A harmadik negyedévben is sok pénzt tettek félre a magyarok, de nem annyit, mint korábban. Ezt részben az ebben a szezonban megugró kiadások okozhatták, de a lakásvásárlások is elszívhatták a pénzt.

Történelmi csúcsra ért a TBSZ-ek száma Magyarországon, amióta az állam durván megsarcolja a hozamokat. Úgy tűnik, a vagyonos ügyfelek élnek főleg a lehetőséggel, pedig a kis pénzűek is jól járhatnának. Egy kiskapu volt eddig a szabályozásban, ezt bezárja most a kormány.

Csaknem 330 milliárd forintot tettek félre a háztartások bankbetétben és értékpapírban augusztusban is. A kedvenc az állampapír volt, amelynek állománya immár egy éve meghaladja a teljes banki betétállományt.

Nem lankad a magyarok megtakarítási kedve, júliusban több mint 380 milliárd forintért vásároltak értékpapírokat, a legkelendőbbek a magyar állampapírok, de a befektetési alapok is sok pénzt vonzanak.

Fogyasztás helyett valóban a megtakarítást választották a magyarok: rekord összeget spóroltak össze a második negyedévben. Az állampapír és a befektetési alap a kedvenc, de a készpénzállomány is csúcson van, külföldre pedig egyre több pénzt menekít a lakosság.

Rekordot rekordra halmoznak az alapok és a biztosítók. A befektetési alapok és a biztosítók is komoly állampapírvásárlók, az alapok viszont kedvelik a nem szokványos, egyéb befektetéseket is, a biztosítók pedig befektetési jegyekben tartják a legtöbb pénzt.

Gőzerővel növelik a megtakarításaikat a magyarok, akik az idén már sokkal több pénzt tettek befektetési alapokba, mint állampapírba, és a külföldi értékpapírok is nagyon népszerűek náluk.

Visszatértek a kisbefektetők az állampapírpiacra. A lakosság teljes értékpapír-állománya 28 720 milliárd forintos történelmi rekordra hízott. Az állampapírokba ment májusban a legtöbb pénz, a magyarok már 13 ezer milliárd forinttal hitelezik az államot.

Áprilisban a legkelendőbb befektetéssé ismét az állampapír vált. A befektetési alapok is népszerűek maradtak, és egyre több pénzt tartanak a kisbefektetők részvényekben.

Újabb bankokat venne az OTP, Ukrajnában és az unióban is terjeszkedne. A tervezett bankvásárlásokhoz szükséges pénz miatt a bődületes tavalyi profitjának csak kis részét kapják meg a részvényesek osztalékként.

Az idén már csaknem 4 ezer milliárd forintnyi friss pénz áramlott hazai értékpapírokba. Az állampapír a kedvenc, de a befektetési alapok is tarolnak. A részvények közül az OTP a kisbefektetők egyes számú kedvence.

Magyarország szembe megy a globális trenddel, további 8 százalékkal bővült a lakosság pénzügyi vagyona 2022-ben. A magyarok soha nem vásároltak még annyi értékpapírt egy év alatt, mint tavaly.

Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett. 

Százezresével nyitják az értékpapírszámlát a kisbefektetők, ismét tarol a tbsz, és lassan több pénze van a lakosságnak állampapírban, mint bankbetétben. A spekulánsok kedvence pedig továbbra is az OTP-részvény. 

Sok pénzt félretettek az első negyedévben azok, akik tudtak. A nagy devizázási lázat felváltotta az idén az állampapírok, befeketési alapok és banki kötvények iránti lelkesedés, még a készpénz feltétlen hívei is elkezdtek valamilyen befektetést keresni a magas inflációban. A hitelpiacon nettó törlesztővé vált a lakosság, a drága bankhitel keveseknek kell.

Nem mostanában lesz jobb, a befektetőknek még jó ideig a jelenlegihez hasonló körülményekre számíthatnak. A hazai inflációs 2023 elején várható, és annak is örülhetünk, ha a forint euró árfolyama 420-on belül marad.

Csaknem 200 milliárddal csökkentette a forint betétjeit a lakosság, miközben csaknem 250 milliárdot nyert a devizabetéteken. A részvények nagy bukót jelentettek az első félévben, az állampapír-állomány viszont nőtt. 

Hónapról hónapra nő az infláció, már a recesszióra készül a gazdaság, a részvények gyászos teljesítenek. Mit csináljon ebben a helyzetben egy kisbefektető, és mit ne? 

A gazdasági recesszió, a szárnyaló infláció, a tartósan gyenge forint határozhatja meg a befektetések alakulását az elkövetkező időszakban. A rezsinövekedés 20 százalékra repítheti az inflációt.

Fordulat következett be a befektetések piacán, a megtakarítók átrendezték a befektetéseiket, hogy magas infláció idején is reálhozamot tudjanak elérni.