A magyar családtámogatási rendszer alapvetően két részre osztható: 

 

• családi pótlék,
• családi adókedvezmény. 

 

A kettő jelentősen eltér egymástól, mégis összekapcsolódnak. A családi pótlék régebbi múltra tekint vissza – ma már nem is családi pótléknak hívják, hanem a gyerek iskolakezdéséig nevelési, azt követően pedig iskolázási támogatásnak. Alanyi jogon jár, fix összegű és független a szülők jövedelmétől.

 

A családi adókedvezmény – valójában adóalap-kedvezmény – szintén fix összegű, de igénybevétele függ a szülő jövedelmétől, mivel a kedvezményt az adóalapból lehet igénybe venni. Mivel Magyarországon nincs negatív adóalap, ezért addig jár a kedvezmény, ameddig futja az adóalapból.

A kedvezmény szabályai

Családi adókedvezményt minden gyerek után igénybe lehet venni, és minél több a gyerek a családban, annál magasabb a kedvezmény összege. 

 

• Egy gyerek után havonta 66 670 forint jár,
• kettő gyerek után havonta 133 330 forint jár,
• három gyerek után havonta  220 000 forint jár.

 

Ez az adóalap, ami azt jelenti, hogy ekkora tétel után nem kell megfizetni a kiszámított adót. Az így megspórolt adó egy gyerek után 10 ezer forint, kettő után 20-20, azaz 40 ezer forint, három után pedig gyerekenként 33 ezer, vagyis 99 ezer forint. Négy vagy több gyerek után is gyerekenként 33 ezer forint a megspórolt adó. Fontos, hogy az alkalmazott több pénzt visz haza a támogatással, de a munkáltató nem fizet több járulékot utána.

 

Egyéb járulékalap is felhasználható

 

Alapvetően a kedvezmény a személyi jövedelemadó összegét érinti, ám ha a szülő szja-köteles jövedelme olyan alacsony, hogy nem tudja kihasználni a kedvezményt, úgy a járulékalapját is felhasználhatja. A bér 15 százalék szja mellett 18,5 százalék járulék terheli, ebből 15 százalék az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, 3,5 pedig a munkaerő-piaci. A családi adókedvezményt ez utóbbiból nem lehet érvényesíteni, vagyis a teljes, 33,5 százalékos adóterhelésből 30 százalék vehető figyelembe a kedvezmény kiszámításánál.

 

Mennyi bér kell a maximum kedvezményhez?

 

Ha a családban csak két gyerek van, a kedvezmény csak tízezer forint havonta, vagyis nagyjából havi 70 ezer forint jövedelem kell az igénybe vételéhez. Két gyerek után 133.330 forint adóalap kedvezmény révén havi 40 ezer forint adó spórolható meg. Ehhez legalább 133 ezer forint bruttó bér vagy szja-köteles jövedelem kell. Ez viszonylag könnyen összehozható, más a helyzet akkor, ha három gyerek is van.

 

Ha például a szülő bére 330 ezer forint, és három gyerek után gyerekenként 220, mindösszesen 660 ezer forint adóalap-kedvezményt vehet igénybe, az alábbiak szerint alakul a nettó bére. A 330 ezer forint bérből 49,5 ezer forint szja-t kellene fizetnie. Ezt teljes egészében kiváltja a kedvezmény. Mivel így csak a kedvezmény egy részét merítette ki a szülő, ezért a járulékalapját is fel tudja használni. Fontos, hogy nem a teljes egyéni járulékot, csak az egészségbiztosítást, nyugdíjbiztosítást, ami az szja-hoz hasonlóan 15 százalék. Ebből is 49,5 ezer forint adókedvezményt érhet el. A 330 ezer forint bér után 110,6 ezer forint adót kellene fizetnie, a kedvezmény azonban ebből 99 ezer forintot tesz ki, vagyis valójában 11,6 forint adót kell fizetni a szülőnek havonta.

 

Ennél alacsonyabb bér mellett azonban a szülő nem tudja teljes mértékben kihasználni a kedvezményt. Ha a bére csak 250 ezer forint, akkor ebből az szja és a járulékok révén összesen 75 ezer forint kedvezményt tud igénybe venni, 24 ezer forintot viszont így elveszít.

 

Évente is el lehet számolni

 

Sok esetben a fizetéssel együtt érkezik a családi adókedvezmény jóváírása, ehhez egy adóelőleg-nyilatkozat leadása szükséges. Ennek hiányában lehet éves visszaigénylést is kérni májusban - vagy egyéni vállalkozók esetében februárban - az adóbevallásban.  

