A magyar turizmust a külföldiek húzzák, a magyarok külföldre utaznak
A magyar turizmust a külföldiek húzzák, a magyarok külföldre utaznak
Több pénzt költenek a magyarok külföldön, mint Magyarországon. Utasbiztosítást a többség köt, ha külföldre készül, és bankkártyát is visz magával. A bankkártya-ellenesek főleg a kedvezőtlen árfolyamú valutaváltástól tartanak.
Az idén 5-10 százalékkal nőhet Magyarországon a vendégéjszakák száma, ám ez főleg annak köszönhető, hogy egyre több külföldi turista látogat az országba. A külföldről Magyarországra érkező turisták száma az idén júliusban mintegy 11 százalékkal nőtt - derül ki az MBH Bank felméréséből. A belföldiek viszont 0,5 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek magyar szálláshelyeken. Ennek az az oka, hogy bár nőttek a reálbérek, és javult a háztartások vagyoni helyzete, a lakosság inkább külföldre, főleg tengerpartra utazott. A kedvenc desztinációk Horvátország, Görögország és Olaszország voltak.
Több pénz megy el külföldön, mint idehaza
A magyarok az éves jövedelmük 5 százalékát költik el külföldön, és a 4 százalékát belföldön egy 2022-es adat szerint - mondta Horti Flóra, az MBH elemzési centrum szakértője. A külföldiek fő célpontja Magyarországon Budapest, míg a magyarok főleg vidékre utaznak. A külföldi turisták körében Budapest az egyike a top 15 európai városnak. A belföldi költéseket segíti a SZÉP Kártya elfogadóhelyek számának növekedése. A Szállás.hu-n például a foglalások 28 százalékát SZÉP Kártyával fizették ki.
A SZÉP Kártya szolgáltatásokat már csaknem 3 millió ügyfél használja Magyarországon. Az évente kifizetett összeg stabilan növekszik, augusztusig csaknem 300 milliárd forintot fizettek ki ily módon az ügyfelek. A külföldi turisztikai célú költések volumene is növekszik.
A lakosság 80 százaléka a megtakarításából finanszírozza a nyaralást, és nagy arányban (64 százalék) bankkártyával fizetnek külföldön is. A külföldre utazók többet költenek, egy másik társadalmi réteget képviselnek, mint a belföldre utazók. Sokan visznek dombornyomott kártyát, bár a dombonyomásnak nincs sok értelme. Hitelkártyát viszont érdemes vinni, ha valaki autót bérel, és a szállodákban is jobban szeretik a hitelkártyát a betétinél.
Ezért nem visznek külföldre bankkártyát a magyarok
A külföldi bankkártya-használatot 8 százalék utasítja el totálisan. 36 százalékuk azért, mert fél, hogy a valutaváltással rosszabbul jár, 26 százalék nem tudja, melyik valutát válassza külföldön, ugyanennyien vannak, akik a bankkártya adataikat féltik külföldön, 11 százalék pedig a bankkártya ellopásától tartva nem visz magával külföldre mást, csak készpénzt. A kedvezőtlen valutaváltási árfolyam azonban általában alaptalan félelem, a magyarországi bankok devizaváltási árfolyama, ami a bankkártyáknál alkalmaznak, felveszi a versenyt a valutaváltókéval.
Nyaralás előtt, akár külföldre, akár belföldre készül, a megkérdezettek többsége köt utas- vagy balesetbiztosítást, a válaszadók 37 százalék mindig, 21 százaléka általában így tesz. 21 százalék többnyire nem köt, és ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy sosem kötnek. A megkérdezettek 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kapcsolódik a bankkártyájához utasbiztosítás, ez viszont nem mindig elég. Egy helikopteres mentés például, ha valaki túrázik, több millió forintba kerül, és az alap utasbiztosítások ezt nem fedezik.
A külföldi utazásokra 58 százalék mindig köt utasbiztosítást, 37 százalék csak a hosszabb külföldi utakra köt, 22 százalék csak akkor, ha Európán kívülre utazik. 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy akkor köti meg a biztosítást, ha gyerekkel utazik, és ugyanennyi volt azok aránya, akik akkor tesznek így, ha extrém sportra készülnek az utazás során.