Fogalomtár

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) a vidéki és agrárszektorban működő KKV-k számára nyújt készfizető kezességet; a Garantiqához hasonlóan hitel- és bankgaranciák, lízing és faktoring ügyletek esetén. Az alapítvány által garantálható hiteltípusok: folyószámlahitel, forgóeszközhitel, beruházási hitel, hitelkeret, többcélú hitelkeret, garancia, garancia-keret, maximum 1 éves faktoring, pénzügyi lízing.

A beruházási hitelekből elsősorban fejlesztési célokat tudnak megvalósítani a vállalkozások. Ennek megfelelően ezek a kölcsönök általában közép- vagy hosszú lejárattal igényelhetők. A hitel célja ebben az esetben kötött, ezenkívül a bankok 20-30 százalékos önerőt is kérni szoktak.

A főkönyvi kivonat a könyvviteli számlák alapján készül, és célja az ellenőrzés, valamint a pénzügyi beszámolót is ez alapján készítik el. Vállalati hitel igényléséhez erre a dokumentumra is szükség van, a bekért lezárt üzleti évekre vonatkozó információkkal.

A forgóeszköz egy rugalmasan felhasználható kölcsöntípus, amit a vállalkozás mindennapi működésének a finanszírozására lehet fordítani. Két típusa van, a rulírozó és a nem rulírozó. A rulírozó hitel azt jelenti, hogy az igénybe vett és visszafizetett összeget ismételten igénybe veheti a vállalkozás, a szerződésben meghatározott hitelkereten belül. 

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a vállalati hitelezést segíti készfizető kezességvállalással. Az igénybe vehető termékek a hitel- és bankgarancia, a lízing szerződésekre vállalt készfizető kezesség és a faktoring. A Garantiqa felel többek között az állami támogatással igénybe vehető Széchenyi hitelek kezességvállalásáért is. 

Haircutot akkor szoktak alkalmazni, ha például a jegybank kölcsönt ad a kereskedelmi bankoknak - ilyen többek között a Növekedési Hitelprogram is. A kölcsönért cserébe a jegybank biztosítékot kér; ennek a fedezetnek az értékét szokták csökkenteni egy úgynevezett korrekciós tényezővel - ez a haircut. 

Állami kamattámogatással vállalkozóként is igényelhetünk kölcsönt, ami azt jelenti, hogy a piaci kamatozású hiteleknél akár olcsóbban is hozzájuthatunk nagyobb összeghez.

A KAVOSZ Zrt. 2002-ben alakult meg, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére. Elsődleges célja a KKV szektor, azon belül a mikrovállalati ügyfélkör hitelezése, kedvezményes, Európai Uniós források biztosításával. A KAVOSZ felel a 2010-ben létrejött Széchenyi Kártya Programért, melyet 2011-ben kiterjesztettek az agrár szektorra is.

Az NHP Hajrá! keretösszegét az MNB Monetáris Tanácsa határozta meg, 1500 milliárd forintban. Ez az összeg az NHP Fix 1000 milliárdos keretéből megmaradt 500 milliárd forintból, valamint 1000 milliárd forint új forrásból adódik össze.

A vállalatok számára elérhető állami támogatás egyik formája a kezességi díjtámogatás. Ez azt jelenti, hogy a kezességvállalási díj egy részét vagy egészét az állam magára vállalja.

Azokat a vállalkozásokat sorolhatjuk a kisvállalkozások közé, amelyeknek a létszáma alacsonyabb 50 főnél, és az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 10 millió eurót.

KKV rövidítés alatt a kis- és középvállalkozásokat kell érteni, de ebbe a kategóriába soroljuk a mikrovállalkozásokat is. A hazai szabályozás értelmében a KKV kategóriába történő besorolás a cég létszámától és az éves nettó árbevételtől (euróban) vagy a mérlegfőösszegtől (euróban) függ.

250 fős létszám alatt számít egy cég középvállalkozásnak, illetve az éves nettó árbevétel nem haladhatja meg az 50 millió eurót.

Mikrovállalkozásnak tekinthetők a 10 fő alatti létszámmal működő vállalkozások, az éves nettó árbevételük pedig nem haladhatja meg a 2 millió eurót.

A Növekedési Hitelprogram egyik típusa, 2019. január 1-től vált elérhetővé. Ezáltal a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelhez juthattak. A program kerete 1000 milliárd forint volt eredetileg, az NHP Hajrá! indulásához az ebből fennmaradó 500 milliárd forintot az új hiteltípus finanszírozására fordítják.

Az NHP Hajrá! hitelprogramot kifejezetten a koronavírus (COVID-19) járvány okozta gazdasági helyzet miatt indította el a Magyar Nemzeti Bank. A KKV-k így kedvezményes kamatozással és a kialakult gazdasági helyzethez igazodó felhasználással igényelhetnek kölcsönt. A felhasználható keretösszeg 1500 milliárd forint. 

A Növekedési Hitelprogramot először 2013. június 1-jén indította el a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A program célja kezdettől fogva a mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítése, valamint a vállalati hitelezés stabilizálása volt. Az elmúlt években az NHP-nak különböző szakaszai, típusai voltak:

• Első szakasz: 2013. szeptember 2-től,
• Második szakasz: 2013. október 1-től,
• Harmadik szakasz: 2016. január 1-től,
• NHP+: 2015. március 16-tól,
• NHP Fix: 2019. január 1-től.

Legújabb formája, az NHP Hajrá! 2020. április 20-án indult el, a koronavírus járvány okozta veszélyhelyzet enyhítésére.

Azokat a kölcsönöket hívjuk refinanszírozási hiteleknek, amelyeket a jegybank vagy más pénzügyi intézmény ad a bankoknak, azzal a céllal, hogy azt a bankok tovább hitelezzék az ügyfeleik számára, magasabb kamatozással. Továbbá az is refinanszírozási hitelnek minősül, amikor a bank azért ad kölcsönt az ügyfelének, hogy az visszafizesse a másik banknál lévő hitelét.

A vállalkozások számára elérhető Széchenyi Kártya Program azoknak a kkv-knak nyújt kölcsönt, amelyek legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkeznek - tehát induló vállalkozások számára nem elérhető ez a lehetőség. A program keretében jelenleg az alábbi Széchenyi Hitelek igényelhetők:

• Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX (részéként az Energiakártya)

• Széchenyi Likviditási Hitel MAX

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX (részeként az energiahatékonyság javítását és technológiaváltást segítő hitelcélok esetén a többlettámogatott alkonstrukció)

• Széchenyi Lízing MAX

• Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel

• Széchenyi Kártya Klasszik, Széchenyi Turisztikai Kártya, Széchenyi Benzinkút Kártya Folyószámlahitel (csak felülvizsgálat igényléstípusú kérelmek benyújtására van lehetőség)

Vállalati hitel igénylésénél üzleti terv benyújtására is szükség lehet. Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy a vállalkozás mire tervezi felhasználni a kölcsönt, illetve hogy a befektetett pénz miként fog megtérülni.

A hitelek között megkülönböztetünk magánszemélyek és vállalkozások számára elérhető kölcsönöket. Éles határvonal húzható a két típus közé, hiszen az egyiket magánszemély igényli, a másikat pedig egy vállalkozás, vagyis egy jogi személy. A vállalkozói hiteleknek több típusa is elérhető:

• folyószámlahitel,

• forgóeszközhitel,

• beruházási hitel,

• projekthitel.