Kedden vásárolható meg utoljára a 9,9, százalékos kamatú PMÁP, szerdától már csak a 7,9 százalékos kapható. Nem tudni, mi történt a sok kamattal, amit januárban kifizetett a kisbefektetőknek az ÁKK, de az értékesítések szerint nem állampapírba fektették az összes pénzt. 

Aki jól bevásárolt az elmúlt években az inflációt követő állampapírokból, az idén különösen jól jár. A közzétett hivatalos 2023-as inflációs adat alapján 18-19 százalékos kamatot fizet majd a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A kamatfordulóknál érdemes odafigyelni, mert a kifizetett kamatot nem fektetik be automatikusan, arról nekünk kell dönteni. 

Csütörtök reggelre jogszabály cunami várta a pénzüket még nem állampapírban tartókat. Kis- és nagybefektetők most egyaránt a cirkalmas megfogalmazásokat bújhatják, ha meg akarják tudni, mikor és mennyi plusz adóba kerül nekik, ha még mindig nem hajlandók állampapírt venni a pénzükért. Végigvettük az újabb adóteher és előírások legfontosabb kérdéseit.

Egymást követő harmadik negyedévben csökkent a magyar gazdaság, amit főleg az ipar, a beruházás és a fogyasztás húz vissza. A kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedési várakozása ugyan még teljesülhet, de ehhez már nagyot kellene hajráznia a gazdaságnak az év második felében.

Az MNB kamatai berobbantak az elmúlt hónapokban, a nagy emelkedést azonban szinte alig követték a lekötött betétekre fizetett banki kamatok. A lakosság bankban tartott megtakarítására így csak a jelenlegi magas inflációt jóval alulmúló kamatot kap. A Bank360.hu utánajárt, mi lehet az oka az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak.

Egy év alatt 20 százalékkal nőtt a lakosság bankbetétekben, folyószámlán tartott pénze. Ennek túlnyomó része alig kamatozik valamit, de még a lekötött betétek is csak vesztenek az értékükből a szárnyaló az infláció mellett. Ezermilliárdok maradnak így parlagon ahelyett, hogy az inflációtól védő befektetésekben, például ilyen állampapírokban tartanák az emberek a pénzüket - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.