszen a jótékonykodás nem csak annak hasznos, aki kapja az adományt, hanem az egész társadalomnak is. Ezek azok a befektetések, amelyek végtelenszeresen megtérülnek, pénzben ugyanis nem lehet kifejezni, mennyit ér egy beteg gyerek felépülése vagy egy szegény gyerek iskoláztatása, kiemelése a nyomorból.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/6IrKp_avN9s.jpg?itok=ZAgn69QR","video_url":"https://youtu.be/6IrKp_avN9s","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
A közösségi média tele van csalókkal
A közösségi platformokon regisztráló személyek valódiságát nem ellenőrzi senki, ezt pedig sok csaló kihasználja. Sokan próbálnak a különféle oldalakon beteg állatok, beteg gyerekek vagy felnőttek történeteivel megható, drámai sztorikkal pénzt kérni ismeretlenektől. Lehetséges persze, hogy ezek a történetek igazak, de sok esetben nem erről van szó, a laikus felhasználó pedig jobban teszi, ha gyanakszik, a kéregető személyének, a történet valódiságának ugyanis valószínűleg nem fog tudni személyesen utánajárni.
A civil szervezetek közül is meg kell gondolni, kinek juttat adományt a jó szándékú ember. Ezek mérlege és beszámolója elérhető ugyan a nyilvánosság számára az interneten is, de a kevés hozzá nem értő tud ezekben a számokban kiigazodni, és a hatóságok számára készült dokumentumokban lévő adatok mögött nagyon szerteágazó valóságos tevékenység lehet. Nagy Zoltán Péter azt tanácsolja, érdemes a civil szervezetek honlapját alaposan átnézni, az igényes, a tevékenységet jól bemutató oldalakat általában valóban jól működő szervezetek működtetik. Emellett, aki ért hozzá, a beszámolókból megtudhatja, fenntartható-e az adott civil szervezet tevékenysége. Olyan szervezetnek ugyanis nem biztos, hogy érdemes adományozni, amelyik gazdaságilag rosszul működik, a csőd szélén áll, mert ott félő, hogy az adományok a hitelezők kielégítésére mennek el, nem a célok megvalósítására.
A személyes tapasztalat fontos lehet
Ha valaki szeretne biztosra menni, akkor jó döntés lehet olyan szervezetnek adományozni, amelyiket személyesen is ismer, vagy amelyik engedi, hogy személyesen is felkeresse az adományozó. Ilyen lehet például egy olyan egyesület, amelyikben a szülő gyereke sportol, vagy valamilyen helyi, közösségi kezdeményezés.
Aki ilyet nem talál, az körülnézhet a nagy cégek által támogatott alapítványok között. A multiknál általában dolgoznak olyan szakértők, akik alaposan átnézik a civil szervezeteket, amelyeket a cég támogatni akar, és csak olyanokkal szerződnek, amelyek valóban hasznos tevékenységet végeznek, el tudnak számolni a bevételeikkel. A bankok, távközlési cégek és más nagyvállalatok honlapján szereplő támogatott alapítványok például ilyenek, de biztonságosan lehet adományozni a szupermarketek, hipermarketek előterében adományt gyűjtőknek is, hiszen ezeket a kiskereskedelmi láncok ellenőrzik. A bolthálózatok semmiképpen sem vállalnák annak kockázatot, hogy kiderül: a vásárlóiktól csalók kérnek adományokat.
A kicsi is sokra megy
Sokan azért nem akarnak adakozni, mert szégyellik, hogy nem tudnak nagyobb összeget felajánlani. A valóságban azonban az egészen csekély összegű adományok is sokat számítanak. Egy mentőautó árát például nemrég egészen kis összegű adományokból adták össze az OTP ügyfelei - mondta Nagy Zoltán Péter.
A rendszeres kis összegű adományozás kultúrája Magyarországon még nem terjedt el széles körben, pedig a civilek nagyon örülnének az olyan bevételnek, amelyre folyamatosan számíthatnak, nem csak kampányszerűen érkezik. A bankoknál arra is van többféle megoldás, hogy az elkötelezett támogatók egyszerűen küldhessenek rendszeres adományt az általuk választott szervezeteknek. Vannak ilyen megoldások akár a mobilbanki applikációkon belül is, de a rendszeres átutalás is szóba jöhet.