Fontos, hogy nemcsak a havi bérből lehet a kedvezményt igénybe venni. A jogszabály szerint bármilyen, összevont adóalapba tartozó, szja-köteles jövedelem esetében jár a kedvezmény. Tipikusan ilyen lehet a bérbeadásból származó jövedelem, de a megbízási szerződésből származó jövedelem is. Ebből fakadóan nem csak havonta lehet érvényesíteni a kedvezményt, hanem akár évente is, a májusi vagy egyéni vállalkozók esetében februári szja-adóbevallás elkészítésével egy időben.

 

Ehhez alapesetben egy gyerek esetében évi 800 ezer forint adóalap kell, két gyerek esetében 3,2 millió, három gyereknél pedig 7,9 millió forint. Ha ennyi nem áll rendelkezésre, akkor a fizetett járulék erejéig is fel lehet használni a kedvezményt, ám figyelembe kell venni, hogy a fizetendő járulékmértékek elérhetnek attól, amit a bér után kell fizetni.

 

A bevallásban eleve szerepeltetni kell a kedvezményt akkor is, ha azt év közben az adóelőlegek befizetésével már igénybe vette a szülő, és akkor is, ha azt egy összegben fogja érvényesíteni az éves jövedelemből. Ez esetben a kedvezmény vissza jár – illetve az más adónemek befizetésére felhasználható, átvezethető.

 

Megosztva vagy közösen is igénybe vehető

 

A családi adókedvezményt jellemzően az egyik szülő szokta igénybe venni, de természetesen a családtagok közösen is igényelhetik – ez akkor jöhet szóba, ha egyenként túl alacsony a jövedelmük, és benn maradna a pénz a rendszerben. Fontos azonban tisztában lenni a közös igénybevétel és a megosztás szabályaival.

 

A családi pótlék a feltétel

 

A családi adókedvezmény jogosultsága a családi pótlékhoz kötődik. Vagyis akinek jár családi pótlék, annak jár a családi adókedvezmény is. Ez akkor is így van, ha a szülők együtt élnek, és akkor is, ha elváltak – utóbbi esetben fokozottan figyelni kell a szabályokra.

 

Ha a szülők együtt élnek, a családi pótlékot csak az egyikük kapja, így alapvetően ennek a szülőnek jár a kedvezmény. Sok esetben ez az anya, aki nem tudja igénybe venni a kedvezményt, vagy csak részben. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy otthon van gyesen, vagy részmunkaidőben dolgozik, vagy például katás vállalkozó. Utóbbi esetben a katás bevételre egyetlen fillér kedvezményt sem tud igénybe venni, hiszen az a bevétel nem szja-köteles, a katát pedig nem lehet csökkenteni.

 

Megosztás házastársak között

 

Ha a családi pótlékra jogosult szülő jövedelme túl alacsony, a családi adókedvezményt a két szülő közösen használhatja fel. Ehhez kell egy családi adókedvezmény nyilatkozat az adóbevallásban – mindkét szülőtől. A megosztást arányát a szülők jövedelme alapján célszerű meghatározni, ez már a feleken múlik.

 

Egyedülállók kizárva

 

Van lehetőség arra is, hogy a kedvezményt megosszák a szülők. Ez azonban nem a közös felhasználás szinonimája. A megosztás azt jelenti, hogy a szülők nem élnek egy háztartásban, vagy igen, de nem házastársak. Utóbbi eset az egyszerűbb, hiszen itt csak nyilatkoznak a szülők a megosztásról, valójában nincs nagy jelentősége az egésznek, hiszen így is úgy is egy családot alkotnak, csak épp papírok nélkül.

 

Fontos, hogy mind a közös felhasználás, mind a megosztás esetében mindez csak akkor működik, ha a családi pótlékot nem egyedülálló szülőként kapja az anya (vagy az apa). Az egyedülálló szülőknek járó családi pótlékra tekintettel a családi adókedvezményt csak egyetlen szülő használhatja fel.

 

Elvált szülők

 

Bonyolultabb a helyzet akkor, ha a szülők elváltak, szétmentek, nem élnek együtt. Ebben az esetben a kedvezmény azt a szülőt illeti meg, aki a családi pótlékot kapja, a másiknak semmilyen jogosultsága nincs a kedvezmény igénybe vételére. Jellemzően az a helyzet állhat elő, hogy a válás után az anyánál maradnak a gyerekek, az anya kapja a családi pótlékot, az apa pedig gyerektartást fizet. Hiába gondolja azonban azt az apa,hogy neki a gyerektartásra tekintettel járna némi kedvezmény is, ez nincs így, neki nem jár semmi. Akkor sem, ha a válóper során közös felügyeletben állapodtak meg a szülők.

