Kezd elkopni az év eleji nagy béremelések hatása, ezért valamelyest csökkent a bruttó és nettó átlagkereset összege májusban. A béremelkedések ugyan még jócskán meghaladják az inflációt, de a reálkereset emelkedésének mértéke (a bérnövekedés infláció feletti része) már egyre csökken, és ez az elkövetkező hónapokban a szárnyaló infláció miatt még kisebb lehet.

2022 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 495 900 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 000 forint volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss közléséből. Ez az adat áprilisban még 507 500 forint és 349 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,9%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,6%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, de ez a növekedés is kisebb már, mint az előző hónapban.

Az átlagkereset emelkedése az év egészére be van kódolva, hiszen ennek oka a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji kiemelkedően nagy növekedése. A rendszeres bruttó átlagkereset 461 700 forintra becsülhető, 14,3%-kal meghaladta az előző év májusit. Ez azért jelentősen kisebb, mint a teljes bruttó átlagkereset, mert az év elején nagy extrakifizetések voltak, mint például a fegyveres testületeknél a fegyverpénz, ami felhúzta az adatot, de valójában csak egy egyszeri kifizetés, ettől a havi rendszeres bér nem növekedett. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 329 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 342 000 forintot ért el.

A Bank360.hu szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a reálkereset már csak 3,8 százalékkal emelkedett, hiszen májusban az éves infláció 10,7 százalékra ugrott. Azaz a pénzromlás egyre jobban megeszi a nagy béremeléseket is. Márpedig erre a továbbiakban még inkább számítani kell, hiszen az infláció júniusban már 11,7 százalék volt, és a Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy a pénzromlás az őszi hónapokban akár a 16 százalékot is meghaladhatja. Ráadásul mindez még a rezsinövelés előtti kalkuláció. Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy az új áram- és gázárakkal mennyi lesz az infláció. Az első elemzői kalkulációk már 20 százalékos inflációt is elképzelhetőnek tartanak emiatt.

Egy átlagos magyar dolgozó tényleges jövedelemi helyzetét jobban megmutató bruttó mediánbér 397 900 forint volt májusban, ami, amely 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 276 000 forint volt, ami egy év alatt 15,9 százalékos növekedés.

Az év első öt hónapjának átlagában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 516 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 336 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 348 200 forintot tett ki. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 454 000, a költségvetési szervezeteknél 437 600 forint volt. A reálkeresetek ebben az időszakban még átlagosan 8,7 százalékkal nőttek.

A magasabb nettó fizetésre magasabb törlesztőrészletet is megengednek a bankok. A jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) dönti el ugyanis, hogy a bérünkhöz képest a különböző kölcsöntípusoknál mekkora havi törlesztőrészletet vállalhatunk. Másfelől viszont ezt a növekményt megehetik az emelkedő hitelköltségek, hiszen a kölcsönök kamata is nő. Ezért ugyanakkora lakáshitelnek vagy személyi kölcsönnek most sokkal nagyobb a törlesztőrészlete, mint egy éve. Ráadásul a lakásárak is sokat emelkedtek egy év alatt.