Az egyes bankok által megosztott adatok alapján nagyjából 35,25 millió forint körül mozoghat az Otthon Start Program keretén belül felvett lakáshitelek átlagos hitelösszege, amely jelentősen meghaladja az összes lakáshitelre számított, 20 millió forintot megközelítő átlagösszeget. A fenti átlagösszegből, valamint a kihelyezett hitelek szeptemberi szerződéses összegéből kiindulva azt mondhatjuk, hogy a program első hónapjában nagyjából 616 darab ügylet juthatott el a szerződéskötésig. Ugyanakkor az első folyósításra csupán szeptember 17-én, tehát 2,5 héttel a program indulása után került sor, így jogosan feltételezhetjük, hogy az első hetekben beadott kérelmek jelentős része már csak októberben tudott eljutni a szerződéskötésig.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által november 3-án közzétett adatok szerint szeptemberben 21,7 milliárd forintot tett ki az Otthon Start Program keretében kötött lakáscélú hitelek új szerződéses összege. Amennyiben minden szerződésre a maximális, 50 millió forintos hitelösszeget feltételeznénk, úgy azt mondhatnánk, hogy szeptemberben 434 darab otthon startos lakáshitel-szerződés került megkötésre. Ugyanakkor sokkal életszerűbb azt feltételezni, hogy sokan vannak olyanok, akik nem igénylik meg a teljes, 50 millió forintos hitelösszeget. Sőt, egy-egy banki nyilatkozatból biztosan tudjuk is, hogy az átlagösszeg ennél lényegesen alacsonyabb.

Például a CIB Bank friss közleményében arról számolt be, hogy tapasztalataik alapján az igénylők átlagosan 37,5 millió forint OSP-lakáshitelt igényelnek, míg korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy az MBH Banknál közel 33 millió forint az átlagos otthon startos hitelösszeg. Sőt, utóbbi azt is elárulta, hogy ez az összeg a fővárosban magasabb, 38 millió forint, míg vidéken 31 millió forint volt a program első két hónapja során.

Amennyiben a két bank által közölt 37,5 milliós és 33 milliós összegeket átlagoljuk, úgy azt mondhatjuk, hogy 35,25 millió forint körül mozoghat az Otthon Start Program átlagos hitelösszege. Ha ebből, valamint a már idézett 21,7 milliárd forintos jegybanki adatból indulunk ki, úgy azt mondhatjuk, hogy szeptemberben 616 darab otthon startos ügylet juthatott el a szerződéskötésig. Ez a szeptemberben megkötött összes, 5 677 darab lakáshitel-szerződésnek a 10,9%-át teszi ki.

Értelemszerűen, ha 1 000 szerződőt feltételeznénk, úgy az OSP-hitelek átlagösszege mindössze 21,7 millió forint lenne, ami mind a CIB Bank, mind az MBH Bank adataitól jelentősen elmaradna. Így nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy a szeptemberben leszerződő ügyfelek száma a százas nagyságrendben mozgott.

Lényegesen magasabb OSP-átlagösszeg

Természetesen érdemes hangsúlyozni, hogy a fenti számok meglehetősen durva becslések, hiszen mindössze két hitelintézet adatain alapulnak. Ugyanakkor, ha elfogadjuk a fenti számokat, akkor azt mondhatjuk, hogy szeptemberben a szerződések 10,9%-a felelt a kihelyezett hitelösszeg 19,3%-áért. A szeptemberre vonatkozó jegybanki adatok szerint ugyanis az ősz első hónapjában 112,64 milliárd forint került kihelyezésre, amelynek a már idézet 21,7 milliárd forint a már ugyancsak említett 19,3%-ának felelt meg.

Mindez természetesen csak úgy lehetséges, ha az otthon startos ügyfelek az átlagnál magasabb hitelösszegeket igényelnek. Mindebben persze semmi meglepő nincs, hiszen a CIB Bank és az MBH Bank már idézett számaiból is ez derül ki. A jegybank által havonta kiadott adatokból tudható, hogy a lakáshitelek átlagos hitelösszege szinte egész évben közelítette a 20 millió forintot, sőt, júniusban át is lépte azt. Ehhez képest az általunk feltételezett 35,25 millió forintos átlagösszeg mintegy 76,3%-kal magasabb.

Utóbbi szám azonban némiképp csalóka, hiszen egy olyan átlaghoz hasonlítjuk az OSP-átlagot, amelynek értékét éppen ez a konstrukció húzza felfelé. Amennyiben a 112,64 milliárd forintból levonjuk az Otthon Start 21,7 milliárd forintját, illetve a szerződések számából kivonjuk az általunk feltételezett 616 darab szerződést, úgy azt mondhatjuk, hogy a nem OSP-hitelek (piaci és egyéb támogatott lakáshitelek) átlagösszege 17 969 187 forint volt szeptemberben. Ezek alapján már azt mondhatjuk, hogy az átlagos otthon startos lakáshitel összege közel kétszer akkora, mint egy nem OSP-hitel átlagösszege.

Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a szeptemberi 112,64 milliárd forinton belül az Otthon Start Program 21,7 milliárdján túl további 21,11 milliárd forint egyéb támogatott lakáshitel található. Hogy ezen belül hogyan oszlanak meg az egyes konstrukciók, illetve hány szerződésről van szó, az a jegybanki adatsorokból nem derül ki. Ugyanakkor korábbi nyilatkozatok alapján tudni lehet, hogy például a CSOK Plusz szerződések átlagos hitelösszege már bő egy évvel ezelőtt is 26 millió forint körül alakult. Nem alaptalanul feltételezhetjük tehát, hogy a piaci hitelek átlagösszege valójában még ennél is alacsonyabb lehet.

Semmi meglepő nincs a magasabb átlagösszegben

Alapvetően semmi meglepő nincs abban, hogy az összesített átlagnál lényegesen magasabb az OSP-hitelösszegek átlaga. Az adósok ugyanis az alacsonyabb kamatoknak hála több hitelt képesek, illetve a program bejelentése nyomán meglódult lakásárak miatt pedig többet is kénytelenek felvenni.

A Bank360 Otthon Start-kalkulátorával végzett kalkuláció szerint a fenti, 35,25 millió forintos hitelösszeget 25 éves futamidő mellett 165 142 forint és 167 159 forint közötti havi törlesztőrészlet mellett kínálják az egyes bankok. Ehhez képest egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező piaci lakáshitelnek jelenleg 232 879 forint és 258 006 forint között mozog a havi törlesztőrészlete, ami ~47,7%-kal magasabb havi törlesztőrészletet jelent.

A jelenlegi piaci ajánlatok mellett nagyjából 24 millió forint hitel felvétele lenne lehetséges 25 éves futamidő mellett, ha nagyjából ugyanakkora havi törlesztőrészletet szeretnénk fizetni, mint a fenti otthon startos példában (~167 ezer forint).

Két és fél év alatt megduplázódott az átlagösszeg

Az átlagos hitelösszeg emelkedése egyébként nem újdonság, hiszen 2023 áprilisához képest lényegében megduplázódott ez az érték. Az említett időpontot megelőzőleg a lakáshitelek átlagos szerződéses összege 2022 áprilisában érte el a csúcsot, 15,1 millió forintot, ám az utána kibontakozó energiaválság és a magas kamatkörnyezet miatt ez 2023 februárjára 9,2 millió forintra csökkent.

Az átlagösszeg azóta kisebb-nagyobb megtorpanásokkal ugyan, de sokat emelkedett – 2023 májusában már meghaladta a 10,9 millió forintot, 2024. februárban a 15,5 millió forintot, tavaly november óta pedig szinte folyamatosan 19 millió forint felett volt az átlagos hitelösszeg. Az azóta eltelt időszakban augusztus képezte az egyetlen kivételt, amikor is csupán 18,7 millió forint volt az újonnan kötött lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege. Ugyanakkor júniusban a 20,2 milliót is megközelítette.

(Az átlagos hitelösszeg nem csak a lakáshiteleknél növekszik gyors ütemben – hasonlót láthatunk például a személyi hitelek piacán is.)

Októberben jöhet az igazi robbanás

Az elmúlt hetekben a hitelintézetek folyamatosan az Otthon Start Program iránti hatalmas érdeklődésről számoltak be, így a fenti becslés alapján kiszámolt 616 darabos szerződésszám meglepően alacsonynak tűnik. Adódik a kérdés, mégis mi okozhatja ezt a látszólagos ellentmondást?

Az Otthon Start Programot szabályozó rendelet szerint a hitelintézetek a kölcsönkérelmeket vásárlás esetén 30 napon, építés esetén 60 napon belül kötelesek elbírálni, amelyhez szükség esetén további 10 nap hiánypótlási idő is rendelkezésre áll. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a benyújtott kérelmek jelentős része szeptember végén még elbírálás alatt állt, így a program valós hatását csak az októberi adatok fogják tükrözni.

Erre enged következtetni a K&H Banknak egy korábbi, a Bank360 számára küldött válasza is. A bank kérdésünkre elárulta ugyanis, hogy a már augusztus közepétől megindult előzetes értékbecsléseknek, hitelbírálatoknak hálta már szeptember 1-jén, vagyis a program indulásának napján is képesek voltak teljes dokumentációt befogadni. Ennek ellenére az első folyósításra csak 2,5 héttel később, szeptember 17-én került sor – amivel egyébként még így is előzték a többi piaci szereplőt.

Mindez azt jelenti, hogy még a hiánytalan dokumentációval benyújtott igénylések közül is jó eséllyel csak azok jelentek meg a szeptemberre vonatkozó jegybanki adatokban, amik szeptember első két hetében kerültek benyújtásra. A később benyújtott és/vagy hiányos dokumentációval rendelkező kérelmek tehát legkorábban az októberi számokban jelenhetnek meg.