 

Családi adókedvezmény megosztása válás után

 

Csak akkor van lehetőség elvált szülők esetében a kedvezmény megosztására, ha a családi pótlékot is megosztják. Erről közösen kell dönteni, és a válási papírokba nem a közös felügyelet kitétel kerül, hanem a felváltva gondozás. Ez esetben mivel a családi pótlék maga oszlik meg a szülők között, ami az adókedvezmény jogalapja, ezért a kedvezményt is igénybe vehetik mindketten olyan arányban, ahogyan a családi pótlék megoszlik kettejük között. Ez praktikusan 50-50 százalékot jelent.

 

Meddig jár?

 

A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is jár. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves kor – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató gyerek esetében igazi érvágás a szülőnek, hiszen egy csapásra elesik havonta több tízezer forinttól, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.

 

Egyéb adókedvezmények

 

A családi adókedvezmény mellett több szja-kedvezmény is igénybe vehető. Ha több kedvezményt is igénybe tud venni a magánszemély, akkor elsőként a családi adókedvezményt kell kiszámolnia és igénybe vennie, utána jöhet a többi meghatározott sorrendben. Fontos, hogy csak a családi adókedvezmény számolható el a járulékok terhére, a többi adókedvezmény csak az szja összegéig vehető igénybe. A jelenlegi adórendszerben egyébként nincs már túl sok ilyen kedvezmény, a nyugdíjpénztári, nyugdíj-előtakarékossági számlás befizetések mellett egyes betegségek után jár némi kedvezmény.

 

Egy kormányrendelet tartalmazza, milyen súlyos betegségek esetében jár kedvezmény – 16 betegségcsoportról van szó, közte a mellrák, prosztatarák, laktózérzékenység, mozgásszervi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, siketség, vakság. A betegség meglétét szakorvosi, szakambulanciai vagy ezek alapján háziorvosi igazolással kell igazolni, ezt követően lehet a kedvezményt igénybe venni.

 

Évi 89 400 forint és nem kell magas jövedelem

 

Ha valaki visszamenőleg szeretné érvényesíteni a kedvezményt, arra is van lehetőség, ám ez esetben azt is igazolni kell, hogy a korábbi években fennállt a betegség, és arra korábban is jogosult volt a beteg. Összesen öt évre igényelhető a családi adókedvezmény visszamenőleg, vagyis az általános elévülési határidő lejártáig kérhető a kedvezmény. Fontos, hogy nincs negatív adó, vagyis csak annyi kedvezmény jár vissza, amennyit ténylegesen igénybe tudott volna venni a magánszemély. Így ha a családi adókedvezménnyel a korábbi években lenullázta már valaki az adóját, nem kérhet kedvezményt a betegségére hivatkozva, mert azt nincs már miből levonni.

 

A kedvezmény összege havonta 7450 forint, ez évi 89400 forint. Csak összehasonlításképp ez szinte megegyezik az egészségügyi szolgáltatási járulékkal; az egyéb biztosítotti jogviszonnyal nem rendelkezőknek havonta 7500 forintot kell befizetniük a költségvetésbe. A minimálbér után – 2024-ben ez bruttó 266 800 forint – 40 020 150 forint szja-t kell fizetni, vagyis a betegségek után járó adókedvezmény kihasználásához nem kell magas jövedelem.

 

---

Az adókedvezmény mellett szeretnétek további családtámogatási lehetőségeket is kihasználni? Ha a közeljövőben lakáscélotok van, akkor igénybe tudjátok venni a CSOK támogatást és kedvezményes hitelt, vagy ha éppen gyermekvállalás előtt álltok, akkor a kamatmentes babaváró hitel is pénzügyi megoldást jelenthet.

---

 

Igénylés visszamenőleg

 

Ha valaki visszamenőleg is kérné az adókedvezményt, figyelnie kell, mekkora összeget kér vissza. Mivel a kedvezmény fix összegű és nem százalékos, ezért az értékét megőrizendő évente folyamatosan emelkedett az értéke. Vagyis ha a korábbi évekre visszamenőleg kérnénk a kedvezményt, akkor azt csak az adott évben érvényes összegig tehetjük meg.

Azt is érdemes tudni, hogy a kedvezmény nemcsak azokra a hónapokra jár, amikor épp munkaviszonyban voltunk, hanem az egész évre – hiszen nem csak adott hónapokban voltunk betegek. Vagyis ha három hónapig volt szja-köteles jövedelmünk 2023-ban, akkor az akkor érvényes havi 6375 forint nemcsak három hónapra jár, hanem visszaigényelhetjük a teljes, évi 76500 forintot. Fontos azonban, hogy ez csak akkor működik, ha ezen három hónap alatt keletkezett annyi jövedelmünk, amennyiből képződött 76500 forint adó. Ehhez 510 ezer forint jövedelem kell.

 

A családi pótlék

 

A családi pótlék hosszú évek óta biztos pontja a családtámogatási rendszernek. Alanyi jogon jár minden megszületett gyerek után, de azt minden esetben igényelni kell. Mértéke fix és 2008 óta változatlan összegű.

