Tovább híztak a háztartások értékpapírszámlái júliusban. A lakosságnál lévő állampapír-állomány alig 20 milliárd forintra van már csak a betétek volumenétől. Az adatok alapján azonban a szocho nem tolt olyan sokat az állampapírok szekerén, mint azt remélni lehetett. 

Júliusban csaknem 290 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást került értékpapírszámlákra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Ezzel történelmi csúcsra, 21 116 milliárd forintra nőtt a kisbefektetők értékpapír-állománya. Ennek az összegnek több mint a fele, 11 755,6 milliárd forint volt állampapírban. 

A kormány állampapírokkal kapcsolatos egyik terve már bőven megvalósult, 2023-ra a lakosság állampapírban tartott megtakarításainak volumene átlépte a 11 ezer milliárd forintot. A másik terv is a finisben járhat, sőt lehet, hogy már megvan. Hamarosan a háztartásoknál lévő állampapír-állomány meghaladhatja a bankbetétekét. Július végén már csak 21 milliárd forint volt a különbség a betétek javára, és miközben a betétállomány folyamatosan csökken, az állampapírok azért vonzanak friss pénzt. 

A legfőbb vonzerejük az inflációt követő kamatozás, főleg ennek köszönhető, hogy júliusban is több mint 160 milliárd forintot tettek a kisbefektetők állampapírba. A másik tényező az adózás lehet, az állampapírok hozamát ugyanis nem terheli kamatadó, miközben a többi befektetését alapesetben igen. Sőt az ingatlanalapok kivételével a kamatjövedelmekre július 1-től 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. 

A befektetési alapok vonzóak maradtak

Az új közteher viszont a jelek szerint nem mért súlyos csapást a többi befektetési termékre sem. A befektetési alapokba júliusban is több mint 145 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott. A statisztikák szerint a háztartások főleg a kötvényalapokat tartják vonzónak. Befektetési alapokban július végén már több mint 7500 milliárd forintot tartottak a háztartások, ami történelmi rekord.

Banki kötvényekbe is csaknem 14 milliárd forintnyi friss megtakarítás került annak ellenére, hogy a kötvényjegyzése zöme június végén, a szocho bevezetése előtt lezárult. Ilyen hitelpapírokban 487 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, ami kilencéves rekord. Komolyabb mennyiségű banki kötvényt utoljára a 2008-2009-es hitelválság idején bocsátottak ki a magyarországi bankok, amikor a bankközi hitelezés befagyott, és égető szükségük volt a lakosságtól származó likviditásra. Más vállalatok - vagyis nem bankok - kötvényeit a lakosság nem nagyon vásárolja a 2015-ös Quaestor-botrány óta, alig 21 milliárd forintot tartanak ilyen értékpapírban a kisbefektetők. 

Az OTP-spekuláció folytatódik tovább

A részvénybefektetések volumene a tőzsdei árfolyamokhoz igazodik. A kisbefektetők egy része az árfolyam-emelkedések idején elad, a zuhanáskor pedig vásárol. Júliusban ismét sokan realizálták a profitot, és adtak túl a papírjaikon, 31 milliárd forint távozott a magyar részvénypiacról. Ennek ellenére is nőtt a lakosság részvényekben lévő vagyona, és 1338 milliárd forintos történelmi csúcson volt, mivel az árfolyam-emelkedés miatt 55,5 milliárd forint nyereséget értek el a részvényesek. 

A nem pénzügyi vállalatok részvényeivel csak kisebb mértékben spekulálnak a kisbefektetők, a legnagyobb forgalom az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis bankok részvényeinél látható. A Budapesti Értéktőzsdén ez praktikusan az OTP-papírokat jelenti. Júliusban több mint 26 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el a háztartások, ennek ellenére is történelmi rekordon, 705 milliárd forinton volt az állományuk a hónap végén, az árfolyamokon ugyanis csaknem 38 millliárd forintot kerestek. 

Azok sem jártak rosszul, akik megtartották az OTP-részvényt, vagy éppenséggel vásároltak még. A július végén 12810 forinton záró bankpapír ugyanis azóta már bőven 14 ezer forint fölött forog, és rendületlenül araszol a 2022 februárja óta, vagyis az orosz-ukrán háború kitörése előtti szintek felé.