Fogalomtár

Azt, aki lakástakarékon keresztül próbálja megvalósítani otthonteremtéssel kapcsolatos céljait, 30 százalékos garantált állami támogatással jutalmazza az állam a megtakarításai után. A támogatás mértéke egy évben nem lehet több, mint 72 000 forint és mindig az adott évben befizetett összegre vonatkozik, tehát nem a teljes befizetett összeg 30 százalékát kapod támogatásként. A támogatás mértéke változik, ha a befizetéseink rendszertelenek, vagy szüneteltetjük azt. A támogatást maximálisan akkor tudod kihasználni, ha a havi befizetésed eléri a maximális 20 000 forintot. Ha ennél is több támogatást szeretnél igénybe venni, akkor több lakástakarékpénztári megtakarítást kell indítanod, hiszen minden egyes megkötött LTP-szerződéssel jár az állami ajándék. A támogatást minden olyan célra felhasználhatod, amelyre a lakástakarékot is, így például lakásvásárlásra, felújításra, vagy lakáshitel elő- és végtörlesztésére, hitelkiváltásra.

Változás! A 2018. október 17-én hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a hatálybalépés után kötött lakástakarék szerződésekre már nem vehető igénybe az állami támogatás. A 2018. október 16-ig megkötött szerződésekre a törvénymódosítás nem vonatkozik, vagyis igénybe vehető a 30 százalékos állami támogatás.

Olyan kölcsön, amelyet már a lakástakarék-számla létrehozásától felvehetünk lakáscéljainkra. A hitelösszeg általában nem magasabb, mint a szerződéses összeg, tehát gyakorlatilag hitel formájában kapjuk meg előre a megtakarítást, így nem kell várni a megtakarítási időszak végéig.

A lakástakarék szerződés egyik legfontosabb eleme, a megtakarítás éves kamata. Mértéke módozattól függően nagyjából 1 és 4 százalék között van. Ezt a mértéket a szerződés időtartama alatt nem lehet megváltoztatni.

Egységesített betéti kamatláb mutató. Olyan mutató, amely alapján összehasonlíthatóvá válnak a más és más feltételek mentén kamatozó termékek a tényleges hozamok alapján. Így például meg tudod nézi az EBKM alapján, hogy melyik megtakarítással lesz nagyobb valószínűséggel több pénzed a megtakarítási idő végén. Az EBKM bevezetésére azért volt szükség, mert a pénzintézetek nem határozták meg egységes módon a kamatokat. Nem szabad az EBKM-et tökéletes mutatóként kezelni, mivel több elemet nem tartalmaz, amelyek költséget jelentenek: nem lehet számolni például az egyedi esetekben felmerülő díjakkal, mint például a szerződésmódosítás díja, de nem számol olyan költségekkel sem, mint például a folyósítási díj. Sőt, az EBKM a kötelezően kapcsolódó termékek (például életbiztosítás) díját sem tartalmazza, amelyek jelentősen módosíthatják a fizetendő díjakat.

A megtakarítási időszak utáni kiutalási időszak első napja, amikor az intézet meghatározza, hogy mely szerződéses összegeket tudja kifizetni az időszakra megállapított összegből.

Amikor lakástakarékpénztári szerződést akarunk kötni, nem csak a saját nevünkre szerződhetünk a lakástakarékpénztárral. Lehetőségünk van arra is, hogy kedvezményezettnek teszünk félre a későbbiekre. A kedvezményezett olyan természetes személy, akit a megtakarító jelöl meg, mint a szerződéses összegre jogosult személy. Ez azt jelenti, hogy ugyan a szerződő helyezi el a betéteket, azaz fizeti havonta a lakástakarék díját, de azt végül a kedvezményezett használhatja fel. Kedvezményezett lehet vagy a megtakarító közeli hozzátartozója, vagy gyámsága alatt álló gyermek. Az által, hogy kedvezményezettet jelölünk meg, lehetőségünk van arra, hogy több lakástakarékot indítsunk és így az ezzel járó állami kedvezményből is többszörösen részesüljünk. A jogszabályok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy több kedvezményezett megtakarítását egy közös lakáscélra használjuk fel.

Korábban három hónap volt, mostanra már két hónapra rövidült az időszak, amely az értékelési fordulónaptól tart egészen addig, amíg ki nem utalják a szerződéses összeget.

Az előtakarékoskodó házastársa, gyermeke, szülei, nagyszülei, unokái, testvérei, féltestvérei, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő lehetnek a közeli hozzátartozók.

Az a természetes személy, aki

- saját nevére nyithat lakástakarékot,

- kedvezményezettje javára nyithat lakástakarékot.