Jár, de mindent kérni kell 

A családi pótlékot a gyerek születése után lehet kérni a Magyar Államkincsártól (MÁK), vagyis a kormányhivataltól a megfelelő igénylő lapon. Aki rendelkezik ügyfélkapus azonosítóval, az akár online is elintézheti, nem kell a kormányhivatalban sorba állnia. A családi pótlékot minden gyerekre kérni kell, nem csak az elsőre, illetve azt is jelezni kell, ha a gyerek után emelt összegű pótlék jár. Hogy jár-e emelt összegű támogatás a beteg gyerek után, azt szakorvossal kell igazolni, a kérelemhez pedig csatolni kell ezt az igazolást is. Ezt is el lehet intézni online.

 

Meddig jár?

 

Alapvetően a családi pótlék a gyerek 16 éves koráig jár, ha ezt követően még nappali oktatási intézményben tanul, ezt is be kell jelenteni. Ha bármilyen ok miatt korábban megszűnik a jogosultság – mert abbahagyta az egyetemet a gyerek vagy a család külföldre költözik – azt le kell mondani. Sajnálatos módon az online ügyintézés sem zökkenőmentes.

 

A bejáratott családi adókedvezmény nyomtatványokat befogadja ugyan a rendszer, de vannak ügyek, amelyeket nem lehet online vagy e-mailben elintézni. Tipikusan ilyen néhány módosítás. A lakcímet és a számlaszámot lehet ugyan módosítani, ám azt például nem, ha a szülő elveszíti a magasabb összegű családi pótlékra szóló jogosultságot, de magát a családi pótlékot nem. Tipikusan ez a helyzet akkor, ha az egyedülálló szülő megszűnik egyedülállónak lenni. Ezt akkor tudja online kivitelezni, ha először lemond a teljes családi pótlékról, majd újra kéri azt, immáron csak az alapösszeget beállítva.

 

Hó elején jön

 

A családi pótlékot havonta utalja ki a MÁK. Az Államkincstár alapvetően átutalással teljesíti a kifizetést, de adott esetben arra is van mód, hogy postai úton kapja meg a szülő az összeget. Az utalás mindenképpen gyorsabb, a MÁK minden hónap első munkanapján utalja a családi pótlékot, a postás pedig több nappal később viszi csak ki.

 

A szeptemberi, illetve a januári utalás rendszerint korábban érkezik. Ennek az az oka, hogy bár a családi pótlék összege évek óta folyamatosan devalválódik, mégis sok család számára jelentős segítséget jelent. Így fontos, hogy az iskolakezdés és a karácsony miatt extra forrást kaphassanak a családok, erre pedig a családi pótlék korábbi utalása nyújt lehetőséget.

 

Gyakori kérdések

 

Mikor nem jár a családi pótlék?

Ha nem jár iskolába, óvodába a gyerek. A családi pótlék a gyerek tankötelessé válásáig nevelési ellátás, azt követően iskoláztatási támogatás. Utóbbi csak akkor jár, ha a gyerek iskolába jár, illetve a nevelési ellátás is csak akkor, ha a gyerek jár óvodába amikortól az kötelező természetesen. Ha a gyerek igazolatlan óráinak száma a tanévben eléri az 50 órát, illetve az óvodából több mint húsz napot hiányzott, nem folyósítják tovább a támogatást. 

 

Mi történik, ha jogtalanul vett igénybe kedvezményt a szülő?

Előfordulhat, hogy mindkét szülő igénybe veszi a teljes családi adókedvezményt - ez figyelmetlenségből, vagy akkor fordulhat elő, ha a válás után mindkét szülő magának érzi a jogot az adókedvezmény igénybevételére. Ez esetben viszonylag egyértelmű a helyzet: egyetlen szülőnek jár a kedvezmény, aki a családi pótlékot kapja. A másik szülő jogtalanul vette igénybe a kedvezményt, így azt vissza kell fizetnie visszamenőleg. Jobban jár a szülő, ha ezt maga intézi önbevallás útján, mert ha egy ellenőrzés során derül ki, tetemes bírságot is kell fizetnie.

 

Mi a teendő, ha egyik szülőnek sincs megfelelő szja-köteles jövedelme?

Ha egyik szülőnek sincs az összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor egyáltalán nem tudnak adókedvezményt igénybe venni.

Milyen jövedelmek nem tartoznak az összevont adóalapba?

• Az egyéni vállalkozó jövedelme - kivéve a vállalkozói kivétet, ami tényleges, járulékalapot képező jövedelem,
• ingó vagy ingatlan értékesítéséből származó jövedelem,
• osztalékjövedelem, kamatjövedelem, tartós befektetésből származó jövedelem.