A csökkenő kamat csúnyán visszavetette a lakossági állampapírok iránti keresletet. A szocho bevezetése sem elég hátszél ahhoz, hogy a kisbefektetők kapkodjanak az adómentes, de már tízéves fumatidejű PMÁP után. 

Ha minden mást jól megadóztatunk, a lakossági állampapírok kívül, akkor lehet egy nagyobbat faragni az utóbbi kamatából is - gondolhatták a kormányban. Júliustól mindenesetre az ingatlanalapok és az egyébként is szja-mentességet élvező befektetéseken kívül a 15 százalékos kamatadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli a legtöbb megtakarítást. Mindez arra kellene késztesse a kisbefektetőket, hogy leginkább csak állampapírt vásároljanak, még akkor is, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy döntött, augusztustól a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel értékesíti majd a lakosság kedvencét, a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP). Ebből a kötvényből augusztus közepéig már 6333,53 milliárd forintnyit halmozott fel a lakosság.

Az inflációt követő kamatozású állampapír januárban nagyot robbant azzal, hogy az előző évi átlagos áremelkedés ütemén felül akár 1,5 százalékos kamatprémiumot is fizetett, vagyis hosszabb lejáratú változata az első kamatperiódusban 16 százalékos kamatot kínált. (A rövidebb lejáratú 15,25 százalékossal.) Ebből a kamatból májusban fél-fél százalékpontot faragott az ÁKK, most augusztusban pedig megszűnt a rövidebb - és egyébként kevésbé népszerű - PMÁP. 

Az új sorozat futamideje minden korábbinál hosszabb, 10 éves lett, a kamatprémium pedig 0,25 százalékosra csökkent. További megkötés a 25 millió forintos limit, ennél többet egy-egy forgalmazó egy-egy ügyfél számára nem értékesíthet. Korábban 250 millió forint volt az értékesítési határ. Az ÁKK nem is számított olyan keresletre az új papírból, mint a korábbiakból, eleve 300 milliárd forint értékben hirdette meg az új sorozatot, miközben a korábbiaknál 500 milliárd volt az eredetileg tervezett mennyiség.

Csökkent a kamat, csökkent a kereslet

Egészen mostanáig sokszor ez sem volt elég, több rábocsátást (azaz a kibocsátási összeg növelését) újabb  is megértek a 16 százalékos PMÁP-sorozatok. A januári 2030/I sorozat két hónapig ment, utána az ÁKK hasonló feltételekkel újat hirdetett meg, hogy hét év múlva ne szembesüljön azzal, hogy 1000 milliárdos nagyságrendben jár le hirtelen egy lakossági állampapír, amit ki kell fizetni a kisbefektetőknek. A 2030/I kötvényben 645 milliárd forint van most, a 2030/J-ben nagyjából 500 milliárd. Az ezután meghirdetett, fél százalékponttal alacsonyabb kamatozású 2031/I papírba július végéig már csak 330 milliárd forint került, az új, 2033-ban lejáró kötvény pedig még kevésbé vonzza a befektetőket. 

A tízéves PMÁP-ba a augusztus harmadik hetében csupán 18,8 milliárd forint került, az azt megelőző héten 20,7 milliárd forint volt az értékesítést. Csak augusztus harmadik hetében emelkedett valamelyest a kereslet, 43,9 milliárd forintra. Igaz, nagyobb lakossági állampapír-lejáratok sincsenek mostanában, ami a megkapott összegek újrabefektetéséhez vezetne. Az viszont elképzelhető, hogy tavaly nyáron, amikor a PMÁP-ra még viszonylag alacsony aktuális kamatot adott az állam, sokan vásároltak olyan diszkontkincstárjegyet, illetve 2023/C jelű államkötvényt, amely éppen a múlt héten járt le. 

A szocho- és kamatadó-mentesség, a kormányrendelettel alacsonyan tartott, és egyébként is csökkenő betéti kamatok mellett arra lehetne számítani, hogy a jelenleg legmagasabb kamatot fizető állampapír keresett befektetési termék marad. A kiemelkedő, 16 százalékos kamat az első félévben sok kisbefektető fantáziáját megmozgatta. Csak a Magyar Államkincstárnál 140 ezren nyitottak új értékpapírszámlát, miközben a többi befektetési szolgáltatónál (bankok, brókercégek, fióktelepek) 96 ezer friss számla nyílt az első félévben. 

A befektetési alapoknak meg sem kottyan a szocho

A bankokból kifelé megy a pénz, a bankbetétek állománya folyamatosan csökken, miután a hitelintézetek többsége nem ad vonzóan magas kamatot a betétekre, ráadásul a kiemelt ügyfélkör számára elérhető jegybanki betétek kamata is egyre alacsonyabb. Ez a monetáris tanács keddi döntése alapján tovább mérséklődött, 15-ről 14 százalékra. A lakossági bankbetétek állományát az állampapíroké lassan be is éri. 

A befektetési alapok hozamát pedig hiába terheli a szocho, az értékesítési eredményeik továbbra is impozánsak. Júliusban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint csaknem 290 milliárd forintnyi friss megtakarítás került az alapokba. Ebben lehetett persze intézményi pénz is, de a legnagyobb befektetésijegy-vásárlók a kisbefektetők. A kötvényalapok (különösen a rövid kötvényalapok), az abszolút hozamú alapok és az ingatlanalapok (ezeket nem érinti a szocho) vonzzák a legtöbb pénzt. 

Augusztusban is töretlen maradt a kereslet a befektetési alapok iránt. A hónap eddigi részében a Bamosz honlapjáról letölthető adatok alapján mintegy 215 milliárd forintnyi új megtakarítást vándorolt ezekbe a konstrukciókba. Továbbra is a kötvényalapok a legkeresettebbek, közülük is az OTP Optima vonzza a legtöbb új befektetést. 

Cukor és korbács a költségvetési bevételekért 

A kormány június elején négy pontból álló intézkedéscsomaggal igyekezett ösztönözni az állampapír-vásárlásra. Az első ezek közül, hogy a  bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a lakossági állampapírokra vonatkozó befektetési lehetőségekről, bemutatva, hogy egy éves időszakra számítva az ügyfelek mekkora többlet kamatbevételt érhettek volna el, ha megtakarításaikat bankbetét helyett különböző állampapírokban tartják. 

A második, hogy az adómentes lakossági állampapírok még attraktívabbá tétele érdekében 2023. július elsejétől azokra a pénzügyi eszközökre, amelyekre kamatadó fizetési kötelezettség vonatkozik, a kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséget írtak elő. 

A harmadik intézkedés, hogy a kormány lehetőséget biztosít a bankok számára, hogy csökkentsék az extraprofit-adó fizetési kötelezettségüket, ha növelik a hosszú lejáratú államkötvényekben lévő befektetéseiket. 

Végül a kormány július 1-től előírta, hogy a befektetési alapok közül az értékpapíralapoknál (ideértve a kötvény-, részvény- és vegyes alapokat) a tartott eszközök arányában az értékpapír érje el a 60 százalékot, és az eszközök legfeljebb 5 százalékát fektessék forintban meghatározott, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (más kötvénybe), valamint az értékpapír és ingatlanalapoknál a likvid eszközökön belül a diszkontkincstárjegy (DKJ) részaránya érje el a 20 százalékot.