Ledőlt a törlesztési korlát, ennyiért kapni most 400 ezres személyi kölcsönt
Ledőlt a törlesztési korlát, ennyiért kapni most 400 ezres személyi kölcsönt
Júliustól 450 ezres hitelösszegig a bankoknak már nem kötelező ellenőrizni, hogy az ügyfél törlesztőrészlete belefér-e a jövedelemarányos törlesztési mutató szabta korlátba. Megnéztük, mennyibe kerül most egy ilyen kölcsön, ha gyorsan szükségünk lenne rá.
Júliustól könnyítést jelenthet a hitelfelvevőknek, hogy a kis összegű kölcsönökre már nem 300 ezer forint, hanem 450 ezer forint összeghatár alatt nem kell alkalmazni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról” szóló rendeletének előírásait. Ez azt jelenti, hogy kis összegű hitelnél (ami lehet gyorskölcsön, személyi kölcsön vagy áruhitel) a folyósító pénzintézetnek nem kötelező ellenőrizni, hogy az ügyfél törlesztőrészlete belefér-e a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) által meghatározott maximális összegnek.
A JTM-korlát - amely a MNB adósságfék szabályrendszerének része, és célja a lakosság túlzott eladósodásának megelőzése - megszabja, hogy az ügyfél jövedelmének mekkora része terhelhető törlesztőrészlettel. A fogyasztási hiteleknél havi nettó 600 ezer forint jövedelem alatt a hiteltörlesztés összege nem haladhatja meg az adós jövedelmének 50 százalékát. Ennél magasabb fizetésnél viszont 60 százalékig mehet fel a törlesztés jövedelemhez viszonyított aránya. A jövedelmi küszöbértéket szintén júliustól emelte meg az MNB 500 ezerről 600 ezer forintra.
Mivel a kis összegű kölcsönöket főként az alacsony jövedelműek, illetve a megtakarítani nehezen tudók veszik igénybe, a hitelintézetek ezeket - a magas kamat és egyéb díjak mellett - eddig is olyan összegben és futamidővel nyújtották, hogy a havi törlesztés jóval alatta maradjon az igazolt jövedelem 50 százalékának. A megélhetési költségek képest alacsony jövedelmeknél fokozott veszélyt jelent, hogy valamilyen előre nem látható ok miatt az adós még az alacsony részletet sem tudja fizetni.
Jövedelemigazolás kell és más semmi
A 100 ezer és az 1-1,5 millió forint közötti személyi kölcsönöket gyorskölcsönnek is nevezik, mivel azt néhány napon vagy akár néhány órán belül fel tudja venni az igénylő, és ehhez kezes és ingatlanfedezet sem kell, csak igazolt jövedelem vagy nyugdíj.
Feltétel azonban, hogy a hitelfelvevő ne legyen rajta a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján, azaz ne legyen róla negatív információ (nemfizetés, visszaélés, csalás miatt) feljegyezve a korábbi hitelfelvételei kapcsán. (A kölcsönt folyósítók közül jelenleg csak a Provident nem zárja ki a hitelezésből a negatív KHR-eseket.)
A személyi kölcsönt igénylőnek igazolt, rendszeres havi jövedelemmel kell rendelkezni (ami származhat munkából és nyugdíjból), ennek a legtöbb banknál el kell érni a nettó 150 ezer forintot vagy a minimálbér nettó összegét, jelenleg 154 280 forintot. Akinek ennél alacsonyabb jövedelme van, az a “gyorskölcsönös” cégekhez fordulhat segítségért, ha pénzzavarba kerül. Ezek a cégek viszonylag magas kamattal, de rendszeresen akciózva kínálják a szolgáltatásaikat.
Egészen kicsi is lehet a kölcsön
A Providentnél és a Cetelemnél nincs ügyfelektől elvárt jövedelmi szint, az adós (és adóstársa) által benyújtott jövedelemigazolások alapján döntenek a hitelezésről. A Cetelemnél ugyanakkor legalább 3 hónapos folyamatos munkaviszonyt és jövedelmet kell igazolni, és ez idő alatt nem állhat a hitelfelvevő próbaidő vagy felmondás alatt. A Provident már 40 ezer forinttól hitelez (57 hetes futamidővel), a Cetelem viszont csak 400 ezer forinttól, legalább 2 éves futamidővel.
