Fogalomtár

Amennyiben nem sikerül a hiteled törlesztőrészleteit fizetni, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) hitelmulasztási nyilvántartásába kerülsz, a negatív adóslistára. Így a bankok láthatják, hogy nem a legjobb a hiteltörténeted. A listán két állapotot különböztetünk meg: aktívat és passzívat. Akkor lesz a státuszod aktív a KHR-ben, amikor a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeidnek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettél eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. A napok számlálása akkor indul, amikor a mulasztás a minimálbér összegét meghaladta. Ha korábban is fennállt a késedelem, de az még nem érte el a minimálbér összegét, akkor az nem számít bele a 90 napos periódusba. Ezt érdemes észben tartania annak, aki további hitelt venne fel, de hamarosan átlépi tartozásával a minimálbért, KHR-esként ugyanis jócskán beszűkülnek a hitelfelvétel lehetőségei. Fontos továbbá, hogy a minimálbér összegét meghaladó mértékű mulasztásnak a 90 nap alatt egyetlen napra sem szabad a minimálbér összege alá csökkennie, máskülönben a 90 napos periódus számlálása újraindul. A bank a várható mulasztással kapcsolatos KHR adatátadásról köteles legkésőbb 30 nappal előre írásban figyelmeztetni. Amennyiben még az adatok átadása előtt rendezed a tartozásod, nem kerülsz fel a listára.

Az annuitás folyamatos időközönkénti, de nem végtelen idejű, egyenlő arányú pénzáramlást jelent. Hitelek esetében az annuitásos törlesztés egyenletes törlesztést jelent, tehát a hitelfelvevő a futamidő során meghatározott kamatperiódus minden egyes havában ugyanakkora törlesztőrészletet fizet, a törlesztőrészlet tehát folyamatosan ugyanannyi lesz. A teljes futamidő, vagy az egyes kamatperiódusok alatt a törlesztőrészletek nagysága megegyezik, így minden alkalommal ugyanannyit kell fizetni. Az annuitásos törlesztés nagyban segíti a hitelfelvevőt abban, hogy hosszabb távon tudjon előre tervezni. Devizahitel esetében az annuitásos törlesztőrészlet nagysága az árfolyamingadozás miatt változhat. A hitel visszafizetésekor kamatot, kezelési költséget és tőketartozást fizetünk vissza. A törlesztés során a megfizetendő kamat és kezelési költség egyre kisebb részét teszi ki a tartozásnak, és nagyobb arányú lesz a tőketartozás. 

Az árfolyamkockázat két különböző deviza közötti árfolyamingadozás kockázatát jelenti. Hitelekkel kapcsolatban is megmutatkozik ez a kockázat: a külföldi valutában - például korábban svájci frankban - felvett devizahitelek esetében nő a hitel törlesztőrészlete, ha a forint értéke gyengül a devizával szemben. Ha a forint erősödik a hitel devizájával szemben, a törlesztőrészlet csökken. A svájci frankban felvett hitelek bedőlése és a forintosítás óta a bankokat eltiltotta a Magyar Nemzeti Bank a devizaalapú lakossági hitelezéstől, így ilyen terméket a jelzáloghitelek között már nem találhatunk, más hitelfajtáknál viszont találhatunk például euró alapú kölcsönöket. Az árfolyamkockázat ellen fix kamatozású hitelekkel védekezhetünk. Fix kamatozású hitelek esetén ugyanis nem változik a kamat a futamidő alatt, így nem kell attól tartani, hogy hónapról hónapra változik a törlesztőrészlet nagysága. A fix kamatozású hitelek általában néhány százalékponttal magasabb kamattal rendelkeznek, mint a változó kamatozásúak. 

