Csaknem 200 milliárddal csökkentette a forint betétjeit a lakosság, miközben csaknem 250 milliárdot nyert a devizabetéteken. A részvények nagy bukót jelentettek az első félévben, az állampapír-állomány viszont nőtt. 

A pénzügyi eszközök 837 milliárdos és a kötelezettségek 145 milliárd forintos növekedésének eredményeként 2022. első félévének végére 692 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona - derül ki az MNB által publikált adatokból.

A nettó pénzügyi vagyon negyedéves gyarapodása 2017 harmadik negyede óta most a legalacsonyabb, mivel a megtakarítások összege (azaz az eszközök növekedése) három éve nem volt ezer milliárd forintnál kevesebb, és utoljára öt éve, 2017 második negyedévében volt alacsonyabb a mostaninál.

A háztartások pénzügyi eszközeinek állománya június végén 78 489 milliárd forintot, a GDP 131,4 százalékát tette ki, miközben a kötelezettségei 13 559 milliárd forintot, a GDP 22,7 százalékát. Ennek egyenlegeként a lakosság nettó pénzügyi vagyona a GDP 108,7 százaléka volt.

A megtakarítások 1266 milliárd forinttal emelkedtek az új tranzakciók révén, miközben a pénzügyi befektetések átértékelődései 431 milliárd forint veszteséget okoztak. A készpénz és betétállomány 196 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben. Ebben azonban benne van a 3283 milliárd forint értékű devizabetéten szerzett 247 milliárd forint árfolyamnyereség. A többnyire alig, és még lekötve is jócskán az infláció alatt kamatozó forintbetétekből 197 milliárd forintot kivontak a háztartások a második negyedévben. A reálértéküket vesztő forintbetétek állománya azonban még így is 11 232 forint volt.

A részvények és tulajdonosi részesedések (beleértve a befektetési jegyek állományát is) értékvesztése 582 milliárd forintot tett ki. Így aztán a 478 milliárd forint friss befektetés ellenére is 103 milliárd forinttal csökkent a lakosság kezében lévő állomány értéke, ami ezzel együtt a bruttó pénzügyi vagyon 41,5 százalékát tette ki.

A háztartások magyar állampapír vásárlásai 144 milliárd forintra rúgtak, amivel június végére 10 198 milliárd forintra nőtt a kezükben lévő állomány.

A biztosítástechnikai díjtartalékok 46 milliárd forinttal csökkenve 5150 milliárd forintot tettek ki a félév végén. Az életbiztosítások 61, a nyugdíjbiztosítások 79 milliárd forint értékvesztést szenvedtek el, amit a lakosság 95 milliárd forintnyi friss befektetés nem tudott ellensúlyozni a második negyedévben. 

A háztartások pénzügyi kötelezettségei 145 milliárd forinttal 13 558 milliárdra nőttek a félév végére. A lakossági hitelállomány a félév végére 11 787 milliárdra nőtt a 2021 végi 11 409 milliárdról. Ezen belül a forint ingatlanhitelek (jelzáloghitelek) állománya 140 milliárdot növekedve 4895 milliárdot tettek ki. A javarészt személyi kölcsönökből álló fogyasztási forint hitelek eközben 132 milliárddal 4868 milliárd forintra nőttek.