Közel 13 milliárd forint kifizetési igény érkezett 2025. januárban ötezer pénztártagtól. A legtöbben jelzáloghitelük előtörlesztése vagy végtörlesztése céljából kértek pénztári kifizetést. 

Megérkeztek az első adatok arról, hányan vették igénybe az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat lakáscélra. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2025 januárjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) beküldött havi adatszolgáltatása alapján 5 064 fő nyújtott be ingatlancélú kiegészítő szolgáltatás igénylést a piaci szereplőkhöz. Ez az önkéntes nyugdíjpénztári szektor 2024. szeptember 30-i, közel 1 millió 70 ezer fős taglétszámának mintegy fél százaléka.

Az ingatlancélú szolgáltatásokra összesen 12,7 milliárd forint kifizetési igény érkezett, ami az önkéntes nyugdíjpénztárak 2024. szeptember 30-i szektorszintű fedezeti tartalékának 0,6 százalékát tette ki. Az egy igénylőre jutó átlagos összeg 2,5 millió forint volt. 2025 januárjában – a jogszabály által adott 60 napos határidőt ki sem használva – immár négy önkéntes nyugdíjpénztár teljesített kifizetést, együttesen 369 millió forint értékben. Ez a már eddig igényelt összegek 2,9 százalékát tette ki. 

A legtöbben hiteltörlesztésre kérik a pénzt

Az MNB összesítése szerint a legtöbb igénylést jelzáloghitelek előtörlesztése és végtörlesztése céljából nyújtották be a pénztártagok.  Ilyen igényből 2 473 érkezett, ez az összes igénylés 48,3 százaléka, összeg alapján pedig 6,6 milliárd forint, az igénylések 52 százaléka. Ezt követi a célok sorában a lakás és lakóház korszerűsítése, felújítása, bővítése (1 536 darab, 30 százalék; 1,4 milliárd forint, 11,2 százalék). 

Az összegek alapján a második legjelentősebb cél a lakásvásárlás volt 3,4 milliárd forinttal, ami 26,7 százaléknak felel meg. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy a lakást vásárlók vették fel a legmagasabb összeget, átlagosan 3,2 millió forintot. Azok, akik hitelt törlesztettek a nyugdíjpénztári egyenlegükből, átlagosan 2,7 millió forintot vettek ki, a lakásfelújításra átlagosan nagyjából 900 ezer forintot költöttek nyugdíjpénzből a tagok. 

Voltak, akik nagyon jól ügyeskedtek

A kormányzati intézkedéseknek voltak nagy nyertesei is. A Bank360.hu hallott olyan pénztártagokról, akik 2022-ben szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, hogy abból inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) vagy - a vételi korlátozás előtt - Babakötvényt vásároljanak. Most, a kamatok csökkenése után ezt a jelzáloghitelt legalább részben a nyugdíjpénztárukból fizették vissza, összességében akár több tízmillió forintot nyerve a befektetéssel. 

A nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ös felszabadításának célja eredetileg a lakáscélú felhasználás volt, de a jogszabályba végül nemcsak a lakáshitelek törlesztésének, visszafizetésének lehetősége került bele, hanem a szabad felhasználásra felvett jelzáloghiteleké is, ami remek lehetőség azoknak a gazdagabb pénztártagoknak, akik ilyen kölcsönből vásároltak PMÁP-ot vagy Babakötvényt a magas infláció idején. 

Most is lehet ügyeskedni a nyugdíjpénztári megtakarításokkal. Ha valaki a lakáscélú felhasználást igazolva kiveszi a pénzt az idén a számlájáról, majd vissza is teszi a nyugdíjpénztárba (illetve az egészségpénztárba), akkor a befizetésre jövőre 20 százalék, maximum 150 ezer forint személyi-jövedelemadó-visszatérítést kaphat. Ezt a trükköt mindenkinek érdemes kihasználnia, aki egyébként nem fizetné be a maximális adóvisszatérítéshez szükséges 750 ezer forintot a nyugdíj- vagy egészségpénztárba. 

A kétféle pénztárba befizetett tagdíjakat együttesen kell számolni, az adóvisszatérítést pedig bármelyik pénztárba lehet kérni, amelyikbe az adóév során tagdíjbefizetés történt. Vagyis azt is meg lehet tenni, hogy a nyugdíjpénztárból kivett pénzt nem a nyugdíjpénztárba, hanem az egészségpénztárba fizeti be a tag, és az adóvisszatérítést is oda kéri jövőre.