Az árfolyamkockázat az egyes devizák átváltási árfolyamának ingadozása miatti kockázat. Devizahitel esetén a forintban fizetett törlesztőrészlet akár jelentős mértékben növekedhet az induló összeghez képest. A forint gyengülése azt eredményezi, hogy a devizahitel törlesztőrészlete nőni fog, míg a forint erősödése a törlesztőrészlet csökkenését eredményezi. Árfolyamkockázat elleni védelmet nyújthat a fix kamatozású hitel, ami bár magasabb törlesztőrészletekkel jár, mint a változó kamatozású hitel, már egy kismértékű árfolyamváltozásnál megérheti a fix kamatozásút választani. Arra azonban figyelni kell, hogy egy hosszú futamidejű (akár 15-20 éves) lakáshitel esetén például már nem mindegyik pénzintézethez fordulhatunk fix kamatozású hitelért.

Átmeneti fizetési nehézségről akkor beszélhetünk, ha a pénzügyi helyzetünk stabilitása megbomlik egy nem várt esemény következtében, ám hosszú távon a probléma nem áll fenn. Ilyen nehézség lehet például egy nem várt betegség, időszakos munkanélküliség vagy váratlan kiadások

Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer rövidítése. A BAR a bankok által közösen működtetett rendszer volt, amelyen minden hitelintézet hozzáférhetett azon adatokhoz, amelyből kiderült, ha egy ügyfél mulasztásos, rossz adós, ún. "BAR-listás" volt. A BAR feladatait 2006-tól a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) vette át. 

Minden banknál van lehetőség előtörlesztésre, azaz a futamidő lejárta előtt is vissza lehet fizetni a kölcsönt. Előtörlesztésről akkor beszélhetünk, ha a hitelfelvevő minimum 3 havi törlesztőrészletet előre kifizet. Ha valaki a teljes fennmaradó tartozást kifizeti, akkor végtörlesztésről beszélünk. Az előtörlesztésnek kétféle következménye lehet. Egyrészt maradhat az előre meghatározott futamidő, de csökkenni fognak a törlesztőrészletek, másrészt pedig rövidülhet a futamidő, ez esetben marad az eredeti törlesztő. Általában a bankok előtörlesztési díjat számolnak fel ezért, érdemes ennek mértékéről előre tájékozódni. Előtörlesztési szándékodat írásban kell jelezni a bankodnál.

Ha egyszerre több részletet is vissza tudnál fizetni a hitelező bankodnak, lehetőséged van előtörleszteni, amivel rövidül a futamidőd. Ha azonban előtörlesztesz, tehát a szerződésben foglalt határidőnél korábban (futamidő lejárta előtt) szeretnéd a hiteledet törleszteni, a bank extra díjat számíthat fel neked. Attól függően, hogy mi szerepel a hitelszerződésedben, ez lehet egy előre meghatározott fix összeg, vagy az előtörlesztett összeg néhány százaléka. A 2010 márciusa után kötött nem lakáscélú szerződéseknél részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) esetén külön díjat nem számolnak fel, ha a fennálló tartozás nem haladja meg az 1 000 000 forintot és az ezt megelőző tizenkét hónapban előtörlesztés nem volt. Akkor is megúszhatod az előtörlesztési díjat, ha sikerül valamilyen akciót kifognod a hitelfelvételnél, ugyanis a bankok gyakran elengedik az esetei díjakat, amennyiben náluk veszel fel kölcsönt.

Az esedékességi nap a kölcsön törlesztésére vonatkozó fizetési kötelezettség teljesítésének napja, amelyet az adós és a hitelező között kötött ügyfélszerződés határoz meg. Ez vagy egy banki nap a hónapban, vagy ha nem arra esik, az azt követő legközelebbi banki munkanap, amikor a pénzintézet megterheli az ügyfél számláját és leveszi onnan az esedékes törlesztőrészletet. Abban az esetben, ha a bankszámlán nincs elég pénz az összeg teljes levételére, a bank büntető kamatot, vagy késedelmi kamatot vethet ki, amit az elmaradt törlesztő és a büntetések megfizetésével lehet rendezni. Az esedékesség napját a legtöbb esetben az ügyfél határozhatja meg a banknál. A későbbiekben, amennyiben már nem megfelelő az esedékességi nap, van lehetőség arra, hogy a bankkal megegyezve újabb napot jelöljön ki közösen az ügyfél és a pénzintézet. Ilyenkor a hitelszerződés módosul és az új időpont kerül bele.

