Itt a lista: ilyen lakásfelújításokra vehetők fel a nyugdíjpénzek 2025-ben
Itt a lista: ilyen lakásfelújításokra vehetők fel a nyugdíjpénzek 2025-ben
Közzétették azt a jogszabálytervezetet, amely részletesen szabályozza, hogy 2025-ben mire és hogyan használhatók fel az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások lakáscélra adómentesen. Ez alapján kiderült, milyen lakásfelújítási munkák valósíthatók meg ebből a pénzből. Lakásvásárlásra csak hitelfelvételnél használható fel a nyugdíjpénz.
Hétfő este felkerült a Kormány.hu oldalára az a jogszabálytervezet, ami részletesen leírja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai a nyugdíjcélú megtakarításaikat egy évig, 2025-ben hogyan használhatják fel lakáscélra anélkül, hogy adózniuk kellene utána
Ezekre a lakáscélokra lehet felhasználni a megtakarítást
A jogszabálytervezet szerint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak 2025. január 1. és 2025, december 31. között a tagjaiknak a következő szolgáltatásokat is nyújthatják azok megtakarításaiból:
1. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, valamint törlesztésének támogatása.
2. Magyarország területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete korszerűsítésének, felújításának támogatása.
A felsorolásból az is következik, hogy lakásvásárlásra csak abban az esetben használható fel a nyugdíjpénztári megtakarítás, ha valaki az ingatlanszerzéshez hitelt vesz fel, és az önrészt kívánja ebből legalább részben kifizetni. A lakáscélú hitel lehet támogatott konstrukció is, tehát CSOK Pluszhoz is fel lehet használni a nyugdíjpénztári megtakarítást, akár családon belül is. A jogszabálytervezet nem részletezi a törlesztés fogalmát. amiből az fakadna, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítást mindenféle lakáshitel-törlesztésre fel lehet használni, tehát előtörlesztésre, végtörlesztésre és akár a rendszeres törlesztésre is (az éven belül maximum háromszori támogatásigénylés korlát figyelembe vételével).
Lakás korszerűsítésének, felújításának, illetve a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, valamint törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll a lakás az ingatlannyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozik.
A lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésének támogatását a nyugdíjpénztár a pénzügyi intézmény (jellemzően bank) által kiadott, a pénztártag által teljesített törlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján fizetheti a pénztártag részére, vagy közvetlenül a folyósító pénzügyi intézménynek.
Itt a felújítási munkálatok listája
Lakás korszerűsítésének, felújításának támogatása a következő építési tevékenységekhez
igényelhető a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában álló lakás esetében:
fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
az épület külső szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
külső nyílászáró beépítése, cseréje,
tető cseréje, felújítása, szigetelése,
klímaberendezés beépítése, cseréje,
napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
lakás helyiségeinek belső fali- vagy padlóburkolatának készítése, cseréje, felújítása,
konyhai bútor vagy konyhai gép cseréje, beépítése,
akadálymentesítési munka.
Az építési tevékenység teljesítését igazoló számlaként a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, és a korszerűsítéssel, felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el. A benyújtásra kerülő számla kibocsátási időpontja nem lehet 2024. október 1-jénél korábbi azzal, hogy a számla benyújtása legkorábban 2025. január 1-jén történhet.
A fenti célokra a nyugdíjpénztár által kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleget. A pénztár az elszámolás során a pénztártag egyenlege tekintetében először a tőkerész terhére köteles elszámolni, ezt követően terhelhető a hozamrész.
Háromszor kérhető kifizetés egy év alatt
A felsorolt támogatást a pénztártag egy naptári év alatt legfeljebb három alkalommal kérheti azzal, hogy a kifizetést a nyugdíjpénztár a számlák benyújtását követő hatvan napon belül teljesíti.
A Kincstár jogosult ellenőrizni, hogy benyújtott lakásfelújítási számlát, illetve vállalkozási szerződést jogszabályban rögzített más támogatásra nem használták fel, ezért a nyugdíjpénztár a Kincstár megkeresésére, kérésére a Kincstárnak a számlákról és a vállalkozási szerződésekről adatszolgáltatást teljesít.
A jogszabálytervezet úgy módosítja az szja-törvényt, hogy a nyugdíjpénztár által az ilyen célokra 2025-ben nyújtott kiegészítő szolgáltatások adómentesnek minősülnek. A szabályozás alapján a nyugdíjmegtakarítás egy részét is fel lehet használni, tehát nem arra is van mód, hogy a tagságot fenntartva valaki folytassa a nyugdíjcélú megtakarítást, csak 2025-ben felvegye az eddig felhalmozott pénz egy részét a meghatározott lakáscélok valamelyikére vagy akár többre.