Olyan megtakarítási forma, amely garantált állami támogatással és kedvezményes lakáshitellel segíti a lakásfinanszírozást. Minden magyar állampolgár, természetes személy igényelheti kortól, családi állapottól és jövedelemtől függetlenül. A megtakarítást csak lakáscélra (lakás vásárlása, felújítása, vagy hitelkiváltás) lehet felhasználni, amely mellé opcionálisan veheted fel a kedvezményes lakáshitelt, ha a megtakarítási összeg nem elég lakáscéljaid eléréséhez. Az állam garantált 30 százalékos állami támogatást ad az adott évben befizetett összegre, amely havonta történő betételhelyezéssel és annak kamataival gyarapodik. A betét maximum havi 20 000 forint lehet, a legrövidebb megtakarítási időszak pedig 4 év. A felhasználást dokumentumok segítségével igazolnod is kell. Lehetőség van hamarabb is igénybe venni a megtakarítás várható végösszegét áthidaló hitel segítségével, ekkor előre megkapod a szerződéses összeget.

Változás! A 2018. október 17-én hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a hatálybalépés után kötött lakástakarék szerződésekre már nem vehető igénybe az állami támogatás. A 2018. október 16-ig megkötött szerződésekre a törvénymódosítás nem vonatkozik, vagyis igénybe vehető a 30 százalékos állami támogatás.

Országos Betétbiztosítási Alap, melynek feladata a hazai betétek védelme. Az OBA vállal garanciát arra, hogy egy pénzintézet csődje esetén elvégzi a kártalanítást, ügyfelenként 100 000 eurós összeghatárig. Az OBA euróban összesíti a befagyott betétek értékét, de a kifizetés forintban történik. Az átváltás alapja a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes jegybanki euró árfolyam. A garancia vonatkozik névre szóló banki betétekre, lakástakarék-befizetésekre, kötvényekre és letéti jegyekre. Az összes magyar székhelyű hitelintézet OBA-tag, a védelem a külföldi fiókokra is kiterjed.

Az OBA-val kapcsolatos információkról bővebben honlapjukon, a www.oba.hu oldalon olvashatsz.

A számlanyitási díj olyan költség, amelyet szerződéskötéskor fizet az ügyfél a szolgáltatónak. Egyszeri tétel, amelyet gyakran akár el is engednek a pénztárak bizonyos akciók során. Lakástakarékpénztári szerződés esetén ennek mértéke általában a teljes szerződéses összeg egy százaléka, amely módozattól és betéti összegtől függően akár 80 ezer forint is lehet. A számlanyitási díjat kötelezően be kell fizetni, amennyiben ez nem történik meg, a lakástakarékpénztár levonja a megtakarított összegből. A szolgáltatók bizonyos akciók keretein belül hajlamosak eltekinteni a számlanyitási díjtól, ám ezért cserébe gyakran valamilyen másik szolgáltatásukat kell igénybe venned, amelynek szintén lehetnek költségei, így érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen feltételei vannak a kedvezménynek. A számlanyitási díj nagyságától függően befolyásolhatja, hogy melyik lakástakarékpénztárral érdemes leszerződni.

Számlavezetési díjat minden lakástakarékpénztári szerződés esetén fizetni kell a betét mellett. A díj nagyságát törvényileg szabályozva van, így minden lakástakarékpénztárnál ugyanannyi lehet a díj. A megtakarítási idő alatt évente maximum 1800 forint lehet a számlavezetési díj. Ez havonta 150 forintos költséget jelent, amelyet rendszeresen fizetsz a betét mellett. Időarányosan számítják fel töredék megtakarítási év esetén. Abban az esetben, ha nem fizeted a számlavezetési díjat, a lakástakarékpénztár a megtakarítási összegből vonja azt le. A számlavezetési díj az egyik költségtétel, amellyel lakástakarék nyitása esetén számolnod kell. Egyszeri tétel még a számlanyitási díj, amelynek összege változó lehet. A számlanyitási díjjal ellentétben a számlavezetési díjat nem szokták elengedni különböző akciók keretében sem. A számlavezetési díjból a lakástakarékpénztár a számlavezetés adminisztrációs költségeit, a számla fenntartását fedezi.

Minden, a betételhelyezés, betéti kamat, az állami támogatás, az arra jóváírt kamat, és egyes esetekben a megigényelt hitel együttes összege, amelyet a szerződés lejártakor kapunk meg lakástakarékpénztári megtakarításunk után.

A szerződéses összeg nagysága hatással van a megtakarítás elején fizetendő számlanyitási díjra, mivel ez általában a szerződéses összeg egy százaléka. Így minél magasabb a szerződéses összeg annál többet - akár 80 000 forintot is - fizethetünk számlanyitási díjként.  A teljes szerződéses összegnek a része a kedvezményes lakáskölcsön. Ezért a kölcsön kiutalásának a feltétele, hogy hitelképes legyen az ügyfél. Ennek hiányában csak a megtakarítást, a betéti kamatokat és az állami támogatást tudja felhasználni. A szerződéses összeghez nem csak a megtakarítási idő végén juthat hozzá az ügyfél. Ha szükség van rá, már a szerződéskötéskor ki lehet kérni az összeget áthidaló hitel formájában.

Változás! A 2018. október 17-én hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a hatálybalépés után kötött lakástakarék szerződésekre már nem vehető igénybe az állami támogatás. A 2018. október 16-ig megkötött szerződésekre a törvénymódosítás nem vonatkozik, vagyis igénybe vehető a 30 százalékos állami támogatás.