A tőketartozás igazolásra hitelkiváltás során vagy a hiteled végtörlesztése esetén van szükséged, és a meglévő hiteledet folyósító bank állítja ki a dokumentumot. Az igazolásból kiderül, mekkora a teljes tartozásod (beleértve a tőkét, a kamatot, a kezelési költséget, esetleges járulékos díjakat és egyéb költségeket), és annak devizanemét. Emellett pedig fontos adatok is megtalálhatóak az igazoláson, úgy mint a hitelügylet száma, a hitelszerződés időpontja és lejárata, illetve a szerződő felek adatai. Az igazolás nem lehet 30 napnál régebbi. A tőketartozás igazolásáért a bankok akár díjat is elkérhetnek az ügyféltől. A díj nagysága általában nem nagyobb, mint 10 ezer forint. Hitelkiváltás esetén nem csak erre az igazolásra van szükség, hanem a szokásos hiteligénylési procedúrának megfelelően például jövedelemigazolásra is.

Fix kamatozású hitel felvétele esetén a törlesztőrészleteid a teljes futamidő alatt változatlanok maradnak, így kiszámíthatóbbá válik a hiteled visszafizetése. A fix kiadású, hosszú távra felvett kölcsönök viszont drágábbak a rövidebb, változó kamatozású hitelekhez képest, amelyeknél csak a szerződésben meghatározott kamatperiódusok ideje alatt fixálódik a kamat, de periódusonként adott a lehetőség a bank számára, hogy változtasson a kamaton, amely a törlesztőrészleted nagyságát is befolyásolja. A döntésednél érdemes fontolóra venned, hogy a hitelkamatok jelentős részét meghatározó jegybanki alapkamat milyen irányba mozoghat a futamidő alatt, hiszen egy csökkenő csatornában akár még jobban is járhatsz egy változó kamatozású hitellel, de ez fordítva is igaz: emelkedő jegybanki alapkamat mellett alacsonyabb szinten fixálhatod a törlesztődet egy fix kamatozású hitellel. 

Fizetési nehézségről akkor beszélhetünk, amikor átmeneti, vagy huzamosabb ideig tartó pénzügyi problémád van, amely rengeteg dologból fakadhat, de tipikusan ez a helyzet áll be egy betegségtől, a munkahely nem várt elvesztésétől, törlesztőrészletek hirtelen megugrásától. Ilyenkor az egyik első és legfontosabb dolog, amit tehetsz, hogy felhívod a hitelező bankodat és érdeklődsz a hiteledre vonatkozó halasztási lehetőségekről. Szintén fontos, hogy kezdd el a pénzügyeid szigorú monitorozását és vizsgáld meg, milyen felesleges luxuskiadáson tudnál fogni pénzt, vagy milyen új bevételi forrásokra tudnál szert tenni.

Amennyiben nem tudod a törlesztőrészleteket huzamosabb ideig fizetni, fizetési elmaradás alakul ki, amely legrosszabb esetben az otthonod elvesztéséhez is vezethet. Késedelmes tartozás alakul ki, ha a fizetésképtelenség több mint 90 napig fennáll. Amennyiben a tartozás mértéke meghaladja a legkisebb összegű havi minimálbért, az adós felkerül a KHR negatív adóslistájára, ezzel nagyban csökkentve a lehetőségét annak, hogy a jövőben is hitelhez jusson. Érdemes még ezek bekövetkezte előtt felvenni a kapcsolatot a hitelkibocsátó bankoddal és érdeklődni a megoldások után