A Cofidis „megújuló hitelének” igényléséhez elegendő legalább 70 ezer forint havi jövedelem igazolása, a felvehető hitel 100 ezer és 1,5 millió forint közötti lehet, 4-85 hónap futamidővel. Elméletileg 400 ezer forintos kölcsön igényelhető 14 hónapos futamidővel, havi 38 399 forint törlesztővel. Hosszabb, 26 hónapos futamidővel a törlesztés kényelmesebb lehet, 22 678 forinttal - a hiteldíj azonban csaknem megduplázódik, és a teljes visszafizetés 547 ezer forintra növekszik.
Háromszázezer forinttól folyósít kölcsönt a CIB Bank, az UniCredit Bank és a MagNet Bank, és a legrövidebb futamidő, amivel hiteleznek, 12 hónap.
Szintén 300 ezer forinttól hitelez a K&H Bank és a Raiffeisen Bank, az előbbinél két év, az utóbbinál pedig három év lehet a szerződések legrövidebb futamideje.
Nem érinti a JTM-rendelet alóli kivétel az 500 ezer forinttól kölcsönt folyósító bankokat, az MBH-t, az OTP-t és az Erstét. Ezeknél a legrövidebb futamidővel kötött hitelszerződés sorrendben egy, két vagy három év lehet.
Jelenleg egy legalább minimálbért (nettó 154 280 forintot) kereső igénylő 400 ezer forintos kölcsönt 19,13 és 33,90 százalék közötti THM-mel (teljes hiteldíjmutató, amely a hitelfelvétel költségét jelzi a felvett összeghez képest) tud felvenni a Bank360.hu személyi kölcsön és gyorshitel kalkulátorainak ajánlatai alapján. (A kedvezőbb kamat, illetve hitelköltség elérése érdekében azt is feltételeztük, hogy ha a bank kéri, akkor az ügyfél vállalja jövedelmének vagy egy minimum összegnek a banknál vezetett számlájára utalását.)
A 400 ezres kölcsönért 24 hónapos futamidővel havi 20 ezer forint körüli törlesztőrészletet kell fizetni az elérhető legkedvezőbb ajánlatokkal. A Provident heti kölcsöne vagy 72 hetes (mintegy 17 hónapos), vagy 110 hetes (25 és fél hónapos) futamidővel igényelhető, heti 6773 forint vagy 4888 forint törlesztéssel, ez havonta mintegy 27 ezer, illetve 20 ezer forintos fizetnivalót jelent.
A visszafizetendő összeget tekintve a CIB Bank ajánlata a legkedvezőbb, 19,13 százalékos THM mellett két éves futamidővel 19 898 forint havi törlesztést kell fizetni. Ezért a futamidő végén a teljes visszafizetendő összeg 477 552 forint lesz. Rövidebb, 12 hónapos futamidővel számolva sem éri el a minimálbér felét a 400 ezer forintos kölcsön havi törlesztése, a CIB ajánlata 36 602 forint; a kölcsön teljes díja a 12 hónap leteltével 439 224 forint lesz.
Mi kell a jövedelem igazolásához?
A kölcsönt igénylőknek a személyazonosító okmányon kívül a jövedelmüket vagy a nyugdíjukat igazoló dokumentumokat kell bemutatni a hitelintézetek felé. Ez lehet munkáltatói igazolás, a NAV által kiállított jövedelemigazolás, bankszámlakivonat a munkabér vagy a nyugdíj érkeztetéséről, állami ellátást folyósító szerv igazolása (például nyugdíjhatározat, GYES-ről, GYED-ról, családi pótlékról szóló államkincstári határozat vagy ezek másolata), bírósági határozat házastársi, élettársi tartásdíjról. Hitelintézetenként változik, hogy a munkabéren, nyugdíjon és vállalkozói jövedelmen kívül (mint elsődleges jövedelem) milyen, a fent említett egyéb, másodlagos jövedelmet fogadnak el jövedelemigazolásként a pénzügyi cégek.