Az infláció egyre jobban megelőző a bérek emelkedését: A reálbércsökkenés már októberre 2,2 százalékos volt, és még csak ezután jön a java, hiszen decemberre 25 százalék fölé is mehetett az infláció.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A KSH októberi béradatai azt mutatják, hogy egyre nagyobb reálbércsökkenéssel kell szembenézniük a munkavállóknak. Hosszú idő után először szeptemberben mutatta ki a statisztikai hivatal, hogy a fogyasztói árak egy év alatt már jobban nőttek, mint az átlagbérek. Az akkori 1,9 százalékos mínusz növekedett októberre 2,2-re. Mivel az inflációs adatokból már frissebb, novemberi is ismert, ami 22,5 százalék volt, biztosra vehető, hogy a reálbérek tovább fognak csökkenni.

Decemberre jöhet igazán csúnya adat

Ráadásul a hamarosan megismerhető decemberi infláció a várakozások szerint akár a 25 százalékot is meghaladhatja, ami tovább növelheti az áremelések és a béremelkedések közötti különbséget, hiszen nem jellemző, hogy az év utolsó hónapjaiban béremelést kap valaki. Az éves béremeléseket jellemzően januárban hajtják végre a munkaadók, így a nagy kérdés majd az lesz, hogy ezek vajon mennyire elegendőek az infláció ellensúlyozására.

A minimálbér és a garantált bérminimum 2023 eleji emelése már ismert: előbbi 16 százalékkal 232 000 forintra nőtt januártól, míg az utóbbi 14 százalékkal 296 400 forintra. Ez azoknak is fontos, akik ennél magasabb összeget kapnak, ugyanis a minimálbér emelkedése jellemzően magával húzza a nem sokkal felette lévők jövedelmét is.

Mekkora fizetésemelés kell az infláció ellen?

A jelenlegi magas infláció idején már a minimálbér-emeléstől függetlenül is megvan az igény a munkavállalók részéről, hogy legalább ilyen mértékben emeljék az ő béreiket is. Az éves átlagos inflációt 15 százalék körüli várják a szakértők, és jellemzően ez az az adat, amivel a fizetésemeléseket is igazítják, ha meg akarják őrizni a dolgozók reálbérét. Sokan már ismerik, mennyivel nő a fizetésük 2023 januárjától, tehát a 15 százalékhoz tudják viszonyítani, hogy megkapták-e az éves átlagos inflációt pluszban vagy sem.

A várhatóan legalább 2023 első felében magasan, jóval 20 százalék fölött maradó inflációra való tekintettel azonban már inkább az lehet a kérdés a bérből élők számára, hogy vajon a januári béremelésük mennyire elég, illetve mennyire marad el ettől az értéktől. Egyre több példa van ugyan az évközi béremelésekre, azonban általában inkább az a jellemző, hogy az év elején kialakult bérpozíció az, amivel egész évben számolniuk kell a dolgozóknak.

A hitelek is sokat drágultak egy év alatt

A bérek a hitelek drágulásával is nehezen tudnak versenyezni. A magasabb jövedelmek azokat az adósokat hozzák jobb helyzetbe, akiknek fix a törlesztőrészletük, vagy a jelzáloghitelük kamatstop alatt áll. Aki azonban most akar kölcsönt felvenni, az azt tapasztalhatja, hogy az új hitelek törlesztőrészletei sokkal jobban emelkedtek az elmúlt egy évben, mint ahogyan a fizetése.

A drágulás már önmagában is fájdalmas lehet a hiteligénylőknek, de azzal a következménnyel is járhat, hogy meg sem kaphatják azt a személyi kölcsönt vagy lakáshitelt, amit 2022 elején még igen. Egyre többen beleütközhetnek a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) korlátjába. Ez ugyanis megszabja a bankoknak, hogy az adós jövedelmének maximum mekkora hányada lehet a törlesztőrészlet.

A jelzálogkölcsönöknél arra is készülniük kell a hitelfelvevőknek, hogy eleve nagyobb összegre lesz szükségük, mert a lakásárak is sokat emelkedtek. Ebben az viszont már jó hír, 2022 utolsó hónapjaira lassan megállni látszik az ingatlanár-emelkedés. 

Így festenek az októberi béradatok

·        A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete októberben 510 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 800 forint volt.

·        A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 352 000 forintot ért el.

·        A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 18,4 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 19,1 százalékkal emelkedett egy év alatt.

·        A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 486 400 forintra becsülhető, 18,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

·        A reálkereset 2,2 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1 százalékos növekedése mellett.

·        A bruttó kereset mediánértéke (a bérlista közepén lévő dolgozók bérjövedelme) 414 000 forintot ért el, 18,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

·        A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 287 900 forint volt, 19,7 százalékkal felülmúlta az előző év októberit.