Központi Hitelinformációs Rendszer, korábbi nevén Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer (BAR). Erre a listára azok kerülnek fel, akik már minimum 3 hónapja nem fizetik a hitelüket, és lejárt tartozásuk összege nagyobb, mint az aktuális minimálbér. Lehet valaki aktív, illetve passzív barlistás, aki aktív, még nem fizettet, aki passzív, már rendezte elmaradását. A passzív státusszal még egy évig kell szerepelni a listán, utána lekerül a hiteles. Szinte lehetetlen a hitel bárosoknak: aki a listára egyszer felkerül, nagyon nehezen kaphat a bankoktól kölcsön.

A lakossági hitelmoratórium a lakossági hitelszerződésekre vonatkozott (személyi kölcsön, jelzálog hitelek, áruhitel, diákhitel stb.) - ezeket 2020. december 31-ig nem kellett törleszteni. A koronavírus-járvány második hulláma miatt a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslata alapján meghosszabbították a törlesztési moratóriumot. 2021. novembertől a nyugdíjasok, gyermeket váró és nevelő adósok, közfoglalkoztatottak kérhették a moratórium meghosszabbítását 2022. december 31-ig. 

A likviditás fizetőképességet vagy pénzzé tehetőséget jelent. Likviditás alatt egyrészt azt értjük, hogy milyen gyorsan tudod az eszközeidet pénzzé tenni, másrészt pedig azt, hogy képes vagy-e a fizetési kötelezettségeidet az adott követelményeknek (határidő, törlesztőrészlet nagysága) megfelelően teljesíteni. Tehát a párnacihában, befőttes üvegben tartott pénz likvid eszköznek minősül, hiszen azt bármikor előveheted, ha fizetned kell valamilyen számlát vagy vásárolnod kell a boltban. Ha más eszközzel fizetnénk (például valamilyen vagyontárggyal, festménnyel, értékpapírokkal) az eszközünk likviditásának egyik meghatározó jellemzője, hogy milyen veszteségek mellett tudjuk elcserélni (például piaci ár alatt értékesítünk valamit). Amikor döntést kell hoznod arról, hogy készpénzben vagy más formában takarítasz meg, arról döntesz, hogy mekkora likviditásra van szükséged és mennyire fontos az értékmegőrzés. A készpénz a leglikvidebb eszközök egyike, de az értéke gyorsan romolhat például az infláció miatt, hiszen hozamot nem termel.

A likviditási probléma az az állapot, amikor a fizetőképességed nem megfelelő, így nem tudsz eleget tenni a hitelszerződésben foglalt kötelességeidnek (például törlesztőrészetek időben történő visszafizetése). A likviditás azt jelenti, hogy gyorsan, veszteségek nélkül tudod felhasználni a pénzed, például kölcsön esetén törlesztőrészlet befizetésére. A leglikvidebb eszköz a készpénz, amellyel azonnal tudod rendezni ezeket a felmerülő költségeket. A likviditási probléma tehát azt jelenti, hogy nem tudod ezeket a kintlévőségeket időben rendezni, mivel nincs olyan pénz, amihez azonnal hozzá tudsz nyúlni. Ha tudod, hogy problémát okoz majd a hitel visszafizetése a jövőben, érdemes még a probléma bekövetkezte előtt felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel, hogy együtt keressetek közös megoldást, ami akár fizetési halasztás is lehet, így nyersz egy kis időt, hogy likvid eszközökhöz juss, azaz pénzt szerezz valahonnan.

A törlesztési moratóriumra a 47/2020. (III. 18.) és a 62/2020. (III. 24.) rendeletek vonatkoznak. Mindkét rendelet a megjelenést követő napon vált hatályossá: az első március 19-én, a második, a moratórium részletkérdéseit összefoglaló rendelet pedig március 25-én.

A 2021. június 30-ig tartó hosszabbításról a 2020. évi 287. szám rendelkezik.

