Elstartolt az otthonfelújítási program, ezek a teendők a 6 millió forintért
Elstartolt az otthonfelújítási program, ezek a teendők a 6 millió forintért
A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, és a lakásállomány 40 százaléka energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, emiatt a most startoló Otthonfelújítási program kiemelt fontosságú. A programban résztvevőknek célszerű előre időpontot foglalni a bankfiókokban, de még ezt megelőzően energetikai tanúsítványt kell készíttetniük, és kivitelezőt is találniuk kell a munkákra.
Az új Otthondfelújítási program 108 milliárd forintos keretösszeggel indult el, ez nagyjából 20 ezer családi ház felújítását teszi lehetővé. Ez nem csak a rezsicsökkenés miatt éri meg, de magának az ingatlannak az ára is növekedhet, emellett a kkv-szektor is profitál belőle a megbízások révén. Fontos, hogy csak olyan lakásra lehet igénybe venni, amelyeket kizárólag lakáscélra használnak, kereskedelmi célú tevékenység nincs benne - hangsúlyozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Vagyis az olyan családi házak, amelyekben kisbolt, autószerelő műhely, kozmetikai működik, nem pályázhatnak.
Az összesen 7 millió forintos összegből 1 millió forintnyi önerőt kell bemutatni az igénylőnek. A vissza nem térítendő állami támogatás 2,5-3,5 millió a forint attól függően, hol van az ingatlan, és mennyi az igénylő jövedelme, a fennmaradó 2,5-3,5 millió forint kamatmentes hitel. A futamidő maximum 12 év, ebbe beleszámít türelmi idő és a rendelkezésre tartási idő is (ez az az idő, ami a szerződéskötés és a kifizetés között telik el). Előbbi 3 hónap, az utóbbi maximum 2 év lehet, de ez legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható. Az igényeket az MFB Pont Plusz hálózatában lehet beadni. Erre az országban 266 helyen van lehetőség, MBH Banknak 154 fiókjában van ilyen szolgáltatás. (A további 112-ből 110-et az OTP működtet, két budapestit pedig a Gránit Bank.)
Így kell elindítani a folyamatot
- Első lépésként azt javasolják a szakértők, hogy mindenki keressen fel egy MFB Pont Plusz, ahol megkaphatja a szükséges felvilágosítást, milyen dokumentumokra van szüksége, egyáltalán igényelheti-e a támogatást.
- Második lépésként a kötelező energetikai tanúsítvány, a “felújítási útlevél” megrendelését és elkészíttetését javasolják. Ez alapján lehet elkészíteni a konkrét felújítási tervet, hiszen a kiinduló állapothoz képest 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a korszerűsítéssel.
- Az energetikai tanúsítvány birtokában lehet keresni kivitelezőt, aki a támogatási kérelem benyújtásához szükséges árajánlatot és részletes, a támogatási feltételeknek megfelelő költségvetést adhat. (A program kiírása szerint az ÉMI honlapján lesz lista a regisztrált kivitelezőkről és tanácsadókról, de ezek a listák a hétfői induláskor még nem elérhetőek, bár a regisztrációs lehetőség a hétvégén megnyílt.) Nem kötelező regisztrált kivitelezővel dolgoztatni, de előnyösebb és biztonságosabb, csak éppen jelenleg ezek nem elérhetőek.
- Amikor mindez megvan, vissza kell menni az MFB Pont Pluszba, ahol be lehet adni a szükséges dokumentumokat, az energetikai tanúsítvány és a kivitelezői szerződés mellett szükségesek az ingatlanhoz kapcsolódó dokumentumok és a jövedelemigazolás is.
- Ezt követően az MBH szakértői szerint elkezdődhet a hitelbírálat, és a felújítás is, de fontos, hogy utóbbi a sikeres elbírálásig ne fejeződjön be.
“Érdemes a fiókokban előre időpontot egyeztetni, ha megvannak az igényléshez szükséges dokumentumok” - tanácsolja Ginzer Ildikó. Ha a felújításokra nem elegendő a 7 millió forintnyi forrás, további finanszírozást is kaphatnak az ügyfelek, az MBH-nál például elérhető kifejezetten a felújítási programhoz kapcsolódó felújító személyi kölcsön vagy pedig kedvezményes jelzáloghitel.
Az ügyfelek emellett a lakás-takarékpénztári megtakarításukat is igénybe vehetik önerőként a felújításokhoz.
Az állami támogatáshoz a felújítással el kell érni a 30 százalékos primer energia-megtakarítást. Akinél ez 7 millió forintból nem érhető el, az is pályázhat. A támogatást nem veszíti el, aki több önerővel vagy más finanszírozással kipótolva 7 millió forintnál nagyobb összegből végzi el végül a munkálatokat, de a felújítás végén készített energetikai tanúsítványban mindenképpen igazolni kell a legalább 30 százalékos megtakarítást.
Az MBH-nál arra számítanak, hogy az igénylőknél néhány hetet igénybe vehet a dokumentáció összeállítása, júliusban, augusztusban, szeptemberben jöhet az igazi felfutás, de még nem tudják, mikorra merülhet ki a támogatási keret.
Nagy lehet az igény, sok a korszerűtlen ingatlan
Az MBH csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét az MBH Indexben - magyarázta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A bank elemzésésből kiderül, minél régebben épült egy lakóingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások több mint fele 1960-1990 között épült, az 1960-as években volt, hogy egy év alatt 100 ezer lakást is építettek, nagyrészt Kádár-kockákat. A lakóingatlanok kevesebb, mint 12 százaléka épült 2000 után, a 2010 után épült lakások aránya nem éri el a 4 százalékot. Ez alapján ki lehet jelenteni, hogy a magyarországi lakásállomány erősen elöregedett. Új lakások építésével az energetikai célokat nem lehet elérni, mivel most is évente csak 20 ezer lakás épül - magyarázta Nagy Gyula.
A lakóingatlanok 40 százaléka energetikai szempontból rossznak számít, 55 százalékuk pedig az átlagos kategóriába tartozik, csupán 5 százalék az ennél takarékosabban működő ingatlan. Egy átlagos Kádár-kocka energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez a 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondható épület fogyasztásának, de még egy panellakás fogyasztásának is a duplája.
A rendszerváltás előtt nem sokat törődtek a házak energiafelhasználásával az építkezések során, az elmúlt években - 2013-2022 között - pedig a rezsicsökkentés miatt a lakosság nem szembesült a piaci árakkal. Ezzel először a rezsicsökkentés változtatása után találkoztak a magas energiafogyasztású otthonban élők. A rendszerváltás előtt épült házaknak semmiféle energetikai szempontnak nem kellett megfelelniük. Az elemzők szerint épp ezért egy 1945 előtt épült háznál 250 ezer -1,5 millió forint, egy 1946-1980 között épültnél 205 ezer -1,6 millió forint, egy 1981-1990 között épültnél pedig 190 ezer-1,2 millió forint közötti rezsiköltség spórolható meg energetikai korszerűsítéssel.