Amennyiben nem sikerül a hiteled törlesztőrészleteit a szerződésben foglaltak szerint fizetni, a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) hitelmulasztási nyilvántartásába kerülsz, a negatív adóslistára (korábban ezt a listát BAR-listának hívták). A KHR listát a pénzintézetek közösen működtetik azzal a céllal, hogy lássák az ügyfelek hiteltörténetét és elkerüljék a túl kockázatos, nem fizető ügyfeleket. A listán két állapotot különböztetünk meg: aktívat és passzívat. Akkor lesz a státuszod aktív a KHR-ben, amikor a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeidnek nem tettél eleget és lejárt tartozásod van. Azonban, ha aktív KHR-esként kiegyenlítetted a lejárt tartozásod, átkerülsz passzív státuszba, ahol egy évig maradnak meg az adataid (ha az adósság átstrukturálásra került, öt évig). A passzív KHR-státusz továbbra is megnehezíti a hitelfelvételt, de van olyan pénzintézet, amely - rosszabb kondíciókkal ugyan - de hitelez passzív KHR-listásoknak is. A lehetőségekért érdemes a Bank360 gyorskölcsön kalkulátorát használni, hiszen egyes kölcsönöknél az aktív KHR nem kizáró ok.

A szabadon felhasználható jövedelem az a jövedelem, ami megmarad az összes havi kiadás kifizetése után. A szabadon felhasználható jövedelem fontos eleme a hitelbírálatnak:  a bank megvizsgálja az összes igazolt jövedelmet (például a fizetés mellett járhat családi pótlék, bármilyen szociális támogatás, vagy lehet vállalkozásból származó bevétel, osztalék), és ebből levonja az esetlegesen más hitel törlesztésére fordított összegeket, majd levonja a megélhetési költségeket (amit leggyakrabban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján határoznak meg), és így marad a szabadon felhasználható jövedelemösszeg, amelyből kiderül, hogy van-e a háztartásnak további kapacitása a hitelfelvételre, annak törlesztésére. Bankonként változik, hogy a szabadon felhasználható jövedelem hány százalékát engedik a hitel törlesztőrészletére fordítani.

A törlesztési moratórium 2020. március 19-én lépett életbe, és 2022. december 31-ig tartott. A szünet csak időszakos, tehát a moratórium idején nem kifizetett törlesztőrészleteket később, a szüneteltetés miatt kitolt futamidő hátralévő részében kell megfizetni úgy, hogy a szerződésben vállalt havi törlesztőrészlet nagysága a moratórium miatt nem lehet magasabb.

A törlesztőrészlet az az összeg, amit meghatározott időközönként kell fizetned a kölcsönért cserébe. Egyszerre fizeted a kamatot, a tőketörlesztést és a kezelési költséget az előre meghatározott futamidő alatt. Kivéve a türelmi idős hitel esetében, ugyanis a türelmi idő alatt csak a kamatot és a kezelési költséget fizeted, a tőkéből még nem törlesztesz.

Türelmi időnek nevezzük azt az időszakot, amely akkor kezdődik, amikor már felvetted a hitelt, és elkezded a kölcsön visszatörlesztését. Ekkor ugyanis még nem a tőketartozásodat (azaz nem a felvett összeget) törleszted, hanem csak a hiteled kamatát és a kezelési költségét. A türelmi idő lejárta után el kell kezdened törleszteni a hitel tőkerészét is. Ez azt jelenti, hogy a türelmi idő alatt a törlesztőrészleted sokkal alacsonyabb lehet, mint akkor, amikor a tőketartozást is törlesztened kell: például, ha 2 éves türelmi idővel veszel fel kölcsönt és türelmi időt kérsz, akkor a hitelfelvételtől számított első két évben csak a kamatot és az adminisztrációval járó díjakat kell megfizetned a banknak. Nem csak kölcsönök esetén, hanem hitelkártyáknál is használatos a kifejezés: itt az elszámolási időszak első napjától az utolsóig tartó visszafizetési periódust jelöli.

A moratórium az üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésekből, illetve a pénzügyi lízingszerződésekből eredő tőke-, kamat- és díjfizetésre vonatkozik. 

A hitelmoratórium a vállalati hitelekre is érvényes volt, a vállalkozások 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek a tőke- és kamatfizetési kötelezettségét 2021. június 30-ig függesztették fel. 2021. novembertől azok a vállalkozások kérhették a hosszabbítást, amelyek esetében az árbevétel legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest. A moratórium 2022. december 31-én ért véget.

Változó kamatozású hitelekénél a futamidő alatt nem állandó a kamat mértéke, amely azt is jelenti, hogy a törlesztőrészleted nagysága is változik. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a változó törlesztőrészlet jó vagy éppen rossz. A bankok a hitelkamatokat leginkább a jegybanki alapkamat alapján határozzák meg. Ha a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy dönt, hogy ideje emelni az alapkamaton, akkor a hitelkamatod is nőhet, ami a törlesztőrészlet emelkedésében csapódik le nálad. Ha azonban a jegybank tovább csökkenti az irányadó rátát, akkor a te törlesztőrészleted is kevesebb lehet. Természetesen nagyon nehéz előre megjósolni, hogyan alakul majd a jegybanki alapkamat, de egy hosszabb futamidejű lakáshitel esetén mindenképp érdemes számításba venni, hogy merre indulhat, hiszen lehet, hogy egy kiszámíthatóbb fix kamatozású hitel olcsóbb megoldást jelent egy emelkedő kamatkörnyezetben.

Minden banknál van lehetőség előtörlesztésre, azaz a futamidő lejárta előtt is vissza lehet fizetni a kölcsönt. Ha valaki viszont a teljes fennmaradó tartozást kifizeti egyben, akkor végtörlesztésről beszélünk, amire szintén van lehetőség minden hitel esetében. Ennek egyes hitelintézeteknél különböző díjai vannak, amely a végtörlesztett összeg egy bizonyos százaléka. Ugyanakkor van olyan bank, ahol a korábbi szabályozásban előírt kétszeri ingyenes előtörlesztési lehetőséget a régebbi szerződéseknél megtartotta, és csak a 2016. márciusa után kötött szerződések esetében kér végtörlesztési díjat. Végtörlesztés esetén a fedezetként felajánlott ingatlanról is leveszik a jelzálog-bejegyzést. Vannak esetek, amikor a végtörlesztés díjmentes: például, ha a törlesztendő összeg már kevesebb, mint 1 millió forint, vagy ha fogyasztóbarát lakáshitelt akarunk lakástakarékszámlához adott hitellel kiváltani.

A végtörlesztési díj az a díj, amit akkor kell a banknak befizetned, ha a futamidő lejárta előtt a hitel teljes tőketartozását kifizeted, azaz végtörlesztesz. A végtörlesztési díj a fennálló tőketartozás maximum 1 százaléka, vagy amennyiben a hitel más pénzintézet által kerül kiváltásra, akkor a fennálló tőketartozás maximum 2 százaléka. Több esetben nem számíthatja fel a bank a végtörlesztési díjat: például akkor, amikor a tartozás már 1 millió forint alatt van és az utóbbi három hónapban nem történt előtörlesztés. Akkor sem kell fizetni, ha biztosítási szerződés alapján kapott biztosítási pénzből történik meg a törlesztés. Más költségek is merülhetnek fel ilyenkor, így érdemes alaposan utánajárni a végtörlesztés mikéntjének pénzintézetenként. A bankok különböző akciók keretein belül csökkenthetik, vagy akár teljesen el is engedhetik a végtörlesztés díját, erről érdemes a hitelező pénzintézetnél érdeklődni.